Nagy István 
Óriási lehetőségeket rejt az építőipar számára az úgynevezett BIM. Alkalmazása azonban – bár az állami beruházások esetében kötelező – továbbra is gyerekcipőben jár az építőipari vállalatok körében. Nem egyszerű azonban eligazodni a BIM világában, ráadásul az egységesítés is hiányzik a rendszerből, ezért a Graphisoft az államtól várja a BIM klasszifikációját, vagyis osztályozását. A vállalat emellett magyar és német egyetemekkel együttműködve dolgozik a mesterséges intelligencia tervezésben történő áttörésén.
Óriási lehetőségeket rejt az építőipar számára az úgynevezett BIM. Alkalmazása azonban – bár az állami beruházások esetében kötelező – továbbra is gyerekcipőben jár az építőipari vállalatok körében. Nem egyszerű azonban eligazodni a BIM világában, ráadásul az egységesítés is hiányzik a rendszerből, ezért a Graphisoft az államtól várja a BIM klasszifikációját, vagyis osztályozását. A vállalat emellett magyar és német egyetemekkel együttműködve dolgozik a mesterséges intelligencia tervezésben történő áttörésén.
Összességében az építőipari BIM-átállás a beruházások esetében átlagosan 30 százalékos költségmegtakarítást, 25 százalékkal hatékonyabb kivitelezést, és a nemzetközi tapasztalat szerint négyzetméterenként mintegy 100 euró költségmegtakarítást eredményez az építmény életciklusa alatt.
A BIM-szemlélet azáltal forradalmasíthatja az építőipart, hogy megvalósul az építmény fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolása, a létesítményekkel kapcsolatos információk megoszthatóvá válnak, az építmények teljes életciklusa alatt megbízható adatforrást biztosítva a jövőbeli döntésekhez.
A magyar piacon eddig nem volt egységes osztályozási rend, miközben a piac számára fontos európai környezetben sorra születnek a BIM-szabványok. Emellett vannak olyan nemzetközi szakmai szervezetek, amelyek felvállalták a BIM-folyamatok klasszifikációinak (kategorizálás, osztályozás) megalkotását.
A vállalatok elvárják, hogy a szakterületek munkáját és igényeit is figyelembe vevő megoldás szülessen, de
még nem tudni, milyen szemlélet alapján készül a magyar szabályozás.
A tervezéssel kezdődő beruházási BIM-munkafolyamatban a tervezők geometriát hoznak létre, amelyet egy európai sztenderdekkel harmonizáló BIM-klasszifikáció támogatna. Szakmai eseményeken ezzel kapcsolatban felvetődött a HUNICLASS lehetősége is.
A magyar AEC-piac (architecture, engineering, construction – építészet, mérnöki tervezés, kivitelezés) várja a hazai BIM-klasszifikáció megszületését, és reméljük az európai megoldásokhoz hasonlóan sikeres fejlődést eredményez majd. De addig is figyeljük a részszabályok megjelenését és saját fejlesztéssel támogatjuk felhasználóinkat abban, hogy megfelelhessenek ezeknek, mint például az OTÉK BIM-alapú szabálykészlettel ellenőrizhető előírásai. Emellett a tervezők munkáját támogató magyar BIM-sablonfájlunkat kiegészítettük az új építési törvény BIM-elvárásainak megfelelést biztosító szempontjainak listájával is
– mondta Reicher Péter, a Graphisoft Magyarországért felelős országigazgatója.
Az új építési törvény az állami beruházásoknál tehát előírja a BIM költségbecslés készítését, amelyhez azonban szükség van a BIM-klasszifikációra, valamint egy beruházási központi tárhely adatbázisára, amelyre a beruházási költségterv adatai feltölthetők, elérhetők, illetve kutathatók az új beruházástervezés költségkalkulációk számára. Ugyanakkor a szakmai fórumokon tapasztalható, hogy megosztott a piac, a szereplők egyéni elvárásai, szempontjai nem állnak közel egymáshoz. A kivitelezők munkanem szerinti csoportosítás alapján szeretnék a költségvetéshez szükséges adatbázist modellezni, míg a tervezők geometriát alkotnak, tehát épületelemek alapján dolgoznak, a műszaki ellenőr pedig az építés sorrendje szerint csoportosítana. Jelentős a szemlélet- és elváráskülönbség a beruházók, tervezők és kivitelezők szakterületei között, illetve a magas- és mélyépítés szereplői között.
A világpiaci gyakorlatot az jellemzi, hogy a BIM-klasszifikáció és költségtervezés is építményelem-alapú, nemcsak a tervezés gyakorlata, hanem a beruházói attitűd miatt is, mert a tervmódosítások átvezethetőségét az elemalapú rendszer tudja kezelni. A másik fontos tapasztalat, hogy a nemzetközi gyakorlat nem egy klasszifikációt alkalmaz, hanem azonos elvre épülő (elemalapú), de a szakterületekre specializált klasszifikációk váltak be. A költségvetés világszintű megoldását az ICMS (Nemzetközi építési mérési szabványok) dolgozta ki a magas és mélyépítésre tipizált 13 klasszifikációval.
A Graphisoft folyamatosan követi és feldolgozza az adott országok tervezési szabályváltozásait a megoldásaiban, ennek megfelelően az új építési törvény BIM-előírásainak listáját is elérhetővé tette az Archicad programban. A tervezők munkájuk során tehát könnyen ellenőrizhetik, hogy minden elvárásnak megfelelnek-e. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) egy szűk, digitálisan jól meghatározható szabályainak egy részéhez is megjelent már a BIM-alapú alap szabálykészlet, amelyhez szintén elérhető a Solibri program, amivel a felhasználók ellenőrizhetik terveik szabálymegfelelését.
Rég nem látott áttörésen dolgoznak, fókuszban az MI
A mesterséges intelligencia (MI) az építőipar számára is izgalmas lehetőség, ezért a Graphisoft is több alkalmazási területet vizsgál. Egyik projektükkel azt szeretnék megoldani, hogy a felhasználók rendelkezésére álljon egy fluid tervezési workflow. A tavaly ősszel megjelent Archicad 27 már bepillantást adott az MI világába, és egy kísérleti megoldással a BIM modellezési környezetét közvetlenül összekötötte a vállalat a Stable Diffusionnel, egy képgeneráló mesterségesintelligencia-modellel. Ennek segítségével
a tervezőszoftverben elkészült tömegmodellekből az építész egy gombnyomással az MI segítségével fotórealisztikus minőségű látványterveket állíthat elő, ami a tervezés elején a megrendelővel folytatott, korai fázisú tervegyeztetést emeli új minőségre.
„Komoly lehetőségeket látunk a mesterséges intelligencia alkalmazásában, ezért több különböző területet kutatunk. Egyetemekkel és kutatóintézettel működünk együtt. Itthon például a Budapesti Műszaki Egyetemmel, akikkel szeretnénk megoldani, hogy egy háromdimenziós tervezőszoftvert az ember saját természetes nyelvén vagy gesztusait használva tudjon vezérelni. A kihívás nem más, minthogy a billentyűzet és az egér helyett komplex utasításokkal lehessen bizonyos tervezési feladatokat vezérelni” – mondta Pfemeter Ákos, a Graphisoft Nemetschek-termékek értékesítéséért felelős alelnöke.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatóival közösen pedig azon dolgoznak, hogy miként lehet egy háromdimenziós épületmodellt gépi segítséggel, automatikusan az építészeti konvencióknak megfelelő tervdokumentációvá alakítani. Ez egy nagyon összetett feladat, aki ezt először hatékonyan és hiba nélkül megoldja, az olyan óriási áttörést ér el a szakmában, mint amilyen a BIM volt a 90-es években. Ezen a területen a következő egy-két évben várható áttörés, de széles körű alkalmazásukra legalább 3-5 évet kell még várni.
(Borítókép: Catherine Delahaye / Getty Images)
Címlap fotó: Fotó Reviczky Zsolt / Építészfórum
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
