szerkeszto 
„Emmanuel Macron francia elnök február végén a párizsi Ukrajna-konferencián felvetette, hogy egyes nyugati államok, ha nem is a NATO nevében fellépve, de csapatokat küldhetnek Ukrajnába. Az európai NATO-tagállamok többsége szélsebesen elhatárolódott az eszkalációt jelentő ötlettől, a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg, és a Fehér Ház is tagadta, hogy ilyen lépést terveznének.
Egy héttel később Macron pontosított: „Ez nem azt jelenti, hogy mérlegeljük francia egységek küldését Ukrajnába a közeljövőben, hanem azt, hogy megnyitjuk a vitát, és átgondolunk mindent, amit Ukrajna támogatása érdekében megtehetünk.”
A NATO MINT SZERVEZET, EGY ILYEN ÉLES KONFLIKTUSBAN KATONÁKKAL NEM FOG RÉSZT VENNI
– jelezte lapunknak Bendarzsevszkij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes NATO-tagországok beavatkozhatnak a reguláris hadseregükkel. A NATO mindenesetre nem kötelezheti a tagokat, hogy kisegítsék Ukrajnát vagy katonákat küldjenek.
A kockázatot ebben ott látom, hogyha komolyabb ellentámadásra kerül sor orosz részről, és ezeket a katonákat megölik, akkor segítséget kérhetnek a NATO-tól. Ebben látom az eszkalációs veszélyt
– erre már Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő világított rá, aki egyben egyetemi tanár is, és az MTA doktora. Egyébként ha francia katonák halnának meg vagy kerülnének szorult helyzetbe a fronton, akkor az nem vonja maga után a NATO 5. cikkelyét, tehát nem jelenti automatikusan a NATO harcba szállását, ahogy erre nem kerülne sor automatikusan akkor sem, ha Afganisztánban amerikai csapatokat támadnának meg.
A szakértők rávilágítottak, hogy a NATO-tagországok már így is segítségeket nyújtanak Ukrajnának, például fegyvereket és műszaki eszközöket küldenek, és tanácsokat adnak, de ettől még nem számítanak hadviselő feleknek.
Oroszország újra bemondta: jöhet az atomcsapás
Bendarzsevszkij Anton rámutatott, hogy agresszióban a nyugati háborús retorika messze elmarad az orosztól. Vlagyimir Putyin múlt szerdán arról beszélt, hogy Oroszország készen áll atomfegyverek bevetésére, ha az orosz államiságot, szuverenitást vagy függetlenséget fenyegetés éri. Egyébként már évekkel ezelőtt is beépítette a háborús retorikájába az orosz fél az atomfegyvereket, aztán ez a kommunikáció elhalt, majd később újra fellángolt.
Oroszország nukleáris nagyhatalom, de a NATO is. Az európai döntéshozók részéről olyat nem hallottunk, hogy nukleáris csapásokkal fenyegetik Oroszországot, míg Oroszország többször megtette ezt
– emlékeztetett a szakértő. Macron csütörtök este a Le Figarónak adott interjújában reagált az orosz vezető fenyegetéseire. A horvát Index szemléje szerint kijelentette, hogy Franciaország nem fél.
Mindenekelőtt védve kell éreznünk magunkat, mert atomhatalom vagyunk. Készen állunk, és van egy doktrínánk az atomfegyverek felhasználására vonatkozóan
– mondta Macron az interjúban, hozzátéve, hogy „nem helyénvaló ilyen fenyegetéseket megfogalmazni egy olyan országgal szemben, amelynek atomfegyverei vannak”. „Nagy a felelősségünk ilyen fegyverek birtokában, nem hagyhatjuk, hogy bármilyen fegyveres konfliktus eszkalálódjon” – fűzte hozzá.
Emmanuel Macron korábban azt mondta, hogy Franciaország soha nem fogja átvenni a kezdeményezést az ukrajnai háborúban. Hozzátette azonban, hogy a Nyugatnak nem szabad hagynia, hogy Moszkva győzzön. „Lesznek francia csapatok Ukrajnában. Nem lesznek vörös vonalak. Én vagyok Franciaország elnöke, és én döntök” – jelentette ki.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint Emmanuel Macron kommunikációja inkább csak elrettentésként szolgál, habár annak kicsit gyenge, mégis ott motoszkálhat az orosz vezetés fejében, hogy „mi van, ha mégis katonákat küld Franciaország?”.
Még a láthatáron sincs a harmadik világháború
A szakértőket arról is kérdeztük, mennyi az esélye annak, hogy harmadik világháborúvá szélesedhet a konfliktus. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lapunk kérdésére elmondta, hogy a NATO beavatkozására a háborúba gyakorlatilag nulla esélyt lát, ezt a véleményt osztotta a többi szakértő is.
EGY 5500 ATOMTÖLTETTEL MEG EGY KISZÁMÍTHATATLAN DIKTÁTORRAL RENDELKEZŐ ORSZÁGGAL NEM AKARUNK HÁBORÚZNI
– fogalmazott Kaiser, aki szerint az sem valószínű, hogy egy NATO-tagállam önállóan beszálljon a harcokba. Ez bárkinek gyakorlatilag diplomáciai öngyilkosság lenne. Arra a kérdésre, hogy amennyiben ez mégis megtörténne, az már világháborút jelentene-e, a szakértő azt válaszolta, hogy a hadtudomány definíciója szerint világháborúról akkor beszélhetünk, ha az legalább három kontinensre kiterjed. Ha a NATO és Oroszország összeugrana, akkor már esélye lenne egy világháborúnak, de ennek a valószínűsége a nullához konvergál, legalábbis az Indexnek nyilatkozó összes szakértő szerint.
A kérdésre, hogy amennyiben egy harmadik fél passzívan a térségbe érkezik, az megváltoztathatja-e a háború menetét, Kaiser úgy nyilatkozott, hogy már jelenleg is jelentős mennyiségű külföldi katonai szakértő tartózkodhat a térségben. Segélyszervezeti munkában dolgozik ott jó pár ember, közülük is már sokan haltak meg.
Egy háborúban minden fél tapasztalatokat gyűjt. Fedett módon minden bizonnyal nyugati speciális egységek – köznyelven kommandósok – is vannak Ukrajnában. Valószínűleg a brit SBS (Special Boat Service, Különleges Partraszálló alakulatok – A szerk.) és az amerikai Navy SEALS (United States Navy Sea, Air and Land Teams, a tengerészet különleges alakulata – A szerk.) jelen van, de bizonyíték nincs rá. Otthon hivatalosan leszerelnek, formálisan magánemberként odamennek, eltöltenek ott valamennyi időt, hazamennek, és újra beállnak a reguláris állományba. De az is lehet, hogy fedetten aktív katonaként is ott vannak.”
Címlap fotó: Ukrán katonák Harkivban 2022-ben. Fotó: Gleb Garanich / Reuters
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
