szerkeszto 
„Az orosz külföldi hírszerzés vezetője, Szergej Nariszkin az értesülést azzal kommentálta, hogy „kardunk minden franciára vár, aki valaha is belép az orosz világ területére”. A kémfőnök meg nem erősített állításai ugyanazon a napon érkeztek, amikor Pierre Schill tábornok, a francia szárazföldi erők vezérkari főnöke azt üzente, hogy a francia hadsereg készen áll a legkeményebb harcokra.
Február végén az Euronews is beszámolt Emmanuel Macron francia elnök indítványáról, hogy az európai kormányok vállaljanak közvetlen felelősséget Ukrajna győzelme érdekében, beleértve akár élőerő küldését is. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne győzzön” – mondta az elnök, nem zárva ki csapatok delegálásának lehetőségét, mert nem lehet mindig csak Amerikára várni.
A felvetés nyugat-európai vezetők szűkebb körében hangzott el, és a többi érintett részéről szinte azonnal elutasításba vagy óvatos tartózkodásba ütközött.
A francia elképzelés részletei még nem ismertek, de a katonai elemzők szerint Párizs nem vállalna részt a közvetlen frontharcokban, hanem olyan humán szolgáltatásokat nyújtana, mint az aknamentesítés, felderítés, kiképzés, utánpótlás-szervezés és karbantartás.
Légierő vagy haditengerészeti csapásmérők telepítése nem merült fel. Utóbbiakra nem is volna reális lehetőség, tekintve Törökország zárlatát a Fekete-tengeri bejárat felé.
A terv ellenzői élesen figyelmeztetnek arra a veszélyre, hogy egy NATO-tag közvetlen megjelenése a konfliktusban súlyosan eszkalálhatja a helyzetet, és direkt NATO-orosz ütközést eredményezhet.
Itt meg kell említeni, hogy az Atlanti Charta gyakran emlegetett 5. cikkelye (a kollektív segítségnyújtásról) nem jelzi precízen, hogy a közös védelem érvényes-e akkor is, ha nem valamelyik tagország területét, hanem a szövetségen kívül állomásozó csapatait éri támadás.
A kritikusok szerint helyesebb irány lenne Ukrajna katonai támogatásának szívós és erőteljes növelése, mint ahogy például Dánia teszi. Példaként hozzák fel a cseh kormány erőfeszítéseit is, melyekkel 1,5 millió tüzérségi lövedéket sikerült „összekaparni” a világ különböző országainak készleteiből.
A francia vonal bírálói emlékeztetnek arra is, hogy a nyugati kormányok tartalékai, melyekre jelenleg semmilyen reális szükségük nincs, részben vagy egészben átadhatók lehetnek a kijevi hadvezetésnek, mert Európa védelme jelenleg ott folyik.
Egy hónapon belül indulhatnának a franciák
Schill tábornok közlése szerint Franciaország 30 napon belül összeállíthat nem csak egy kétezer, de akár húszezer fős koalíciós hadcsoportot is, ha a többi szövetséges nemzet is csatlakozna. Egy éven belül egy 60 ezer katonából álló európai haderőt is el tud képzelni. (A francia hadseregnek jelenleg 120 ezer katonája van, és 24 ezer tartalékost tud mozgósítani.)
A főnök politikai érvelése szerint „a szemünk előtt kibontakozó háborúk arra késztetnek bennünket, hogy megkérdőjelezzük azt a reményt, ami a hidegháború vége óta ambíciónak számított: a háború marginalizálását, egészen a törvényen kívül helyezésig. Az európai országok békés törekvéseivel ellentétben a kontinens peremvidékein kirobbant ütközetek a háború tartósságáról szólnak, amit sokan a konfliktusmegoldás lehetséges módjaként kezelnek” – írja a Le Monde-nak adott véleménycikkében. Ezt a megfigyelést meg kell osztani a polgártársakkal, teszi hozzá a francia vezérkar főnöke.
Az orosz hírszerzés vezetője szerint Franciaországnak számolnia kell azzal, hogy ekkora méretű élőerőt nem lehet észrevétlenül mozgatni és Ukrajnában állomásoztatni. Egyben figyelmeztet arra, hogy a francia katonaság extrém kockázatnak lenne kitéve, ha feltűnik a frontvonalban, még akkor is, ha csak kiegészítő szolgálatokat végez.”
Címlap fotó: A Normandie francia fregatt Thibault Camus/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István