szerkeszto 
„A Republikon Intézet szerdai konferenciáján Virág Andrea (Republikon Intézet), Böcskei Balázs (IDEA Intézet), Závecz Tibor (Závecz Research), valamint Mráz Ágoston Sámuel (Nézőpont Intézet) értékelte a vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választásokat.
Mráz Ágoston Sámuel kezdésként többek között arról beszélt, hogy a Nézőpont Intézet modellszámítása alapján ha vasárnap országgyűlési választást tartottak volna, akkor kétharmados parlamenti többséget szerzett volna a Fidesz. A Nézőpont Intézet vezetője úgy látja, azért kell ennek lennie a kiindulópontnak, mert innentől kezdve minden 2026-ról szól a belpolitikában.
Továbbra is igaz az, hogy osztott ellenzékkel a Fidesz–KDNP 43, de még akár 42 százalékkal is kétharmados felhatalmazást szerezhet
– fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője.
Závecz Tibor ezzel nem értett egyet, mert teljesen más a választási kontextus, nem a főhatalom megszerzése vagy megtartása volt a pártok feladata, hanem két különböző területen részsikerek vagy teljes sikerek elérése.
Arra adott rálátást ez a választás, hogy nem minden a matematikáról szól, nem lehet mindent kiszámolni. Vannak olyan faktorok, amelyek a választói viselkedésben nagy szerepet játszanak, ezek jó része pszichológiai természetű faktor
– vélekedett Závecz Tibor, hozzátéve: „Újra felfedeztük Magyar Péter kampánymegvalósításával azt a régi mechanizmust, aminek az a lényege, hogy az embereknek lehet közvetlenül találkoznia a politikussal, ennek van felhajtóereje.”
Böcskei Balázs örült annak, hogy véget ért ez az időszak, mert bár a politológusok szeretik a kampányokat, de a spekulációk olyan szintje volt ebben a kampányban, ami az ő füleinek már sok volt.
Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója úgy gondolta, hogy Szentkirályi Alexandra visszalépése után megváltozik az értelmezési keret. Azt feltételezte, hogy sok olyan Vitézy-szavazó van, aki azért támogatta a jelöltet, mert annak egy háromosztatú versenyben nincs nagy költsége, és egyébként antiorbánista szavazó, így a visszalépés után kialakulhatott volna a Fidesz/nem Fidesz törésvonal a jelöltek versenye helyett, ezért magabiztosabb főpolgármesteri győzelemre számított a visszalépés után.
Virág Andrea arról beszélt, fél évvel ezelőtt azt gondolta, unalmas választási kampányból marad ki gyermekei születésének okán, és ami talán izgalmas lehet benne, hogy valamennyire elbillentheti a DK és Momentum között zajló harcot, ez volt decemberben. Ennek fényében nagyjából minden meglepő, ami a választáson történt.
A választások előtti hetekhez képest viszonyítva már mást emelt ki a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az egyik a megyei jogú városok esete: 2019-ben az EP-választáson kilenc olyan megyei jogú város volt, ahol a Fidesz 50 százalék feletti eredményt ért el, 40 százaléknál gyengébben nem szerepelt, most viszont nem volt olyan település ahol 50 százalék felett lett volna, és 14 olyan település volt, ahol 40 százalék alatti eredményt ért el.
Bevált a mesterterv vagy nem?
Závecz Tibor kiemelte, hogy az Európai Néppárt stabilan megnyerte a választást, az előző ciklushoz képest még emelkedett is a mandátumszámuk. A liberálisoknál volt veszteség. Az európai konzervatívok, valamint az Identitás és Demokrácia növelték a támogatottságukat.
Az a fajta mesterterv, hogy majd új pólus lesz, amely meghatározza Európa politikáját, nem vált be
– vélekedett Závecz Tibor.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a valóság az, hogy a Néppárt erősödött, de az európai baloldal, értve alatta a szociáldemokratákat, a liberálisokat és a zöldeket, gyengébb lett.
Az nem igaz, hogy az új jobboldal ne erősödött volna meg. Ha a matekhoz hozzáadjuk a szürkezónát is, akkor az arra hívja fel a figyelmet, hogy Európában kemény hónap következik, amikor újjáalakul az összes parlamenti frakció, és megalakulhat az európai jobboldal.
Az, hogy ez hogyan fog kinézni, még nem lehet megmondani. A kutató rámutatott, ha Meloni és Le Pen összefogása létrejön, akkor az új európai jobboldal a második legnagyobb frakciót adná, minimum kettő miniszterelnökkel és egy francia elnökvárományossal.
Virág Andrea úgy látja, meglepően kevéssé sikerült az a fajta áttörés, amit Orbán Viktor Brüsszel elfoglalásával vizionált a kampányban, ráadásul a Fidesznek az európai konzervatívok, valamint az Identitás és Demokrácia irányába sem egyenes az útja, mindkét forgatókönyvvel vannak problémák. A Republikon stratégiai igazgatója rámutatott, hogy sok kérdésben nincs egyetértés a bizonyos mértékig szélsőjobboldali pártok között, ilyen Oroszország megítélése és a migráció.
Böcskei Balázs úgy vélekedett, azért beszélnek sokat az Európai Parlament összetételéről, mert erről szavaztunk, nem azért, mert ennek nagy tétje lenne, „a nagy dolgok nem ott dőlnek el, ez a jövőben is így lesz”. „Fontos-e, hogy mekkora a szociáldemokrata frakció, miközben a Szocáldemokrata Párt történelmi vereséget szenved Németországban?” – tette fel többek között ezt a kérdést az Idea Intézet stratégiai igazgatója.
„Valójában senki nem ismeri Magyar Pétert, pláne nem a képviselőit”
A beszélgetés témája volt az is, hogy a magyar EP-képviselők melyik európai parlamenti frakciókhoz csatlakozhatnak. Mráz Ágoston Sámuel szerint matematikailag érdemes felvenni a Tisza Pártot a Néppártba, mert ki ne akarna plusz hét képviselőt, de rámutatott: aki stratégiailag gondolkodik, az tudja, mindennek következménye van. Orbán Viktor eddig azt a kompromisszumot tiszteletben tartotta, hogy nem avatkozik be a német belpolitikába, nem találkozott az AfD politikusaival, indirekt módon kritizálta is a pártot, de ha a CDU eldönti, hogy felveszik a Néppártba a Tiszát, megváltozhat ez a helyzet, Orbán Viktort sem kötné a korábbi ígérete.
Valójában senki nem ismeri Magyar Pétert, pláne nem ismerik a képviselőit, akiket megválasztottak. Nem lehet tudni, hogy ezek az emberek tényleg az Európai Néppárt programját és fontos kérdéseit fogják-e támogatni. Ha Magyar Péter elfogadja a Néppárt hivatalos véleményét a háború és béke kérdésében, akkor nagyon könnyen hitelességi deficit alakul ki, ahhoz képest, amit a kampányban mondott
– hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel, aki arra számít, hogy egyelőre megfigyelés alatt tartják majd a Tisza Pártot, és a teljes jogú tagságot nem adják meg neki az Európai Néppártban.
Závecz Tibor a Tisza Pártról elmondta, vonzó dolog, ha van egy párt, amely a semmiből néhány hónap múltán azzal kecsegtetheti magát és szavazóit, hogy a legnagyobb frakció tagjaként ott lesz az európai döntések közelében, ugyanakkor 2026 szempontjából több szervezeti és logisztikai feladvány is áll a Tisza Párt előtt.
Böcskei Balázs úgy látja, elég sokat tudunk Magyar Péter jelöltjeiről: valaki a Metától jön, más szereplő az egészségügy menedzsmentalapú felfogásával érkezik a politikába, egy harmadik az uniós intézményrendszerből. „Bizonyos értelemben jó helyre érkeznek, ha érkeznek a Néppártba, ott azért már vannak lobbisták” – fogalmazott Böcskei Balázs, aki arra is kíváncsi, hogy a feltételezett frakciófegyelem működhet-e, Magyar Péter tudja-e kontrollálni azokat a szereplőket, akik eddig sikeresek voltak a politikán kívül. Az IDEA Intézet stratégiai igazgatója megemlítette azt is, ha automatikusan tagságot kap az a párt, amelyiknek nincs közpolitikai víziója, akkor tényleg csak a számok számítanak az EP-ben. Virág Andrea a Tisza Pártról kifejtette, nagy belpolitikai siker lenne, ha csatlakoznának a Néppárthoz, ahonnan a Fidesz távozott.”
Címlap fotó: Orbán Viktor 2024. június 5-én Dabason© Fotó Tövissi Bence / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
