szerkeszto 
„Magyarország bruttó hazai termékének volumene az első negyedévben a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal második adatközléséből, amely az első becsléshez képest nem változott. A részletes adatokból az látszik, hogy a gazdaság érdemben elkezdett helyreállni.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette az első negyedévi bruttó hazai termékre (GDP) vonatkozó részletes – második becslés – statisztikáját. A GDP volumene a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Tehát a második becslésben közölt volumenindexek az első becsléshez képest nem változtak.
Kiderültek a részletek
Ugyanakkor a részletes adatokban azt látni, hogy az ipar teljesítménye 4,2, azon belül a feldolgozóiparé 4,8 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamosberendezés gyártása és a közúti jármű gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg az élelmiszeripar fékezte leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 3 százalékkal, a mezőgazdaságé 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,7 százalékkal nőtt:
- a legnagyobb növekedés (9,8 százalék) az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt.
- A művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3,
- az oktatásé 6,6, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal nőtt.
- Az ingatlanügyleteké 5,0,
- a szállítás, raktározásé 4,2 százalékkal növekedett.
- A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 2,7,
- a pénzügyi, biztosítási tevékenység 1,3,
- a humán-egészségügyi, szociális ellátás 0,4 százalékkal bővült.
- A közigazgatás teljesítménye 0,3, a kereskedelemé 3 százalékkal csökkent.
A GDP első negyedévi 1,1 százalékos növekedéséhez pozitívan járultak hozzá a szolgáltatások (1,7 százalékponttal), a termékadók és -támogatások egyenlege (0,2 százalékponttal), valamint az építőipar (0,1 százalékponttal). A mezőgazdaságnak nem volt érdemi hatása a nemzetgazdasági teljesítmény alakulására, míg az ipar 0,9 százalékponttal csökkentette – összegezte a KSH.
Pozitívum, a háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,6 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 2,8 százalékkal nagyobb lett. A hazai fogyasztási kiadások volumene a tartósság szerinti csoportokban a féltartós termékek kivételével mindenhol növekedett, a nem tartós termékeké 4,4, a szolgáltatásoké 2,4, a tartós termékeké 1,8 százalékkal, míg a féltartósaké visszaesett 0,4 százalékkal.
Itt érdemes felidézni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát. „Az első negyedéves adatok kiválóan alátámasztják a kormány tavalyi ígéretét: idén a gazdaság újraindul. Ugyanakkor most nemcsak arra fókuszálunk, hogy a statisztikai adatokkal elégedettek legyünk, hanem azzal is, hogy a konjunktúra a társadalom széles rétegeiben érzékelhető legyen” – mondta az Indexnek.
A gazdasági tárcavezető akkor azt is kiemelte, a kormány azt szeretné, hogy vidéken a lakosság a saját szemével láthassa, hogy a gazdaság jobb állapotban van. „Nagyon nehéz éveken vagyunk túl. A világjárvány utáni gazdasági visszaesés, valamint az orosz–ukrán háború következtében kialakult energiaválság – ahol nem mellékesen emberek százezrei haltak eddig meg és családok élete ment tönkre – még friss sebek.”
Továbbra is vannak problémák
A KSH adatai arra is rávilágítottak, a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,4 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztásé 2,7 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 10,1 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt.
ugyanakkor mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké visszaesett.
A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban, az ingatlanügyleteknél és a szállítás, raktározás területén is csökkent a fejlesztések volumene. A bruttó felhalmozás 21,8 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 2,9 százalékkal kisebb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 1331 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import volumene nagyobb mértékben (9,2 százalék) csökkent, mint az exporté (5,3 százalék). A külkereskedelem 80 százalékát kitevő áruforgalomban a behozatal 10,8 százalékkal zuhant a kivitel 6,2 százalékos csökkenése mellett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 0,8 százalékkal mérséklődött, míg importja 1,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.
Az első negyedévi, 1,1 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 1,8 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 3,7 százalékponttal lassította. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 3,1 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt. Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
