Kós Zoltán 
Augusztusban csődbe mehet Ukrajna?
„Milyen esélyei vannak az országnak, és hogyan érinti ez a lakosságot
A nyugati média arról számolt be, hogy az Ukrajna és nyugati hitelezői közötti tárgyalások kudarcba fulladtak. Szakértők szerint azonban csak egy „csatát” veszítettek el, nem az egész „adósságháborút”. Nem titok, hogy Ukrajna kölcsönből él és háborúzik, az adósság már a GDP 90 százalékát is eléri, és ez az arány tovább fog növekedni. Ukrajna még 2015-ben írta alá az első megállapodást az államadósság átütemezéséről, azonban jelenleg a figyelem középpontjában a 2022-ben aláírt második ilyen megállapodás áll, amelynek határideje 2024 augusztusában jár le. Ezért kaptak szárnyra találgatások az Ukrajnát fenyegető csőd kockázatairól – elsősorban külföldi médiumokban.
Az első adósságátalakítási megállapodást az ország még 2015-ben írta alá az orosz „hibrid” támadás után. A másodikat már 2022-ben kötötték meg Oroszország nyílt támadását követően. Most eljött az ideje egy harmadik hasonló megállapodásnak, amelynek a következő 3-4 évet kellene lefednie, hogy legalább a jelenlegi szinten maradjanak az ország pénzügyei.
Mi a konfliktus lényege?
Június 18-án a Reuters cikket közölt arról, hogy kudarcot vallottak az ukrán pénzügyminisztérium és azon hitelezők közötti tárgyalások, akik 20 milliárd dollár értékű eurókötvényt birtokolnak. Az újság ugyanakkor elismerte, hogy a tárgyalások folytatódnak. Tehát teljes kudarcot még korai lenne emlegetni, bár az augusztusi határidő valóban közeledik.
Ezt a publikációt a Londoni Értéktőzsde nyilatkozata előzte meg, amely közvetítőként működik a tárgyalások résztvevői között. Ott több részlet található a pénzügyminisztérium és a hitelezők javaslatairól.
Összességében, ha összefoglaljuk mindkét forrás információit, a konfliktus lényege az, hogy a hitelezők meg akarják ismételni a kilenc évvel ezelőtti forgatókönyvet: elengednék az adósság 20 százalékát, ám ezt feltételhez kötik, cserébe úgynevezett értéknövekedési eszközt, warrantokat kérnének. Most azonban a pénzügyminisztérium hagyományos kötvényeket ajánl a hitelezőknek fix kamatokkal (amelyek a piacinál alacsonyabbak) és egy másik típusú értékpapírt, derivatívákat, amelynek hozama a GDP-hez kötött. Azonban ezek a warrantokkal ellentétben sokkal kedvezőbb feltételeket biztosítanak Ukrajnának, ami nem tetszik a hitelezőknek.
Mit jelent a tárgyalások kudarca – szakértői vélemények
Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy ne csak kevesebbet fizessen (mind a tőke, mind a kamatok tekintetében), hanem hosszabb futamidőt is kapjon. Ráadásul lényegesen több időt kér, egészen 2040-ig halasztaná a kifizetést. Természetesen a hitelezők ezt ellenzik.
De miért is tárgyalnak erről a hitelezők egyáltalán? Mert csőd esetén egyáltalán nem kapnának vissza semmit. Ezért hajlandók engedményekre, de nem olyan mértékűekre, mint amilyeneket az ukrán hatóságok javasolnak. Jelenleg az ukrán felek feladata az, hogy az adósság kifizetésének időpontját eltolják, hogy azt már a háború befejezése után teljesíthessék, amely a legtöbb szakértő szerint valószínűleg nem tart tovább 2027-nél.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyugati médiában különböző cikkek és bennfentes információk éppen akkor jelennek meg a tárgyalásokról, amikor a nyugati hitelezők elégedetlenek az ukrán tisztviselők álláspontjával. És bár a Reuters cikkét követően számos negatív hangvételű írás jelent meg, minden jel arra utal, hogy a pánikkeltéssel és a kérdés körüli felhajtással a nyugati hitelezők éppen a tárgyalási pozícióikat próbálják erősíteni.
Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző szerint minél közelebb van a határidő, annál nagyobb az esélye annak, hogy kompromisszumos megoldás születik. Hiszen az idő szorít.
„Az idő nem nekünk dolgozik, így a hitelezők ezt a körülményt is figyelembe fogják venni. Véleményem szerint van lehetőség az álláspontok közeledésére. Mi próbáljuk csökkenteni a jövőbeni terheket, a hitelezők pedig meg akarják védeni pozícióikat” – mondta az elemző.
Csőd – valóban fennáll a veszély?
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter hivatalos nyilatkozatában a Londoni Értéktőzsdén megerősítette a korábban elhangzott feltételeket, és a tárgyalások során inkább katonai, mint pénzügyi érvekre hivatkozott.
„Erős hadseregeket erős gazdaságoknak kell támogatniuk ahhoz, hogy háborúkat nyerhessenek. Ukrajna rendkívüli ellenállást tanúsított az orosz invázióval szemben, és gazdaságunk felülmúlt minden várakozást. Ez azonban törékeny egyensúly, amely a partnerek folyamatos és jelentős támogatásától függ. Az időben történő adósság-átstrukturálás ennek a támogatásnak fontos része” – nyilatkozta az ukrán pénzügyminiszter. „Figyelembe vettük a befektetők és a piac visszajelzéseit, s konstruktív és innovatív javaslatot készítettünk, amely véleményünk szerint minden fél számára elfogadható. Javaslatunkat az IMF és a hivatalos hitelezők is támogatják.”
A felek tehát tulajdonképpen ultimátumokat cseréltek – a pénzügyminisztérium a saját weboldalán, az eurókötvények tulajdonosai pedig a médián és a Londoni Értéktőzsdén keresztül. Vagyis egyelőre nincs kompromisszum. Ezért fel kell készülni arra, hogy mi történik, ha augusztus 1-je után sem sikerül megállapodásra jutni. A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy semmi kritikus nem várható, bár a következmények érezhetőek lesznek.
„Lényegében a restrukturálás is egyfajta csőd. De a háborús körülmények miatt a világ nem fogja csődként értékelni a konszenzus elérését. Még negatív forgatókönyv esetén is elegendő devizatartalékunk van ahhoz, hogy ősszel rendezni tudjuk sorainkat. De ez nem az alapforgatókönyv, és a pénzügyminisztérium az IMF-fel együttműködve megpróbálja elkerülni ezt” – véli Andrij Sevcsisin.
„Véleményem szerint az átlagpolgároknak nem kell félniük a „csőd” szótól. Különösen akkor, amikor a költségvetés összes bevétele a hadseregre megy, és a többi kiadást külföldi segítséggel és kölcsönökkel fedezik. De a konszenzus és a restrukturálás elmaradásának negatív hatása lesz – ez érezhető nyomást fog gyakorolni a hrivnyára.”
Danilo Monin még kategorikusabb, szerinte semmilyen csőd nem lesz, függetlenül a tárgyalások kimenetelétől.
„Csőd nem lesz. Az eurókötvények kamatainak kifizetésére szolgáló pénzösszegek a 2022, 2023 és 2024-es évekre már benne vannak a büdzsében és a költségvetési hiányban. Összességében Ukrajnának körülbelül 3,75 milliárd dollárt kell kamatok formájában kifizetnie három év alatt ezekre a 20 milliárd dollár értékű eurókötvényekre. Semmi sem fenyegeti az átlag ukrán állampolgárt” – hangsúlyozta a gazdasági szakértő.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Bujdosó Ivett
About the Author
Nagy István 
