„Őri László: most Baranyán a sor!
A béke, a biztonság megtartására és a fejlesztések folytatására adott felhatalmazásként értékeli júniusi voksolások eredményét a Baranya Vármegyei Önkormányzat közgyűlésének újraválasztott elnöke. Őri Lászlót a következő ciklus fő céljairól és fejlesztési irányairól kérdeztük.
– Mik lesznek a vármegyei önkormányzat legfontosabb feladatai a ciklusban?
– A vármegyei fejlesztési stratégia legfontosabb célkitűzése a népességfogyás és a fiatalok elvándorlásának a megállítása. Ennek érdekében a gazdaság fejlesztésére, a térség újra iparosítására és olyan munkahelyekre van szükség, amelyek versenyképes fizetést és megfelelő jövőképet biztosítanak a Baranyában élő fiataloknak. Nem a régi értelemben vett szennyező gyárakat szeretnénk ide telepíteni, hanem olyan 21. századi biztonságos beruházásokat és technológiákat látunk szívesen, amelyek megfelelnek a legszigorúbb európai környezetvédelmi előírásoknak, de képesek az itt élő fiataloknak versenyképes fizetést, ezzel együtt pedig hosszútávú jövőképet biztosítani. Ennek jegyében jelenleg is számos fejlesztés zajlik a vármegyében, ipari parkok kialakítása és bővítése, olyan zöld és turisztikai fejlesztések, amelyek erősítik az élhető településeket Baranyában, valamint az energiakrízis után kiemelt figyelmet kaptak az energia megtakarítást célzó beruházások.
– Miként alakul a baranyai fejlesztéspolitika?
– 2023 a fordulat éve volt Baranyában. Baranya vármegye gazdasági fejlődésének útjában a rendszerváltás óta területi bezártsága, nehéz megközelíthetősége állt. A közelmúltban hozott kormányzati döntések hatására azonban 2023-ban mégis bekövetkezett a fordulat. Az egy főre jutó ipari termelés tekintetében Baranya hosszú évtizedek után el tudott mozdulni a sereghajtó helyről. Bizakodásra ad okot, hogy a kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően 2010 és 2022 között Baranyában az ipari termelés 280 milliárdról 960 milliárd forintra emelkedett. A munkanélküliség pedig 13-ról 4 százalékra esett vissza. Az eredményeket látva joggal bizakodhatunk abban, hogy most valóban rajtunk van a sor.
– Mit jelen ez a konkrétumok tekintetében?
– Ha körülnézünk Baranyában azt látjuk, hogy elérte a horvát határt az M6-os autópálya befejezőszakasza, épül a mohácsi közforgalmú kikötő, látható távolságba került a mohácsi Duna-híd kivitelezése. Bekerült a kormányzat által fejlesztendő repterek közé a Pécs-Pogányi repülőtér és a nehéz, háborús szankciókkal terhelt gazdasági helyzettel dacolva is elindult a Kaposvár-Szigetvár között tervezett új útszakasz előkészítése.
– A vármegye mely régiói kerülnek, kerülhetnek fókuszba fejlesztési szempontból?
– Baranya hosszú évtizedek óta kétarcú térsége hazánknak. Míg a megye keleti fele Mohács és Bóly térsége jól prosperál, addig a megye nyugati felében található két térség Sellye és Mágocs környéke az ország legnehezebb helyzetű térségei közé tartozik gazdasági szempontból. Mindeközben pedig tényszerű, hogy a régió központ Pécs sem képes olyan lendülettel fejlődni, amely képes lenne felemelni a térséget. Ebben a helyzetben elsődleges cél a különbségek csökkentése, oly módon, hogy nagyobb figyelmet kapnak a legnehezebb helyzetben lévő települések és az ott élők. Ezért döntött úgy a Vármegye, hogy külön meghatározott forráskerettel, komplex fejlesztési programot tesz elérhetővé a sellyei térség és a hegyháti járás számára. Így az sem véletlen, hogy a régió legnagyobb ipari parkjának előkészítése is Nyugat-Baranyában Bicsérd környékén valósul meg. Mindemellett természetesen arra is szükség van, hogy Pécs gazdasági értelemben is be tudja végre tölteni régióközponti szerepét, ezért abban bízom, hogy az októberben felálló új önkormányzat nyitottabb lesz a közös gondolkodásra és a párbeszédre a vármegyével és a kormánnyal.
– Miként értékeli a júniusi választások eredményét? Milyen működés várható októbertől az új összetételű vármegyei közgyűlésben?
– A választások eredményére úgy tekintünk, hogy a baranyai emberek a békére szavaztak, ez pedig felhatalmazás a béke és biztonság megtartására és a fejlesztések folytatására. A 18 fős testületben 12 mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP, amely stabil többséget jelent, így a magyar kormánnyal együttműködve tudjuk a már fent említett módon a jövőben tovább fejleszteni, támogatni, segíteni a vármegye településeit és a baranyai embereket.”
Fotó: Löffler Péter
Eredeti írás: BALIKÓ GERGELY