S. Mária akkor is folytatta a csalássorozatot, amikor több társát már letartóztatták
szerkeszto 
„A Tisza Párt alelnöke mellett feltűnt S. Máriát, aki laptársunk szerint Magyar Péter gazdasági vezetője és titkárságvezetője, valóban elítélték hat évvel ezelőtt csalás és magánokirat-hamisítás miatt, de a bíróság nem négy, hanem háromévi szabadságvesztésre ítélte, amit nem fegyházban kellett letöltenie. S. Mária a XXI. rendű vádlottja volt a büntetőügynek, amelyben az elkövetők több mint nyolcmilliárd forintot szedtek be, de alig másfél milliárdot fizettek vissza tőke vagy kamat formájában.
A Metropol hétfőn számolt be arról, hogy információik szerint Magyar Péter gazdasági vezetője és titkárságvezetője, S. Mária négy évet ült fegyházban piramisjátékért, és csak nemrég szabadult ki onnan. A Tisza Párt alelnöke egy Facebook-posztban reagált a lap állításaira. Azt írta, hogy az újság „a magánélet legmélyebb részeit sem tisztelő, aljas lejárató cikket jelentetett meg a barátnőm édesanyjáról, aki egyébként semmilyen pozícióval nem rendelkezik a Tisza Pártban, és, ellentétben a fideszes oligarchákkal és politikusbűnözőkkel, tisztességes munkából tartja el a családját”. Hozzátette: „a hölgy, akit az aljas propagandisták meghurcolnak, nem közszereplő. Annyit tudok elmondani róla, hogy büszke édesanya, akinek van 3 gyermeke, akik közül az egyik világbajnok vízilabdázó, aki épp most készül a párizsi olimpiára”.
Másodfokon enyhítettek a büntetésen
Nos S. Máriát a Fővárosi Ítélőtábla 2018. június 6-án hozott jogerős ítélete szerint társtettesként folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, valamint magánokirat-hamisítás vétsége miatt három év börtönre ítélték. Vagyis az ítélőtábla enyhített a Fővárosi Törvényszék 2017. június 26-án kihirdetett ítéletén, amely a XXI. rendű vádlottat ötrendbeli csalás bűntette és egyrendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt – mint bűnszervezetben elkövetőt – halmazati büntetésül 4 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.
A másodfokú bíróság tehát S. Mária esetében jelentősen enyhített az elsőfokú ítéleten:
- csökkentette a szabadságvesztés-büntetés mértékét,
- enyhítette a végrehajtási fokozatát,
- mellőzte a bűnszervezetben elkövetés megállapítását,
- valamint rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról is.
Visszaéltek Pintér Sándor nevével
2012. november 20-án robbant ki a többmilliárdos csalási ügy, amelynek kitervelője a celebvilágban is jól ismert nagykátai ikrek egyike, F. A. volt. A nyomozás akkori adatai szerint a gyanúsítottak egymillió forinttól tízmilliókig terjedő összegeket vettek át, és
elhitették a sértettekkel, hogy befektetésük után ötvenmillió forint felett 30, alatta 20 százalékos kamatot kapnak majd havonta.
A gyanúsítottak visszaéltek Pintér Sándor nevével is, ugyanis többször jó kapcsolatukként hivatkoztak a belügyminiszterre, hogy még vonzóbbá tegyék a felkínált üzleti lehetőséget.
A vádlottak tagadták a vádakat
A Főváros Főügyészség F. A. és 28 társa ellen 2016. március 3-án benyújtott vádiratában különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt emelt vádat. A vádlottak összesen
8 és fél milliárd forint kárt okoztak.
A vádirat szerint F. A. 2010 végétől adta ki magát sikeres, jó kapcsolati hálóval rendelkező brókernek, hogy kiemelkedő hozamú, ugyanakkor kockázatmentes befektetési lehetőséget kínáljon. Összehangoltan működő, piramisszerű bűnszervezetet hozott létre, amelynek kizárólagos célja az volt, hogy megszerezze a velük szóba álló emberek pénzét.
A vád csaknem háromszázrendbeli, különösen nagy kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás volt. A vádlottak tagadták a vádakat, az I. rendű vádlott, F. A. például azzal védekezett, hogy az összegyűjtött pénzt nem sikerült befektetni, illetve továbbadta egy meg nem nevezett személynek. Társai pedig arra hivatkoztak, hogy a befektetésre kapott pénzt továbbadták a szervezetben felettük állóknak, és így ők maguk is az ügy áldozataivá váltak.
A vádirat szerint S. Mária végig közvetlen kapcsolatba állt a bűncselekmény I. rendű vádlottjával, akivel több mint hétszáz alkalommal beszélt telefonon. De az ő nevéhez fűződött a legnagyobb „fogás” is: az egyik áldozattól 108 millió forintot csalt ki.
A sértettek felelőtlensége
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék 450 tanút hallgatott meg, és mintegy 30 ezer oldalnyi nyomozati iratot tanulmányozott át. Az ügyben a nyomozók titkos információgyűjtést, titkos adatszerzést is folytattak. Hajba Krisztina tanácsvezető bíró az ítélet indoklásában feltette a kérdést:
Hol van a pénz?
Az érintettek ugyanis több mint nyolcmilliárd forintot szedtek be, de alig másfél milliárdot fizettek vissza tőke vagy kamat formájában. A hálózat 10-30 százalékos kamatokkal csábította a „befektetőket”, amit csak a piramisjáték legelején, és csak néhány embernek fizettek ki. A beszedett pénzekről semmiféle hivatalos szerződés nem készült, ezek nagy részét papírok nélkül vagy kölcsönszerződésbe „öltöztetve” könyvelték.
A bíróság a XXI. rendű vádlott esetében súlyosbító körülményként értékelte, hogy akkor is folytatta a csalássorozatot, amikor több társát már letartóztatták.
A bírónő nem véletlenül hozta szóba a sértettek felelőtlenségét is. Az ügyfeleket tudniillik láthatóan egyáltalán nem érdekelte, hogy mibe fektetik a tőkéjüket, milyen pénzintézettel vannak szerződésben. Még az sem zavarta őket, hogy a pénzt sokszor zacskóban, benzinkutak parkolójában adták át. Az ügyfelek megtévesztésére egyébként drága díszleteket is használtak: a fővádlottak a Bank Centerben és az EMKE irodaházban is béreltek irodákat.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu S. Mária. Fotó: Metropol
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
