Kós Zoltán 
Mediterrán ihlet: A Róma–Budapest tárlat pécsi vonatkozásai
„Pécsi művész képe is látható
Itália ihletadó mivolta tagadhatatlan: a zene, irodalom és képzőművészet jeles képviselői számára egyaránt szakmai fejlődési, tanulási lehetőséget is az örök város. Ezt dolgozza fel a fővárosi Virág Judit Galéria ingyenesen látható Róma–Budapest tárlata, melyen pécsi kötődésű alkotások is bemutatkoznak, többek között látható Keserü Ilona egy festménye. A tárlat március 28-ig tart nyitva.
rendkívül népszerűnek bizonyuló Róma–Budapest tárlaton olyan művészek alkotásaival találkozhat (méghozzá ingyenesen) a műkedvelő közönség, akik Rómában tanultak, vagy valamilyen módon kötődtek Itáliához, utazásaik során megihlette őket a mediterrán táj szépsége. Így látható például Csontváry Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című képe, illetve feltűnnek Egry József itáliai élményeit megörökítő művek is a Virág Judit Galériában.
A római utazások a bemutatott művészek legtöbbje számára tanulmányaik meghatározó mérföldkövét jelentették. Európa művészeti központjaiban ugyanis az akadémiai képzés részeként, kiegészítéseként küldték az alkotókat Rómába. A 19. század végére pedig ezek a tanulmányutak egyre kevésbé korlátozódtak az olasz fővárosra, előszeretettel utaztak a művészek Velencébe, Firenzébe, illetve Nápoly és Szicília tájaira is.
A tárlaton megismerhetjük a Római Magyar Akadémián ösztöndíjasként tanult művészek munkásságát is. Az Akadémia hallgatói között nem csak képzőművészek nevével találkozhatunk, hanem a Pécshez is kötődő Weöres Sándoréval is.
A kiállításon olyan képzőművészek változatos stílusú és többféle festészeti irányzat képviselő képei láthatók az 1800-től 1948-ig tartó időszakból, mint Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Markó Károly, Patkó Károly és Vaszary János.
A Róma-Budapest tárlat pécsi vonatkozásai
A tárlaton döntően magángyűjtemények ritkán látott képei láthatók, azonban néhány közgyűjteményt is bevontak, köztük a pécsi Janus Pannonius Múzeumot (JPM), ahonnan két festmény érkezett a fővárosba, Scheiber Hugó és Kontuly Béla 1928 körül, illetve 1932-ben készült önarcképei.
Ezen kívül, nem „személyesen”, hanem a falra vetítve megjelenik még szintén a JPM gyűjteményéből a világhírű, pécsi kötődéssel is rendelkező Hantaï Simon Erkélyen című alkotása az 1947-48-as évekből. A Modern Magyar Képtárban 2022-ben tárlat is látható volt az akkor száz éve született Hantai Simon emlékére, Hantai és Pécs címmel. Ekkor a kiállítás arra is rámutatott, hogy Hantai 1943 augusztusában főiskolásként a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, mely a Nagy Lajos Gimnáziumban nyílt meg. Hantai 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot, 1949-től Párizsban élt és alkotott, Simon Hantaï néven.
A fővárosi Virág Judit Galéria tárlatának végére érve még egy jelentős, pécsi származású művész alkotása fogadja a látogatót:
a Pécsen született, Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész, Keserü Ilona Tér felülről című, 1963-ban készült, magántulajdonban lévő festménye.
– Keserü Ilona az 1960-as években járt többször Rómában, ami rendkívül nagy hatással volt rá. Ott találkozott először a kortárs nyugat európai festészettel, s ezt követően látható is képein művészi stílusának változása
– mondta portálunknak Kelen Anna, a galéria művészettörténésze. Keserü Ilona művészetében római utazásait követően került fokozatosan előtérbe az absztrakció.
Keserü Ilona, aki olasz állami ösztöndíjjal tanult az örök városban, első önálló kiállítását is Rómában mutatta be, 1963-ban a Galleria BARS falai között.
A február végén nyílt kiállítás március 28-ig látogatható Budapesten, a Falk Miksa utcai Virág Judit Galériában.”
Fotó: bama.hu
Eredeti írás: MOHAY RÉKA
About the Author
