NATO katonák, NATO rakétákkal, NATO légi felderítéssel végrehajtott támadásai az orosz hadászati atomvédelmi rendszer ellen
szerkeszto 
„„A NATO stratégiai vereséget próbál mérni Oroszországra a báb Kijev mögé bújva” címmel alább teljes terjedelmében megosztjuk olvasóinkkal a South Front* elemző írását.
Május 24-én az ukrán hadsereg dróncsapásokat intézett a Voronyezs-DM látóhatáron túli nagy hatótávolságú stratégiai radarja ellen a krasznodari régióbeli Armavirban. A hírek szerint a radarantennák megsérültek.
Ennek a létesítménynek semmi köze az ukrajnai katonai műveletekhez. A látóhatáron túli, nagy hatótávolságú, voronyezsi típusú radarállomások a ballisztikus nukleáris rakéták kilövésének észlelését célzó rakétatámadásra figyelmeztető rendszer részét képezik. Ez az orosz hadászati biztonság egyik eleme, a nagy távolságok közötti űrvédelemben. Akár 6000 km-es, közeli űrben pedig 8000 km-es hatótávolságban is működik, egyidejűleg akár 500 különböző objektumot is meg tud figyelni.
Az armaviri Voronyezs-DM részben az Indiai-óceán, Dél- és Közép-Európa, a Földközi-tenger, Észak-Afrika és a Közel-Kelet felett ellenőrzi a teret.
Május 26-án újabb támadást intéztek az orosz rakéta-riasztórendszer ellen, de kudarccal végződött. Egy ismeretlen drón zuhant le Orenburg régióban. Az incidens Orszk város közelében történt, amelynek közelében egy másik Voronyezs-M típusú radarállomás található, mely a Takla-Makán-sivatagtól a Földközi-tenger partjáig terjedő szektort ellenőrzi.
Az is kiderült, hogy a Krím-félszigetet ért május 23-i támadás célpontja a GLONASS műholdrendszer irányításában részt vevő Mélyűr-Kommunikációs Központ volt. Az Alusta város közelében található létesítményt állítólag 4 amerikai gyártmányú ATACMS rakéta rongálta meg.
Ennek fényében számolni lehet azzal, hogy a leningrádi régióban egy másik orosz Voronyezs-M típusú radarállomást is letiltanak. Továbbá 2024 végére üzembe kell helyezni a korszerűsített Voronyezs típusú radarállomást Szevasztopol közelében.
Noha egyes európai vezetők megpróbálják eltitkolni részvételüket a háború kiterjesztésében, az ilyen támadások nem Kijev önálló kezdeményezésére történnek. Ezeket a NATO katonasága NATO-rakétákkal indította, NATO-repülőgépek felderítő támogatásával.
Kijev csak egy báb, azoknak a nyugati háborús uszítóknak a parancsait hajtja végre, akik alig várják, hogy stratégiai vereséget mérjenek Moszkvára.
A csapásokat az után mérték Oroszországra, hogy Oroszország hadgyakorlatba kezdett nem stratégiai nukleáris fegyverekkel. A NATO ezzel az eszkaláció új szintjére lépett, és csapásokkal válaszolt az orosz nukleáris rakétapajzsra.
Időben történő észlelési és figyelmeztető rendszerek nélkül Oroszországból lehetetlen hatékony megtorló nukleáris csapást mérni az Egyesült Államokra és műholdjaira. Az ukrajnai fronton elszenvedett kudarcok közepette a legyőzött NATO megpróbál felülkerekedni Moszkva nukleáris érvén, hogy megelőző, lefegyverző tömeges csapást tudjon mérni Oroszországra. Ezek nem véletlenszerű csapások, hanem szisztematikus kísérlet az orosz rakétatámadásra figyelmeztető rendszer gyengítésére, és az atomháború szélére sodorja a világot.”
Címlap fotó: shutterstock.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István