„Vényköteles vagy vény nélküli szerek is okozhatnak lassú reakcióidőt váratlan esemény esetén, kiszámíthatatlan viselkedést, remegést és szédülést, amelyek a vezetési képességet befolyásolhatják. Szakértőket kérdeztünk arról, hogy egy pohár bor vagy a bódító hatású gyógyszerek veszélyesebbek azoknál, akik a tiltás ellenére volán mögé ülnek.
A tiszta gondolkodás és a gyors reakcióképesség elengedhetetlen a biztonságos vezetéshez. Hajdúsámsonban tavaly februárban egy 52 éves férfi lesodródott az útról és egy betonkőnek csapódva állt meg, az egyenruhások azonnal a helyszínre mentek. A sofőr nem sérült meg a balesetben, de a rendőrök azt tapasztalták, hogy szemmel láthatóan bódult, zavart állapotban van. A férfi elmondta, hogy nem ivott, erős gyógyszereket vett be vezetés előtt.
Egy ügyvéd szerint gyakori tévhit, hogy sokan azt gondolják csak kábítószerrel lehet elkövetni a bódult állapotú járművezetést. Cáfolható, ugyanis nemcsak a vényköteles, hanem a vény nélküli gyógyszereknek is lehetnek olyan hatásai, amelyek a vezetési képességet befolyásolják. A megfázás, valamint az influenzaellenes szerek vagy az allergiára szedett antihisztaminok is ilyen hatóanyagcsoportok, mutatott rá a Belügyminisztérium háttérintézménye.
A vezetési képességet befolyásoló gyógyszerek:
- altatók, nyugtatók, szorongáscsökkentők,
- epilepszia elleni szerek,
- bizonyos típusú antidepresszánsok,
- antipszichotikumok,
- antihisztaminok,
- opioidszármazékok és
- egyes fájdalomcsillapítók
– sorolta Csupor Dezső, gyógyszerész, kutató. A gyógyszer a szedés kezdetekor sokkal erősebb mértékben befolyásol bizonyos képességeket. Egyes altatószerek hatása rövid ideig tart, míg másoké elnyújtott, ezért tiltott vagy nem javasolt egyes gyógyszereknél a bevételt követő 24, illetve 48 órában a volán mögé ülni.
A forró itallal is baj lehet?
Számos olyan szer van, amely elsődlegesen nem a központi idegrendszerre hat, azonban mellékhatásként rontja az autóvezetési képességet. Ezek között említhetők egyes hasmenés elleni szerek, amelyek hatóanyaga opioidszármazék, mutatott rá a gyógyszerész.
Az ópium kábítószer, a vegyületei hatnak a központi idegrendszerre, egyes összetevői erősen kábító hatásúak.
A köhögés elleni gyógyszerek egy része is opioidszármazékokat, például kodeint tartalmaz, amely szintén káros a vezetésre nézve, mutatott rá a kutató. Tompultságot okozhatnak egyes allergiaellenes gyógyszerek és hányingercsillapítók is. Kitért arra, hogy bár sokan elsőre nem is gondolnák, de egyes forró italok is tartalmaznak allergiaellenes hatóanyagot, így az ilyen termékek tompító hatásúak lehetnek, amikor valaki a volán mögé ül. A fájdalomcsillapítók vonatkozásában a diklofenák fáradékonyságot, szédülést okozhat, míg a vérnyomás- és vércukorszint-csökkentők akkor lehetnek veszélyesek, ha ezek a szintek túlzottan lecsökkennek a gyógyszerek hatására.
A bor vagy egy nyugtató hatású gyógyszer a veszélyesebb?
Arra a kérdésre, miszerint egy pohár bor elfogyasztása vagy egy nyugtató hatású gyógyszer jelenthet nagyobb befolyást, ezáltal veszélyt a közlekedésben, a gyógyszerész elmondta, hogy általánosságban nehéz ilyen összehasonlítást tenni. Tény, hogy az alkohol rontja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket, a gyógyszerekre adott reakciók viszont hatóanyagtól és egyéntől függően változatosak. Egy erős nyugtató vagy altató markánsabb hatású, mint egy deci bor olyanoknál, akik rendszeresen fogyasztanak mérsékelt mennyiségben alkoholt. Ha valaki nem is egy, hanem több ilyen típusú gyógyszert szed, akkor annak alkohol fogyasztása nélkül is romlanak a képességei, és egy veszélyhelyzetben kevésbé tud reagálni, hangsúlyozta a szakértő.
Zéró tolerancia
Míg számos európai országban, például a hazánkkal szomszédos Ausztriában engedélyezett, hogy a sofőr vezetés előtt elfogyasszon egy porhár bort, addig Magyarországon zéró tolerancia van érvényben. A közlekedési minisztérium megosztó kérdést vetett fel tavaly, szükséges-e az járművezetésnél az alkohollal szembeni zéró tolerancia. Zacher Gábor toxikológus akkor világossá tette, hogy az ötletet a szemétbe kellene dobni, mert alkohol fogyasztása után tilos autót vezetni. A neves toxikológus érveit azzal indokolta, hogy
a zéró tolerancia Magyarországon, a magyar léleknek tökéletesen megfelelő, hiszen nem tudunk keretrendszert tartani.
A toxikológus véleményét osztja a lapunk által megkérdezett ügyvéd, Gyulay Dániel is, aki elmondta, hogy a járművezetés ittas állapotban bűncselekménye a közlekedési bűncselekmények között a dobogó második, olykor harmadik fokán áll. Ugyanakkor a bódult állapotban elkövetett járművezetés – amikor például valaki kábítószer vagy olyan gyógyszer hatása alatt áll, amely veszélyes a járművezetésre – ritkábban kerül megállapításra, ugyanis míg az ittasság egyszerűbben felismerhető, addig a bódult állapot megállapítása minden esetben szakkérdés.
Bódult állapot
A hatályos Büntető törvénykönyv a közlekedési bűncselekmények fejezetben szabályozza a járművezetés ittas, illetve bódult állapotban elkövetett bűncselekményeit. A bódult állapotban elkövetett járművezetést azt követi el, aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt közúton és közforgalom elől el nem zárt magánúton járművet vezet, ez két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő. Amennyiben a sértett súlyos testi sértést szenved, a tettes három évre, ha pedig maradandó fogyatékossággal, súlyos egészségromlással jár, az elkövető akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Szakvélemény nélkül nem állapítható meg a bódult állapot
Aki kábítószert fogyaszt vagy olyan gyógyszert, amely hatással lehet az agyműködésre, felmerül, hogy nem volt vezetési képesség birtokában, így bódult állapotban vezetett, hangsúlyozta Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő. A törvény erejénél fogva meghatározott, hogy az adott szer kábítószer vagy rekreációs drog, amely felett megállapítható a bódult állapot, ez azonban teljes orvosszakértői kompetenciát igényel, amelyet vérmintavétellel végeznek, közvetlenül a rajtakapást követő egy-két órában.
A kábítószerek, gyógyszerek rövid ideig tartózkodnak a vérben, de a vizeletből is ki lehet mutatni, például a kokain vagy a kannabisz fogyasztását is.
A bódult állapotú vezetés kizárólag a vérben kimutatható aktív anyagtól függ, amely pszichoaktív hatású, mutatott rá. A szakértő hangsúlyozta, ahol nincs megfelelő adat, ott az orvosszakértő feladata meghatározni, hogy az adott vérkoncentráció jelentett-e bódult állapotot vagy sem. Szólt arról is, hogy míg az alkohol esetében egy bizonyos számértékhez köthető a befolyásoltság, addig a kábítószereknél, gyógyszereknél már nem ilyen egyszerű a helyzet. „
Címlap fotó: Németh Emília / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
