Nyári napforduló: mi köze a Szent Iván-éjnek a kutyameleghez?
„Nagyváradi László csillagász válaszol
Az északi félteke népeinek hagyományai kiemelt napként tekintenek a nyári napforduló idejére, amely után először alig észrevehetően, majd később már jól érzékelhetően elkezdenek fogyni a nappalok. A napjainkban is sokak által különlegesnek tartott égi jelenség tudományos hátterét kultúrtörténeti kitekintéssel Nagyváradi László csillagász világította meg a Dunántúli Naplónak.
Bolygónk, a Föld többféle mozgást végez: forog a tengelye körül nagyjából 24 óra alatt, a rotáció tényleges időtartama 23 óra 56 perc 4,09 másodperc, ami a napszakok váltakozását okozza. A forgás mellett a Föld hosszú, csaknem egymilliárd kilométer hosszú pályán ellipszis pályán kering a Nap körül. Ez irdatlan sebességgel, mintegy 100 ezer kilométer per órával történik – kezdte a csillagász.
Mint Nagyváradi László kifejtette, a Föld egy kibillent ferde tengellyel végzi ezt a mozgást, amely a Kis Göncöl csillagkép rúdja végén találgató Sarkcsillagra mutat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy nem Nap és a Hold pályasíkjában van benn a Föld pályasíkja. A Föld pedig tartja a 66,5 fokos tengelyferdeséget, azaz ekkora szöget zár be egymással a föld pályája és a tengelye. A másik ebből a szempontból fontos szög a Földpálya és bolygónk egyenlítőjének égre kivetített síkja által bezárt 23,5 fokos szög – mutatott rá.
A csillagász professzor hozzátette: a nyári napforduló azt jelenti, hogy Földünk keringése alatt a dőlésszögét megtartja, azaz északi tengely végig a Sarkcsillagra mutat, amiből adódóan időnként a Földre merőlegesen beérkező napsugarak a térítőkön látszódnak. A nyári napforduló idején ez a Ráktérítő, ez egyébként csütörtökön, azaz június 20-án köszönt be. Az ottani embereknek mondhatni ma a talpuk alatt van az árnyékuk, mivel a Nap 90 fokban, azaz zenitben delel fölöttük. A Nap másnap már a Ráktérítőtől fél fokkal délre fog delelni merőlegesen, majd végül szeptember 23-ára ér vissza az Egyenlítőhöz, ez pedig a nap-éj egyenlőség.
Szavai szerint a napfordulóval gyakorlatban az jár, hogy nagyon hosszúak a nappalok, és nagyon rövidek az éjszakák az északi féltekén.
Nálunk jelenleg a szürkületet is beleszámolva 20 órás a nappal. Ez a csúcspontja a nyárnak, a napállás tekintetében a meleg évszak közepe. A csillagászati nyár ugyan ma kezdődik, ekkor van az égen a legmagasabban a Nap, és innentől kezdve hanyatlik, azaz elkezd csökkenni a nappali fény mennyisége. E csökkenés, majd december végén fordul meg ismét a téli napforduló után
– magyarázta.
Nagyváradi László arra is érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy az ókori egyiptomiak a nyári napforduló kapcsán mérték a napsugarak legnagyobb beesési szögét, egyúttal azt is megfigyelték, hogy a Nap ekkor együtt kell a Sirius nevű csillaggal, így a Kutya-csillagképekkel (Canis Major, Canis Minor), ez pedig a „kutyameleg”, azaz a latin eredetével a kánikula időszaka, ami június 20-tól egészen július 25-ig tart.
A Szent Iván-éjre térve elmondta: a különleges, leghosszabb nappalnak vígjátékot is szentelő Shakespeare idejében, azaz alig több mint 400 éve napforduló nem június 20-án volt, mint most, hanem június 24-én. Ennek oka, pedig hogy a Nap és Hold „rángatja” a Föld tengelyét, aminek következtében a napforduló ideje előrébb kerül.
Cikkünk következő részében pedig a Szent Iván-éjhez kapcsolódó néphagyományokat tervezzük bemutatni.”
Fotó: Huszár Márk
Eredeti írás:
