Európai választások: Miért engedélyezi Portugália és Málta az előrehozott szavazást?
szerkeszto 
„Június 6. és 9. között az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 350 millió ember adhatja le voksát, hogy megválassza az Európai Parlament 720 tagját.
Bár a megválasztandó parlament mindenkit képviselni fog a blokkban, minden ország kissé másképp szavaz – és ez idén különösen látszik.
Bár minden ország az arányos képviseleti rendszert alkalmazza – ami azt jelenti, hogy egy párt szavazataránya tükröződik a mandátumokban -, minden egyes ország a saját változatát használja.
Tizenkilenc ország a preferenciális szavazási rendszert használja, ahol a választók kifejezhetik, hogy egy vagy több jelöltet részesítenek előnyben.
Az ezt a módszert alkalmazó országok némelyikében, köztük Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában és a skandináv országokban a választó nem csak egy jelöltre vagy pártra szavaz, hanem azokat preferenciái szerint rangsorolhatja. Míg a hagyományos választásokon a szavazók tipikusan egy ‘X’-et tesznek leginkább preferált jelöltjük neve mellé, addig a preferenciális módszer alkalmazásakor az első helyen választott jelöltjük neve mellé 1-est, a második helyen választott neve mellé 2-est írnak stb.
Végül azok a jelöltek nyernek mandátumot, akik összességében a legtöbb preferenciaszavazatot kapják.
A zárt listás szavazást hat ország, köztük Németország, Franciaország és Spanyolország részesíti előnyben. Ezekben a nemzetekben a szavazók csak egy pártlistára szavazhatnak, és nem tudják megváltoztatni a párt jelöltjeinek sorrendjét a listán.
Az utolsó módszer az egységes átruházható szavazási rendszer, amelyet Málta és Írország használ. Itt a szavazók a jelölteket preferenciájuk sorrendjében rangsorolják, és a képviselőt akkor választják ki, ha elér egy bizonyos szavazatküszöböt.
A fennmaradó szavazatokat a választópolgár a következő preferált jelöltre ruházza át, hogy segítsen neki átjutni a küszöbön, és esetleg mandátumot is nyerjen.
Négy nap alatt az uniós országok túlnyomó többségében az összes szavazatot leadják – kettőben azonban először lép életbe az úgynevezett korai szavazás.
Miért engedélyezi Portugália és Málta az előrehozott szavazást az uniós választásokon?
Sok portugál vasárnap egy héttel korábban járult az urnákhoz, miután a 2019-es választásokon az országban a legrosszabb volt a részvételi arány .
Abban az évben a választásra jogosultak mintegy 68,6 százaléka nem ment el szavazni – ez volt a legrosszabb arány az Európai Unióhoz való 1986-os csatlakozásuk óta. Hogy ezt perspektívába helyezzük – az arány egész Európában közelebb van az 50%-hoz.
Idén a portugál törvényhozók megpróbálták megfordítani a tendenciát, és lehetővé tették, hogy minden állampolgár – nem csak a hagyományos korai szavazók, akiket például a betegek és a külföldön tartózkodók alkotnak – előrehozottan szavazhasson.
Ők a regisztrációs helyüktől távol is szavazhatnak, amennyiben kéznél van a személyi igazolványuk. Ők egészen június 9-ig, a hivatalos szavazás időpontjáig járulhatnak az urnákhoz.
A portugálok – akárcsak a magyarok – 21 európai parlamenti képviselőt választanak.
Máltán is kissé más a rendszer. A földközi-tengeri szigetország választási bizottsága lehetővé tette, hogy azok a választópolgárok, akik a szavazás napján – június 8-án – külföldön vagy kórházban lesznek, helyette június 1-jén, szombaton szavazhassanak.
Egyelőre nem tudni, hányan éltek ezzel a lehetőséggel, hogy előrehozottan szavazzanak, de érdekes lesz látni, hogy más országok is átveszik-e a változtatást a jövőbeli választások során.
Más uniós országokban hogyan zajlanak a választások?
Úgy tűnik, hogy a tömb egyes országaiban nincs nagy szükség az előrehozott szavazás bevezetésére vagy a bevett rendszer megváltoztatására.
Ez különösen igaz Belgiumra, Görögországra, Bulgáriára és Luxemburgra, ahol az uniós választásokon való részvétel kötelező. A tartózkodókkal szemben azonban ritkán tesznek lépéseket.
Minden más országban az egyén döntése, hogy szavaz-e vagy sem – bár a szabályok némileg eltérnek az egyes országok között.
Belgium és Németország nemrégiben csatlakozott Ausztriához, Görögországhoz és Máltához, és 16 évre csökkentette a választójogi korhatárt.
Az életkor nem csak a szavazók, hanem a leendő európai parlamenti képviselők esetében is fontos tényező.
A legtöbb országban 18 évesnek kell lennie egy jelöltnek ahhoz, hogy indulhasson a választáson, de Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban 21 évesnek. Romániában ez a korhatár 23 évre emelkedik, Olaszországban és Görögországban pedig 25 évre.
A világ számos országában a nők súlyosan alulreprezentáltak a parlamentekben. Az EU-ban ez ritkán fordul elő, tíz országban, köztük Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Luxemburgban nemi kvótákat írnak elő a pártlistákon.
Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Horvátországban és Szlovéniában a választásokon induló pártoknak mindkét nemből legalább 40%-os arányban kell jelölteket állítaniuk. Lengyelországban ez az arány 35%.
Románia lemaradásban van: az ország európai parlamenti képviselőinek mindössze 15%-át teszik ki a nők, ami azt jelenti, hogy az ország a legférfiasabb az Európai Parlamentben.
Luxemburgban van a legtöbb női képviselő 67%-kal, majd Finnország és Svédország következik 57%-kal, illetve 52%-kal. Érdekes módon ez a két skandináv ország nem rendelkezik nemi kvótákkal.
A választás néhány szempontja kissé régimódi. Ellentétben egyes választásokkal, amelyeken egyre gyakrabban alkalmaznak digitális módszereket a szavazatok regisztrálására, az uniós választásokon ez szinte ismeretlen.
Csak Észtországban van lehetőség arra, hogy a polgárok elektronikusan adják le szavazataikat. Mintegy 13 állam, köztük Németország, Spanyolország és a skandináv országok engedélyezik a levélben történő szavazást, többnyire a külföldön élő állampolgárok érdekében.”
Címlap fotó: A woman pushes a baby stroller past a Socialist Party billboard for the European election, outside the party’s headquarters in Lisbon on Friday Armando Franca/The AP© Technológia: Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
