szerkeszto 
„Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Oroszország úgy érezte, hogy tennie kellett valamit a finn NATO-csatlakozást követően, miközben a svéd tagság esetén sem fognak elmaradni Moszkva válaszlépései. A szakértő segítségével próbáltuk felgöngyölíteni, Oroszország hogyan tekint, miként reagálhat az újabb biztonságpolitikai kihívásokra.
„Vajon ki állhat a GPS-zavaró akciók mögött a Baltikumban, Svédországban és Finnországban? Oroszországot egyértelműen válaszlépésekre sarkallta a finn NATO-csatlakozás, de a várható svéd tagság felett sem huny szemet. A csatlakozási szándék bejelentése után rögvest kiber-, illetve hekkertámadások érték az érintett országokat. Moszkva igyekszik megerősíteni a finn határ mentén lévő haderejét” – jelentette ki Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az Index arra vonatkozó kérdésére, hogy Oroszország miként reagált az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bővülésére.
A szakember szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy Oroszország erőit jelentősen leköti az ukrajnai háború, jelenleg 700 ezerre tehető az ukrajnai fronton harcoló orosz katonák száma.
Azt kell mondanom, hogy a legharcképesebb, legjobban felszerelt orosz erőket felzabálja az ukrán front. Oroszországnak irgalmatlan áldozatokat és veszteségeket okoz a háború. Ha véget ér az ukrajnai háború, és békésebbé válik a helyzet, akkor biztos, hogy megerősítik a Balti Flottát, ami az orosz északi flottát jelenti, valójában egy önálló hadászati, összhaderőnemi parancsnoksági magot
– tette hozzá az NKE docense, aki szerint a Balti Flotta kiemelt jelentőséggel bír Moszkva számára, mert nukleáris csapásmérő eszközökkel és ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókat gyártó üzemmel is rendelkezik. Kaiser Ferenc úgy véli, hogy – érthető stratégiai okokból – jól felszerelt és erős az orosz Csendes-óceáni Flotta, de a Fekete-tengeri Flottát is megerősítették 2020–21 folyamán az Ukrajna elleni háborúra készülve.
Kilendült a mérleg nyelve?
„Moszkvának lépnie kell, mert pont a Balti Flottáról mondhatjuk el, hogy meggyengült a korábbi évekhez képest, a meglévő képességek inkább csak partvédelemre elegendőek. A NATO jobb passzban van, az pedig csak rontott az oroszok helyzetén, hogy a finn haditengerészet belépett a képbe. Ha Svédország csatlakozik, akkor Moszkva számára még nehezebbé válik a szituáció, mert a svéd haditengerészet világklasszisnak számít” – mondta a szakember. Szavai szerint egyértelmű, hogy a svéd NATO-csatlakozás újabb kihívást jelent Oroszország számára, hiszen a Balti-tengerre tervezett svéd haditengerészet rendkívül modern, például elektromos tengeralattjárókkal is bír.
Moszkva a várható NATO-csatlakozás hírére reagálva bejelentette a Balti Flotta megerősítését. Kaiser Ferenc úgy látja, hogy amíg tart az ukrajnai háború, addig Oroszország nem tudja a megfelelő mértékben átmozgatni, mobilizálni katonai erejét, amihez hozzájárul, hogy Törökország nagyon komolyan veszi az 1936-os montreux-i egyezményt, így nem fogja kiengedni az orosz hadihajókat a Fekete-tengerről.
Oroszországnak helyben, Szentpéterváron kell legyártania a hadihajókat a Balti Flotta megerősítésére. Ehhez megvannak a szükséges kapacitásai, de nem biztos, hogy az ukrajnai háborút követően lesz rá elegendő pénze. Egy biztos: az orosz haditengerészetnek magasabb fokozatba kell kapcsolnia, a Balti Flotta fejlesztésére helyeznie a hangsúlyt, mert éppen jelentős hátrányba kerül a NATO-val szemben. Nincs kétségem afelől, hogy korszerű repülőgépeiket is a térségbe fogják vezényelni
– jelentette ki a szakember. A folyamat jelenleg is zajlik. Moszkva számos, a szovjet időkben épült légibázist korszerűsített és nyitott újra, ahová a legmodernebb eszközeit telepítette. Kaiser Ferenc szerint a modern orosz fegyverzet és erőforrások egy részét felemésztette az ukrajnai háború, de amint Oroszország ismét levegőhöz jut, fokozhatja a fejlesztéseket, erői egy részét pedig átcsoportosíthatja, kiemelt figyelmet fordítva a finn határra és a Kola-félszigetre.
Kilendült a mérleg nyelve?
„Moszkvának lépnie kell, mert pont a Balti Flottáról mondhatjuk el, hogy meggyengült a korábbi évekhez képest, a meglévő képességek inkább csak partvédelemre elegendőek. A NATO jobb passzban van, az pedig csak rontott az oroszok helyzetén, hogy a finn haditengerészet belépett a képbe. Ha Svédország csatlakozik, akkor Moszkva számára még nehezebbé válik a szituáció, mert a svéd haditengerészet világklasszisnak számít” – mondta a szakember. Szavai szerint egyértelmű, hogy a svéd NATO-csatlakozás újabb kihívást jelent Oroszország számára, hiszen a Balti-tengerre tervezett svéd haditengerészet rendkívül modern, például elektromos tengeralattjárókkal is bír.
Moszkva a várható NATO-csatlakozás hírére reagálva bejelentette a Balti Flotta megerősítését. Kaiser Ferenc úgy látja, hogy amíg tart az ukrajnai háború, addig Oroszország nem tudja a megfelelő mértékben átmozgatni, mobilizálni katonai erejét, amihez hozzájárul, hogy Törökország nagyon komolyan veszi az 1936-os montreux-i egyezményt, így nem fogja kiengedni az orosz hadihajókat a Fekete-tengerről.
Oroszországnak helyben, Szentpéterváron kell legyártania a hadihajókat a Balti Flotta megerősítésére. Ehhez megvannak a szükséges kapacitásai, de nem biztos, hogy az ukrajnai háborút követően lesz rá elegendő pénze. Egy biztos: az orosz haditengerészetnek magasabb fokozatba kell kapcsolnia, a Balti Flotta fejlesztésére helyeznie a hangsúlyt, mert éppen jelentős hátrányba kerül a NATO-val szemben. Nincs kétségem afelől, hogy korszerű repülőgépeiket is a térségbe fogják vezényelni
– jelentette ki a szakember. A folyamat jelenleg is zajlik. Moszkva számos, a szovjet időkben épült légibázist korszerűsített és nyitott újra, ahová a legmodernebb eszközeit telepítette. Kaiser Ferenc szerint a modern orosz fegyverzet és erőforrások egy részét felemésztette az ukrajnai háború, de amint Oroszország ismét levegőhöz jut, fokozhatja a fejlesztéseket, erői egy részét pedig átcsoportosíthatja, kiemelt figyelmet fordítva a finn határra és a Kola-félszigetre.
A városnak álcázott bázis
Oroszország a NATO-ban (egy védelmi katonai szövetségben) biztonságpolitikai kihívásokat lát. Ha orosz szemüvegen keresztül nézzük, akkor a finn és a svéd csatlakozás még jobban felértékeli Kalinyingrád szerepét.
Kalinyingrád eleve egy elképesztő méretű katonai bázis, ahol Moszkva jelentős erőket állomásoztat, a szárazföldi erőktől kezdve a rakétákon át egészen a robotrepülőgépekig. A híres-hírhedt Iszkander rakétákról nem is beszélve. Nem tudok máshogy fogalmazni: Oroszország Kalinyingrádból terrorizálja a NATO-t. Erről a területről elérik Berlint, Varsót, a teljes Baltikumot, Dánia és Svédország egy részét. A nagyobb hatótávolságú eszközökkel akár Londont és Párizst is. Mivel minden irányból NATO-tag veszi körül az enklávét, könnyűszerrel el lehetne foglalni. Arról nem is beszélve, hogy a lengyel hadsereg már jóval erősebb, mint a német, de ha csak a szárazföldi haderőnemet nézzük, akkor jobb, mint a brit vagy a francia. A lengyelek le tudnák gázolni Kalinyingrádot, de Oroszország ebben az esetben atomfegyvert vetne be. Az enklávét biztos, hogy nem a hagyományos orosz katonai képességek mentenék meg, hanem az orosz nukleáris elrettentés
– vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet a szakértő, aki szerint Moszkva közel 1600 atomtöltetet tudna azonnal bevetni, összesen pedig 6000 atomtöltettel rendelkezhet. Kaiser Ferenc szerint a NATO agresszív terjedéséről szóló orosz propaganda megtévesztő, mivel elég, ha csak felidézzük, Magyarország hogyan csatlakozott a katonai szövetséghez. A magyar szavazópolgárokra nem szegeztek gépfegyvert, amikor a tagságról döntöttek.
„Oroszország szájából viccesen hangzik az agresszív terjeszkedés. Már csak azért is, mert a négy elcsatolt ukrán megyében tartott úgynevezett népszavazáson fegyveres katonák hordták körbe a szavazóurnákat. Az emberek úgy szavaztak, hogy gépfegyvert fogtak rájuk. A független Svédország rájött Ukrajna lerohanása után, hogy tagság nélkül ő sem reménykedhet nagyobb NATO segítségben agresszió esetén” – fűzte hozzá.
Háború a sarkkörért?
Kaiser Ferenc egy korábbi értékelésében is elmondta az Indexnek, hogy Svédország NATO-tagságával a Balti-tenger lényégében NATO-tóvá változik. Úgy látja, hogy Oroszországnak két kijárata marad a tengerre: Szentpétervár és környéke, valamint a keskeny kalinyingrádi sáv. Finnország és Svédország csatlakozása Norvégia biztonsági és védelmi helyzetét is jelentősen javította. A képet tovább árnyalja, hogy a globális felmelegedés biztonságpolitikai kihívásokkal jár együtt szerte a világban, így fent, messze északon is.
A klímaváltozás miatt felértékelődött a sarkvidék szerepe. Köztudott, hogy a felmelegedés hatására olvad a sarki jégsapka. Az 1980-as állapothoz képest a felére csökkent. Ez hajózási szempontból is fontos, mert a jégtörő hajók segítségével már télen is sokkal könnyebb hajózni ezen a területen. Az északi kereskedelmi útvonal képes több ezer kilométerrel lerövidíteni az utat az ázsiai gazdasági központokból. A Vörös-tengeren tapasztalható bajok és konfliktusok miatt pedig felértékelődött ennek az útvonalnak a szerepe. Területi vita ebben a térségben is tapasztalható. Például a Spitzbergák nemzetközileg elfogadott módon Norvégiához tartoznak, de Oroszország ezt vitatja. Az útvonal fontossága mellett tovább emeli a tétet, hogy jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejtenek ezen a területen. Az oroszok úgy vélik, hogy északon a kanadai határig minden az övék, kivéve Grönlandot. Egyértelmű, hogy Moszkva az egyre fontosabbá váló területen is terjeszkedni akar, ehhez a legjobb képességeik, jégtörőhajó-kapacitásuk pont nekik van
– mondta a docens. Kaiser Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország mára teljesen egyedül maradt az északi sarkköri országokat tömörítő szervezetben, az Északi-sarkvidéki Tanácsban. A szakember szerint az északi sarkkör viszonylatában egyelőre kevésbé konfliktusos Oroszország és a Nyugat viszonya, de a Spitzbergákra vonatkozó orosz igény miatt növekszik a feszültség.”
Címlap fotó: Orosz katonák a Balti Flotta kiképzőközpontjában 2009-ben© Fotó Konstantin Zavrazhin / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
