szerkeszto 
„Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn beszédet mondott az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) konferenciáján. A beszédére érkező több felszólalás után hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség konstruktívan szeretne együttműködni az Európai Parlamenttel, valamint kiemelte, hogy képesnek kell lenni beszélni mindazokról a kérdésekről, amelyekben nincs teljes egyetértés.
„Az európai parlamenti választások üzenete, hogy az európaiak többet, jobbat várnak az Európai Uniótól, a magyar EU-elnökségnek pedig felelőssége, hogy meghallgassa az európai polgárok szavát és hangjukat becsatornázza a döntéshozatali folyamatokba” – hangsúlyozta Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, az EU parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak konferenciáján, írja az MTI.
Bóka János a közeljövő feladatairól szólva elsőként egy új európai versenyképességi megállapodás szükségességét emelte ki, és ugyancsak fontos feladatként beszélt az európai védelempolitika megerősítéséről.
Beszélt az unió bővítéséről, és megjegyezte azt is, hogy Ukrajna esete különleges abban az értelemben, hogy a csatlakozási folyamat mellett az Európai Unió széleskörű és összetett támogatást nyújt az országnak az orosz agresszió elleni küzdelmében. Megemlítette, hogy a magyar elnökség támogatni fogja Moldáviát és Georgiát is az Európai Unió felé tartó útján. Kitért a Nyugat-Balkánra is, a miniszer szerint ugyanis a régió integrációja gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyöket hoz az Európai Unió számára.
A fő prioritások mellett Bóka János feladatként megemlítette még a választási folyamatok külföldi beavatkozással szembeni védelméről szóló dialógus folytatását, az antiszemitizmus elleni küzdelem megerősítését és a kisebbségi jogok védelmének előmozdítását.
Minél közelebb az uniót a polgárokhoz
Rainer Robra, a német felsőház küldöttségének irányítójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a kohéziós politikai helyi szinten az unió legláthatóbb megnyilvánulása, ezért szorgalmazta ennek folytatását az óriási átalakítási kényszer közepette, hiszen mindenképpen el kell kerülni egyes régiók leszakadását.
A versenyképesség fokozása mellett a máltai delegációt vezető Edward Zammit Lewis annak szükségességét hangsúlyozta, hogy vigyék minél közelebb a polgárokhoz az uniót. Az ír delegációt vezető Brendan Howlin pedig az emberiség szégyenének nevezte, ami Gázában történik, majd a versenyképesség javításának fontosságát emelte ki felszólalásában.
Az ukrán törvényhozás delegációját vezető Ivanna Klympush-Tsintsadze kiemelte, hogy Magyarország célként jelölte meg az unió védelmének erősítését, amire viszont nincsen mód Ukrajna támogatása nélkül, hiszen megálljt kell parancsolni Oroszországnak és elnökének.
A montenegrói Jovan Subotić a bővítési prioritást üdvözölve azt mondta, hogy a körülmények geopolitikailag és gazdaságilag is fennállnak, megtörténtek társadalmi változásaik, és úgy érzi, pozitív hatást tudnának gyakorolni az unióra.
Az albán Kreshnik Çollaku úgy fogalmazott, hogy egy kontinens vagyunk, amely háborúban áll, mert
ha Ukrajnát megszállták, és háborúban áll, akkor mi mindannyian mindenhol háborúban állunk.
Később hozzátette: az egyetlen esély legyőzni Oroszországot.
A török Burhan Kayatürk ambiciózusnak nevezte Magyarország prioritásait, az észak-macedón Mile Lefkov pedig a magyar elnökség elkötelezettségét méltatta a Nyugat-Balkánt is érintő bővítési folyamatban.
A norvég Christian Tybring-Gjedde szerint mindannyian fenntarthatatlan szociális ellátórendszerekkel rendelkezünk, ezért kiemelten fontosnak nevezte a versenyképesség erősítését, az új technológiák bevezetését Egy másik török felszólaló, Ismail Emrah Karayel pedig arról beszélt, hogy Európa naggyá tételéhez, versenyképességének és védelmi képességének erősítéséhez Törökország hozzá tudna járulni.
Bóka János: Konstruktív együttműködést szeretnénk
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az elhangzott felszólalásokra reagálva kiemelte, hogy a magyar elnökség természetesen szeretne konstruktívan együttműködni az Európai Parlamenttel.
Mihelyst az Európai Parlament készen áll, mi is készen állunk!
– jelentette ki.
A bővítésről szólva jelezte, a mostani elnökségi időszakban nem számít a 2011-es magyar elnökség idején megvalósult horvát csatlakozáshoz hasonló áttörésre, de bízik benne, hogy sikerül lépéseket tenni minden egyes csatlakozni vágyó ország esetében. Fontosnak nevezte, hogy megmaradjon az újonnan tapasztalható lelkesedés a bővítés iránt.
Ukrajnával kapcsolatban leszögezte, hogy mindannyian egyetértenek abban, hogy Ukrajnát megtámadták, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni magát és ebben támogatni kell, valamint, hogy olyan megoldást kell találni a konfliktusra, amelyet Ukrajna is elfogad. Ugyanakkor szerinte vannak területek, ahol nem egyértelmű az álláspontok azonossága. E területek között említette, hogy Európának megvannak a saját maga érdekei is ebben a konfliktusban, és autonóm szerepet kell megpróbálnia betölteni a probléma megoldásában.
Ha Európa konstruktív szerepet szeretne játszani a probléma megoldásában, akkor Európának aktívnak kell lennie abban is, hogy olyan helyszínt találjon a tárgyalásokhoz, ahova mindkét fél elmegy
– mondta, megjegyezve, hogy ebben sincs véleményazonosság. Bóka János szerint amiben mindezen véleménykülönbségek ellenére egyet kellene érteni, az az, hogy képesnek kell lenni beszélni mindazokról a kérdésekről, amelyekben nincs teljes egyetértés.
A konferencia második, az Európai Unió nyugat-balkáni és keleti bővítésének aktuális kérdései címmel tartott szekcióját felvezető előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kiemelte, hogy az EU bővítési politikája egyértelmű és szükséges geostratégiai befektetést tükröz a saját hosszútávú békénk, stabilitásunk, prosperitásunk és biztonságunk érdekében.
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára előadásában magyar és európai uniós szempontból is sikeresnek nevezte a tíz tagállam 20 évvel ezelőtti felvétele óta eltelt időszakot.
Magyarország arra fog törekedni, hogy ez a folyamat ne álljon le, hogy az Európai Unió erősödjön a bővítésen keresztül, elérje a kitűzött geopolitikai céljait, és befogadja azokat az országokat, amelyek egyébként természetes részei az európai közösségnek
– fogalmazott.”
About the Author
Kós Zoltán 
