A készpénznek nincs szaga, a kártya meg nyomot hagy – melyikkel fizessünk?
szerkeszto 
„Orbán Gáspár gyakran vette igénybe szolgáltatásainkat – ezt állították az Uber sofőrei, amíg Magyarországon még elérhető volt a többieknél olcsóbb taxi. Kizárólag bankkártyával lehetett fizetni, borravalót a fuvarozók nem vártak el, és nem is csalhattak, mert az utazás térképen volt nyomon követhető.
Azt is állították, hogy épp a kártyás fizetés miatt űzték el az Ubert az országból, a miniszterelnököt ugyanis nyugtalanította, hogy fia utazásainak és fizetésének digitális rajzolata illetéktelen kezekbe kerülhet.
Hogy ez urbánus legenda-e, sose fog kiderülni. Tény viszont, hogy az Uber – a taxis társadalom leplezetlen örömére, az utasok bánatára – 2016. július 24-én, pontban déltől felfüggesztette magyarországi tevékenységét, nem kizárt viszont, hogy a Főtaxival együttműködve visszatér Budapestre.
Azóta, mármint 2016 óta két alkalommal is előfordult, hogy a kormányfő és a készpénz időben és térben találkozott.
Nincs abban semmi kivetnivaló, hogy Orbán Viktor az utcán épp a pénzét számolta, amikor a 444 stábja azt próbálta megtudakolni tőle, le kellene-e mondania a jegybank elnökének. A kormányfő valószínűleg olyan helyen akart fizetni, ahol kártyát nem fogadnak el – elvégre nem kötelező.
Annál nagyobb vihart kavart a kegyelmi ügy miatt parlamenti képviselői helyéről és EP-jelöléséről is lemondott korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit volt férje, aki a közösségi médiában osztotta meg emlékeit azok után, hogy szóvá tették: méregdrága órát viselt egy interjú közben.
A kétes bankó
Magyar Péter elismerte, hogy diplomataként valamikor hét-nyolc éve Brüsszelben bankkártyával valóban megvette a „szép órát”. „Ekkortájt történt, hogy az egyik Európai Tanács szünetében miniszterelnök úr előkapott a zakója zsebéből egy köteg 500 euróst és megkérte az egyik kollégát, hogy vegyen a lányának valami különleges teát. Hiába mondta szegény, hogy az 500 euróst nem fogadják el a boltban… Mert ugye csak a készpénz!” – emlékezett vissza Magyar.
A történet azért szokatlan, mert nem mindennapos, hogy valaki – legyen akár miniszterelnök – a zsebéből előkap egy köteg ötszázast, euróban. Elképzelni is nehéz, hogy sorban állt egy banki pénztár előtt, és nagy címletekben kérte megtakarítása felvételét. A bankok egyébként az utóbbi években sorra felszámolják készpénzes pénztáraikat, hogy az ügyfeleket a digitális utalásra és a kártya használatára ösztönözzék.
Az ötszázas címletet egyébként fokozatosan kivonják a forgalomból: 2019 áprilisa, az új eurós bankjegyek megjelenése óta többet már nem nyomtatnak belőlük – tudatta az Európai Központi Bank. Azzal érvelt, hogy ezt a bankjegyet „illegális tevékenységekre”, nevezetesen pénzmosásra, adóelkerülésre és a terrorizmus finanszírozására használták.
A Momentum aktivistái mindenesetre „játék 500 eurós pénzzuhataggal várták az urizáló fideszeseket Orbán évértékelője előtt” arra hivatkozva, hogy a különleges teavásárlás „életérzését” akarták visszaadni, amikor a „hatalom emberei érkeztek a Várkert Bazárhoz”.
A nagy becsben tartott kápé
A csaknem kétszázezer forintot érő 500 eurós címlet kivonására Németország és Ausztria haladékot kért. Mindkét országban nagy becsben tartják a készpénzt. Olyannyira, hogy az osztrák kancellár egyenesen az alkotmányba foglalná a készpénz kötelező elfogadását, illetve az osztrákok akadálymentes készpénzellátását.
„Csak Ausztriában évente 47 milliárd eurót vesznek ki a bankautomatákból. Minden osztrák átlagosan 102 eurót tart készpénzben magánál. A készpénz fontos szerepet játszik mindennapi életünkben. A köztársaság szövetségi kancellárjaként elkötelezett vagyok amellett, hogy a készpénz fizetőeszközként alkotmányos védelmet élvezzen” – indokolta javaslatát Karl Nehammer az X-en, bár a bargeld, a készpénz ellen senki sem indított támadást.
A készpénzes fizetés megszüntetése Ausztriában és az EU-ban „egy valós fenyegetés forgatókönyve” – riogattak a jobboldali Szabadságpárt, az FPÖ vezetői a törvényhozásban, majd kimondták szerintük a lényeget: a készpénz „biztonságot nyújt”, míg a készpénz nélküli költés nyomon követhető, ezáltal a magánélet megszűnését vonja maga után a „digitális ujjlenyomat révén”. Az FPÖ mellesleg úgy véli, hogy a néppárti kancellár egyszerűen lenyúlta az elképzelésüket.
Ausztria – más európai országokhoz képest – lemaradt a digitális fizetések terén. A lakosság ragaszkodik az érmékhez és a bankjegyekhez, kivált a kisebb értékű, mindennapos cikkek vásárlása esetén.
Öt éve, 2019-ben még a magyarok több mint fele is készpénzben fizetett, és nem bízott a bankkártyában – egy 25 ország bevonásával készült felmérés szerint.
Ausztriában ugyanakkor mind a mai napig a 20 euró alatti költések kétharmadát készpénzzel egyenlítik ki.
„Egyértelmű ellátási biztonságot akarunk nyújtani a lakosságnak” – érvelt a kancellár az osztrák APA hírügynökségnek adott interjújában. Karl Nehammer leszögezte: meg kell teremteni egyfelől a készpénzfelvétel, másrészt elköltésének a lehetőségét, mert szerinte az embereknek „joga van a készpénzre”.
„Ausztriában különösen sűrű az ATM-hálózat” – reagált az ottani kereskedelmi kamara, illetékese pedig felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztriában százezer lakosra 97, míg Németországban mindössze 66 ATM látja el a lakossági igényeket.
A szomszédos országban ráadásul évek óta a boltokban is lehet pénzt felvenni. Ennek jogi feltételeit a magyar kormány is megteremtette, a magyar boltosok azonban – a többi között a rablásra hivatkozva – vonakodtak a szolgáltatás bevezetésétől.
A „készpénz, mindig”
Kereskedő rég kapott akkora hírverést, mint egy fiatal vállalkozó a budai Csalogány utcában, akinek az üzletébe tavaly szeptemberben a magyar külügyminiszter is betért egy felkapott pár sneaker vásárlására.
A sneakerek iránt rajongást Szijjártó Péter a gyermekeinek köszönheti, akiktől először hallott a sportos és felkapott viseletről. Maga is vásárolt egyet 75 ezer forintért, majd amikor a videóban is rögzített beszélgetésben megkérdezték tőle, kártyával vagy készpénzzel fizetne, habozás nélkül rávágta:
Előzőleg bankautomatából vett fel pénzt, hogy fizetni tudjon – árulta el a külügyminiszter a Mandinernek, magyarázatként pedig hozzáfűzte: „jobban szeret” készpénzzel fizetni, mint bankkártyával.
Ha jobban belegondolunk, nem sok értelme van készpénzt felvenni azért, hogy boltban költsük el. Ha pedig Szijjártó attól tart, hogy bankkártyás költéseinek nyoma marad, akkor miért egyezett bele, hogy vásárlását kamerával is megörökítsék?
A készpénzes fizetés alapvető szabadságjog – hirdeti az osztrák Szabadságpárthoz hasonlóan a Mi Hazánk Mozgalom, amely Ausztria és Szlovákia példáját követve szintén az Alaptörvényben rögzítené a készpénzes fizetés elemi jogát. Petíciót indított annak érdekében, hogy a „totális digitális megfigyelés” helyett az aláírók a készpénzhasználat alkotmányos védelmét támogassák.
„Ha önök azt gondolják, ezt érdemes alkotmányos szintre emelni, nem leszünk akadályai ennek” – ezt válaszolta a minap Orbán Viktor a Mi Hazánk képviselőjének azon felvetésére, hogy az alaptörvénybe kellene iktatni a készpénzhasználat jogát.
Szlovákia alig több mint egy éve foglalta az alkotmányba, hogy az áruk és szolgáltatások készpénzben is fizethetők.
Készpénzzel fizetett vonatjegyéért a magyar közlekedési miniszter is mielőtt felült volna az Uzsgyinak csúfolt, Szeged és Szabadka között újra közlekedő lomha szerelvényre.
Én vagyok a „leghatározottabb” a kormányban a készpénzes fizetés kérdésében – mondta Lázár János, aki azt szeretné, hogy Magyarországon megmaradjon a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára.
Nem világos, hogy bármilyen hatóság ezt tiltaná.
Mindenesetre Lázár támogatja a Mi Hazánk alkotmánymódosítási elképzelését, bár hozzátette: „nem bankkártyaellenes vagyok, hanem készpénzpárti is”.
„Most már telefonnal tudunk fizetni. Egy lépés, hogy legyen egy chip a fülünkben, és már fizettünk is. Egy másik lépés, hogy azon a chipen sok minden más információ szerepeljen. És akkor ezeket valahol gyűjtik. Összegzik. Jövünk, megyünk, minden intéződik, rajtunk kívül. Addig amíg valaki azt nem mondja, hogy Ön nincs is” – idézte a hvg.hu Kövér László parlamenti elnöknek még a Mi Hazánknál is radikálisabb értekezését, miközben a digitális állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi majd, hogy az állam minden eddiginél többet tudjon a lakosságról.
A készpénzes fizetés
Az ideológiai okoktól függetlenül minden fizetési módozatnak vannak előnyei és hátrányai.
Kivétel nélkül minden szakértő egyetért abban, hogy kápé esetében senki sem szórja a pénzt. Megfontoltabban költekezünk, és értelemszerűen csak addig nyújtózunk, ameddig a takarónk ér. Ez valószínűleg a természetes magyarázata annak, hogy a takarékos németek miért ragaszkodnak a készpénzhez, amely megkönnyíti a családi költségvetés tervezését.
Készpénzzel kell fizetni, ha a kereskedő vagy szolgáltató nem fogad el bankkártyát. A készpénzes fizetésnek költségei is vannak: bizonyos értékhatár felett a bankok díjat számítanak fel, pénztári ügyintézésnél pedig szinte kötelezően.
A készpénzes fizetésnek általában nem marad nyoma. Általában – mert a bankjegyeket akár meg is jelölhetik. Nem egy bankrabló bukott azzal, hogy jelölt bankjegyekkel próbált fizetni.
A bankjegyek sorszámának azonosítása mellett létezik már sokkal korszerűbb módszer is. A SmartWater például észrevétlenül bepermetezi a tolvajt. Szabad szemmel nem látható, ibolyántúli fénnyel megvilágítva azonban hibátlanul leleplezi a bűnözőt. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a segítségével védik a bankautomatákat, és kerítik kézre az elkövetőket.
A filmekben az üldözöttek – lehetnek akár pozitív hősök is – akkor fizetnek készpénzzel, ha menekülnek vagy rejtőzni próbálnak.
A készpénzes fizetésnek ugyanakkor a hátrányára is válhat, hogy nincs nyoma. Egy reklamáció vagy egy elhibázott vásárlás után sokkal nehezebb visszakérni a kifizetett összeget.
A készpénzt másrészt sokkal könnyebb ellopni, eltulajdonítani.
A készpénzes fizetés hátránya végezetül maga az érintkezés. Az összenyálazott, fogdosott, tapogatott bankjegyek kiválóan alkalmasak a fertőzések terjesztésére.
A kártyás fizetés
A kártyás fizetés előnye épp a készpénzes fizetés hátránya: a pillanatnyilag legkorszerűbb technológiával, a mobilos fizetéssel például teljesen mellőzhető minden érintkezés, ráadásul a fizetés azonosított, és a vásárlás nyomai bármikor előhalászhatók a banki kivonatokból.
Lényeges pillanat azonban, hogy milyen kártyával fizetünk: egyszerű bankkártyával vagy hitelkártyával.
A bankkártya gyakorlatilag úgy működik, mint a készpénz. Egy fillérrel sem lehet többet költeni annál az összegnél, amely épp a folyószámlán kamatozik – szemben az otthon tartott készpénzzel, amelynek semmilyen hozama nincs, viszont az esetleges betörők azt keresik meg elsőként.
A bankkártyának is vannak költségei. A jutalékot az eladó általában belekalkulálja az árba, amit a vevő fizet meg, ráadásul a kártyáknak általában éves díja is van.
A hitelkártya használata ennél még többe kerül, mert a bank napokra vagy néhány hétre, a visszafizetési határidőig kamatot számít fel a hitelezett összegre. Ha az ügyfél késik, azonnal kamatos kamattal terhelik számláját. A hitelkártyákat visszatérítésekkel szokták népszerűsíteni. Ebben az esetben a kártyatulajdonos költései után néhány százaléknyit, nagyjából a jutalék díját visszakaphatja a kifizetett összegből.
About the Author
Kós Zoltán 
