Nagy István 
Betonvasból kiálló vascsövek, betondarabok és régi facölöpök keserítették meg a vízitúrázók életét, amikor áteveztek a Csörötnek településen lévő közúti híd alatt. Az 1945-ben berobbant egykori híd maradványait közel nyolcvan év után emelték ki a Rábából.
Veszélyes szögvasak fúrták át a felfújható vízicsónakokat, és ezzel megkeserítették a vízitúrázók mindennapjait a csörötneki közúti híd alatt. Voltak, akik az akadály következtében beleborultak a vízbe. „ Magyarország egy igazi vízitúraparadicsom lehetne, ugyanis rendkívül sok nagyon különböző adottságú vizünk van” – hangsúlyozta Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára, aki érthetetlennek nevezte, miért kellett éveket várni, hogy eltávolítsák a betontömböket, és megtisztítsák a Rába csörötneki szakaszát.
Az államtitkár elmondta; fiatalkora óta nagyon sokat vízitúrázik az országban, és már több mint harminc évvel ezelőtt is belefutott abba, hogy Csörötneknél „vigyázni kell”, mert a háborúban a visszavonuló német csapatok berobbantották a hidat, aminek elemei különösen alacsony vízállásnál veszélyesek.
Mondták, hogy hol kell elmenni, és legnagyobb megdöbbenésemre most is ugyanarra kellett, mint amikor évekkel ezelőtt vízitúráztam erre.
Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy az alacsony vízállásnál az akadályok borulásveszélyessé tették a csónakkal, kajakkal és kenuval való áthaladást.
A Rába-konferencián dőlt el a cölöpök sorsa
Az államtitkár elmondta, hogy tavaly ősszel tartottak egy Rába-konferenciát, amikor próbálták számba venni, milyen nehézségek állnak a túrázók előtt. Elsők között döntöttek arról, hogy a balesetveszély elkerülése és a népszerű túraútvonal miatt el kell távolítani. A betonvasakat egy lánctalpas markológéppel emelték ki, és egyetlen nap alatt végezték el a munkát.
A nehézséget az okozta, hogy egy régi hídnak a maradványa a híd alatt van, ami elméletben a közúthoz tartozik, ami a vízben van, az pedig a vízügyhöz tartozik. Végre sikerült elintézni, hogy a vízügy és a közút megállapodjon
– emelte ki, majd hozzátette, nem nagy költségről – 1,2 millió forintról – beszélünk, így érthetetlen, miért nem sikerült 79 év alatt mindezt megoldani, „Bízom benne, ez az első lépés volt, hogy a rábai vízitúrázás sokkal biztonságosabb legyen és fellendüljön.”
Összetett feladatkör, hangsúlyban az ökológiai cél
,,Az árvízvédelmi védművek kiépítése és karbantartása mellett a környezetvédelem is feladataink közé tartozik, és igyekszünk segíteni azokon a törekvéseken, amelyek a víziturizmus fejlődését szolgálják” – mutatott rá Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, aki örömtelinek nevezte, hogy a Közúttal együttműködve elhárították az akadályt.
A Magyar Közút szerepe a költségmegosztásban van, vette át a szót Böröcz Miklós a folyószakasz hétfői megtisztítása alkalmából rendezett eseményen. A Magyar Közút Vas vármegyei igazgatója hozzátette, hogy,
évtizedekig tartott a dilemma, amikor a csörötneki polgármester megkeresett bennünket. Az első gondolatunk volt, hogy nem egy jelentős költség, így mindenképpen segítünk, hogy felszabadulhasson a meder.
Azt a kérdést nem tartották relevánsnak, hogy a híd, amelyet lebombáztak, a közút jogelődjéé volt, vagy nem.
„Tavaly a Magyar Vízitúra Szövetség által kiírt Év vízitúrája címre pályáztunk, és toronymagasan sikerült elnyernünk ezt a Csörötnek–Csákánydoroszló-szakasszal. A felső Rába mentén ez a szakasz, amelyik a legszebb, a legkalandosabb, így a Rába teljesen érintetlenül, szabályozatlanul vadregényesen kanyarogva halad. Nem egyszerűen az élmény, hanem maga a táj szépsége, a bedőlt fák, a halak is megérintik őket” – hangsúlyozta Csörötnek polgármestere.
Kocsis Zsolt elmondta, hogy
a túrázók rendszeresen jelezték az akadályt, de a tavaly augusztusi árvízig a jobb ág szabad volt. Akik gyakorlottak voltak, tudták hova kell berakni a kenut, le tudtak jönni a kiálló vasak között, de ez veszélyes volt.
A rábai legfantasztikusabb vízi út lesz az országban. Révész Máriusz lapunknak a jövőbeli tervekre vonatkozóan elmondta, hogy a Rábán több erőmű is található, például Magyarlaknál, ahol ki kell venni a kenukat a vízből, és vízre rakni. De Mosonmagyaróvárnál már találtak erre megoldást a vízicsúszdával, amely a halaknak is adekvát, hallépcsőként is funkcionál, a vízitúrázók le tudnak menni rajta, és az erőműtulajdonosokat sem teszi tönkre, ezt a Rába több erőművénél is bevezethetik – összegezte.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)
Címlap fotó: Fotó Tövissi Bence / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
