Kós Zoltán 
KISZó-kérdés: Miként alakult a demokrácia helyzete Ukrajnában?
„Ukrajnában jelentős mértékben romlott a demokrácia intézményének színvonala, állapította meg egy június elején közzétett közvélemény-kutatás. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérése arra kereste a választ, hogy az elmúlt öt évben – Volodimir Zelenszkij elnöki ciklusa alatt – milyen irányba változott a demokrácia Ukrajnában? Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos véleményszavazásunkon ugyanerre a kérdésre vártuk a választ olvasóinktól Facebook-oldalunkon.
Ez alkalommal nem kellett bonyolult százalékszámítást végezni ahhoz, hogy kiderüljön, a válaszadók több mint 90 százaléka szerint romlott a demokrácia helyzete Ukrajnában. Ami a szociológiai intézet felmérését illeti, a válaszadók közel fele, mintegy 43 százalékuk úgy látja, az elmúlt években az országban bizony csorbult a demokrácia. Mindezért pedig a válaszolók negyede (28 százalék) a regnáló hatalmat tette felelőssé. A hanyatlást érzékelők táborán belül mindössze 11 százalék ezt elsősorban az orosz–ukrán háborúnak tulajdonítja, 3 százalék szerint mindkét tényező szerepet játszott. További 29 százalék szerint nem történt változás, 19 százalék pedig úgy vélekedett, hogy javult a helyzet – áll a tanulmányban.
A közvélemény-kutatás a demokrácia állapota mellett a gazdasági helyzetre is rákérdezett. Itt minden második megkérdezett mondta azt, hogy az elmúlt öt évben bizony rosszabbodott az ország gazdasági helyzete, amit sokan a jelenlegi vezetés nyakába varrnak. A megkérdezettek 17 százaléka szerint javult a gazdasági helyzet az elmúlt 5 évben, 21 százalékuk úgy véli, hogy semmi nem változott, míg a megkérdezettek közel fele (49 százalék) szerint visszaesés tapasztalható. Az utóbbi kategóriába tartozók közül 16,5 százalék úgy véli, hogy elsősorban a teljes körű háború miatt romlott a helyzet, 23 százalék pedig elsősorban a kormányzat hibás intézkedéseit okolja a hanyatlásért. További 9 százalék mindkét okot megnevezte.
A válaszadókat arról is megkérdezték, hogy milyen kormányzási formát kellene Ukrajnának kialakítania, kiderül, hogy a megkérdezettek az elnöknek vagy a parlamentnek adnának nagyobb jogkört. Ami az eredményt illeti: 31 százalék a jelenleg is érvényben lévő parlamentáris–elnöki rendszer mellett tette le a voksát, nem sokkal kevesebben – 27 százalék – elnöki–parlamentáris rendszert támogatna, 16 százalék a parlamentáris rendszer híve, míg 13 százalék az elnöki kormányformát pártolja. A megkérdezettek 13 százaléka nem tudott dönteni.
A megkérdezettek többsége (74 százaléka) úgy véli, hogy Ukrajnának befolyásos parlamentre van szüksége, amelynek jóváhagyási jogkörrel kell rendelkeznie az elnök által javasolt kormány kinevezéséhez, és hatáskörébe tartozna a kormány menesztése is. Ugyanakkor a polgárok 71 százaléka úgy véli, hogy Ukrajnának erős jogkörökkel működő elnökre van szüksége.
Miután 2024 májusában volt 5 éve, hogy Volodimir Zelenszkijt beiktatták elnöki hivatalába, ezért a szociológusok rákérdeztek, hogy a válaszadók szerint hány ígéretét váltotta be az államfő. A megkérdezettek 18 százaléka szerint az államfő ígéreteinek nagy részét vagy mindegyiket teljesítette, míg 5 százalékuk úgy véli, minden ígéretét beváltotta. Majdnem ugyanennyien, 19 százalék, úgy gondolják, hogy az elnök ígéretei mintegy felét teljesítette, míg 50 százalék szerint az ígéreteknek csak kevesebb mint felét váltotta valóra, ezen belül 25 százalék szerint egyetlen ígéret sem teljesült. Azok között, akik úgy vélik, hogy Zelenszkij nem teljesítette minden ígéretét, a legtöbb válaszadó (50 százalék) ezt azzal magyarázta, hogy tisztességtelen, korrupt személyek vannak az elnöki csapatban. Megközelítőleg azonos arányban (26–32 százalék) választották a megkérdezettek az olyan magyarázatokat, mint a hozzáértő emberek hiánya az elnöki csapatban, a teljes körű invázió, a saját tapasztalatlansága és az oligarchák befolyása. A válaszadók kisebb hányada (9–14 százalék) említette a személyes korrumpáltságot, más országok befolyását, a helyzet destabilizálását az ellenzék által, az ígéretek irreális voltát.
Anton Hruseckij, a KIIS ügyvezető igazgatója a közvélemény-kutatáshoz fűzött megjegyzésében rámutatott, a számok arra utalnak, hogy Zelenszkijnek még „jelentős mozgástere van… a lakosság körében a támogatottság és a jövővel kapcsolatos optimizmus meglehetősen magas szintjének fenntartására”, de csak akkor, ha felismeri az ország előtt álló problémákat és foglalkozik velük.”
Fotó: IKÉ
Eredeti írás:
About the Author
Nagy István 
