Kós Zoltán 
A háború az oktatás és a tudomány szemszögéből │KISZó-háttér
„Veszélyben vannak-e a pedagógusok és másoddiplomás képzésben részt vevők? Hozhat-e egy politikai hatalomváltás változást a háborúban? Béke helyett észak- és dél-koreai típusú fegyverszünet? – erről kérdeztük Mihók Richárd történészt, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének oktatóját.
Simon Rita
– Milyen forgatókönyveket lát a háború végét illetően?
– Ez évben még nagy valószínűséggel folytatódni fog a harc. Úgy vélem, az amerikai elnökválasztásig minden marad a régiben, de szerintem olyan, mint béke, nem lesz később sem, legfeljebb tűzszünet. Az idei orosz elnökválasztás során is igen kicsi az esélye a hatalomváltásnak, ezért e téren sem várhatunk változást, sőt, előfordulhat, hogy Oroszországban egy újabb mozgósítási hullám kezdődik. Jelenleg úgy tűnik, hogy majd amikor mindkét fél eljut arra a szintre, hogy már nem tud további műveleteket végrehajtani, akkor létrejön egy demarkációs vonal a frontvonalak mentén, és fokozatosan alacsony intenzitású háborúvá változik az egész, de teljesen nem fognak véget érni a harci cselekmények. A háború kezdetén mindenki alábecsülte Ukrajnát és túlbecsülte Oroszországot. Ukrajna katonai helytállása figyelemreméltó, tekintve, hogy a világrangsorban Oroszország a második legerősebb hadsereggel rendelkezik, Ukrajna pedig jelenleg a 17. a sorban (korábban 22.).
– Fennáll-e a harmadik világháború kockázata?
– Eleve, két évvel ezelőtt sem gondoltam, hogy ebből világégés lehetne. Véleményem szerint a Nyugat számára Ukrajna nem annyira értékes, hogy egy harmadik világháborúba bonyolódjon miatta. Továbbá az is érzékelhető, hogy mindkét oldal igyekszik viszonylag normális hangnemet megütni és nem a felé törekedne, hogy világméretű háborút robbantsanak ki. Gondoljunk a Lengyelországba becsapódott rakéta esetére, de Románia légterét is megsértették már többször, a A NATO mégsem sürgette az ötödik cikkely hatályba lépését. Próbálnak kerülni minden olyan lépést, ami tovább súlyosbíthatná a helyzetet. Szóval nem hiszem, hogy az orosz–ukrán háború miatt törne ki a harmadik világháború.
– A diákok és a tanárok egyelőre felmentést élveznek a mozgósítás alól. Az új, első olvasatban már elfogadott mozgósítási törvényben azonban kilátásba helyezték, hogy a felsőoktatási intézmények fokozat nélküli oktatói és doktorandusz-hallgatói (kivéve azokat, akik állami költségvetésen tanulnak), illetve a másoddiplomás képzésben részt vevő diákok (kivéve, akik a már meglévő képzési szintjüktől magasabbra, tehát alap- után mesterképzésre jelentkeznek) ezentúl behívhatók lennének katonai szolgálatra. Ön tart ettől?
– Minden nap ott van a lehetőség, hogy mozgósításra kerül sor, bár jelenleg még felmentést élvezek. De ez bármikor megváltozhat, ami nyilvánvalóan frusztráló és bizonytalanságot okoz. Mi, hadköteles férfiak próbálunk normális hétköznapokat élni, amennyire csak lehet ebben a helyzetben. A szabad mozgásunkban való korlátozás viszont az egyik legzavaróbb immár két éve. Nem léphetjük át a határt, de sok hadköteles férfi, ha nem akar behívót kapni, a települések között sem tud nyugodtan mozogni, mert egyre több helyen van már katonai ellenőrzőpont. Sokan emiatt a munkájukat is elveszítették, vagy önként hagyták ott attól való félelmükben, hogy majd ott fogják őket keresni.
– Miben reménykedik az elkövetkezendő időszakban?
– Természetesen mindenki abban reménykedik, hogy a háború egyszer csak véget ér. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor megszűnik a mozgáskorlátozás, és újra szabadon járhatunk ide-oda, mehetünk a családdal a hegyekbe kirándulni anélkül, hogy több tucat ellenőrzőponton kellene áthaladnunk. Reménykedem az európai integráció felgyorsulásában is, ami pozitív változásokat hozhat az ukrán társadalomban és gazdaságban. A háború befejezése után várhatóan újraépítési és befektetési hullám indul, aminek kedvező hatásai lesznek a gazdaságra. Viszont a jelenlegi helyzetben, amikor egyik fél sem hajlandó engedni, legfeljebb csak tűzszünetre és alacsony intenzitású konfliktusra számíthatunk. A teljes béke helyett egyfajta észak- és dél-koreai típusú fegyverszünet jöhet létre, ami évtizedekig elhúzódhat.
– Egy politikai váltás Ukrajnában vagy Oroszországban változtathatna a helyzeten?
– Ukrajnában bárki, aki békét ajánlana fel, politikai öngyilkosságot követne el. A megszállt területekről való lemondás pedig Oroszországban sem lenne elfogadható. 2022 szeptember végén, amikor Oroszország annektált négy ukrajnai megyét és Putyin kijelentette, hogy „emberek millióinak akarata, hogy Doneck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon Oroszországhoz csatlakozzon”, bebiztosította azt, hogy ezt a háborút ne lehessen befejezni… Hiszen az orosz jogszabályok szerint ez a négy ukrajnai megye Oroszország részét képezi. Ukrajna ezt viszont soha nem fogja elismerni és ezeket a területeket nem fogja átadni, így megállapodni sem tudnak a békében.
Fotó: KISZó
About the Author
Nagy István 
