Fokozottan ellenőrzik a távoli kontinensekről érkező konténereket

Az elmúlt évtizedek során – főként az elmúlt 50 évben – és a kereskedelem egyre tágabb körű terjedésével hamar elszaporodtak olyan kártevők Európában, amelyek addig ismeretlenek voltak, és hatalmas pusztításokat végeztek.

Raklapon, fadobozokon érkeznek a behurcolt kártevők

A Nébih (Nemzeti Élemiszer-biztonsági Hivatal) tett közzé egy tájékoztatást, melyben azt írják, hogy a harmadik országokat érintő kereskedelemben, a különböző áruk szállítása során alkalmazandó nyersfából készült fa csomagolóanyagok (ilyen a raklap, stafnifa, faékek és egyéb stabilizáló fadarabok, alátétfa, gerenda, csomagoló ládák stb.) növény-egészségyügyi kockázatot jelentenek, ezért kizárólag a fakéreg eltávolítása, valamint a megfelelő kezelést követően hozhatók be Magyarországra és az EU többi tagállamába.

Hőkezelni kell a fa csomagolókat

A hőkezelésen át nem esett, jelöletlen fa csomagolóanyagokban – függetlenül a szállítandó áru tartalmától – olyan kártevők lehetnek jelen, amelyek az erdőket vagy a hazai utcaképet alkotó fák akár 50 százalékát is tönkretehetik. Ellenőrzés nélkül ezek észrevétlenül bekerülhetnek hazánkba, elpusztítva a jelenleg lombos fáinkat.

Ilyen behurcolt károsító többek között a kívülről szinte észrevehetetlen fenyőrontó fonálféreg, a faanyagban rejtőzködő simahátú csillagoscincér vagy a szemcséshátú csillagoscincér lárvája vagy imágója. Ezek zárlati károsítók, melyek jelentős környezeti és gazdasági károkat képesek okozni, jelenlétük esetén zárlati intézkedések megtételére kerül sor.

A filoxéra elpusztította a szőlők nagy részét

Az egyik legismertebb behurcolt kártevő 1875-ben jelent meg hazánkban a szőlőgyökértetű vagy más nevén filoxéra, amely a megjelenését követő két évtizedben elpusztította a szőlőültetvények 90 százalékát.

A pusztítást követően egy teljesen új módszert kellett alkalmazni, az oltványszőlők telepítését a hegy- és dombvidékeken, továbbá ebben az időszakban kezdődött meg az alföldi homokterületek szőlőtermesztési célú felhasználása is – mondta dr. Gabi Géza szekszárdi agrárszakmérnök.

Pajzstetű, szövőlepke, burgonyabogár

1928-ban jelent meg Az almafák ellensége, a kaliforniai pajzstestű, amelynek akkoriban nem volt ismert ellensége, és addig pusztította az almafákat, amíg meg nem jelent a télvégi lemosó permetezés. Ez a behurcolt kártevő azért is volt különösen veszélyes, mert egész országrészeken képes volt kipusztítani az almafákat.

Ezt követően jelent meg az amerikai fehér szövőlepke, amely napjainkban is fontos kártevőnek számít. Megjelenésekor először az út menti eperfákat kopasztotta le teljesen, később viszont már más fákra és bokrokra is veszélyessé vált.

1947-ben pedig megjelent a szinte mindenki által ismert burgonyabogár, amely mindössze két évtized alatt rendkívül hírhedté vált az országban, és mindenki félt a megjelenésétől.

Aknázómoly, kukoricabogár, büdöske

Az aknázómolyok 1980-ban jelentek meg, akkor elsősorban gyümölcsfákat károsítottak, napjainkban viszont történt némi változás. Ugyanis a vadgesztenyefák váltak fő célpontjukká és azok lombozatát károsítják.

Az 1990-es években megjelent az amerikai kukoricabogár, amely napjainkban is jelentős károkat okoz a kukoricaföldeken. Országszerte láthatók megdőlt kukoricatáblák, amelyek e rovar számlájára írhatók. A kártevő ugyanis elrágja a növénytő gyökereit, a kukorica viszont az utolsó pillanatokig is küzd az életben maradásért. Diófáink sem maradhattak ki a károsítók pusztításából, ugyanis az 1980-as években megjelent a nyugati dióburok-fúrólégy, amely hazánkban csak 2012-ben ütötte fel a fejét. Napjaink kellemetlen látogatói a poloskák, ezek többségét is behurcolt kártevőként tartjuk számon – mondta dr. Gabi Géza.”

Fotó: MW
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA