Hamburgi muskotály: beérett a szőlők királynője

A hamburgi muskotály íze, zamata kiváló

A csemegeszőlő-piacon a tapasztalatok szerint pár éve nagy tisztulást hozott az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (AKÁER) bevezetése, és az importszállítmányok ellenőrzése, ami számos tisztességtelen szereplőt szorított ki a kereskedelemből. A saszla nagybani piaci ára jelenleg ezer forint körül van, a nagyobb bogyójú szőlőké pedig ezerötszáz forint. A kiskereskedelemben változó árréssel kerül a fogyasztókhoz a szőlő.

A magasabb minőségű csemegeszőlő árát nagymértékben meghatározza az import áruk ára, ami a jelenlegi forint-euró árfolyam miatt várhatóan magasabb lesz. A magnélküli fajták iránt – a nemzetközi trendet követve – nőtt a kereslet, annak ellenére, hogy a szőlő jó ízének, zamatának alapvető meghatározója a mag.

A csemegeszőlő munkaigényesebb a borszőlőnél

Szászi Luca bátaszéki termelő elmondta, hamburgi muskotályt termelnek közel két hektáron. Ezen a héten kezdték el szedni ezt a fajtát. Kialakult vevőkörük van, zöldségesek, felvásárlók már hetekkel ezelőtt keresték őket, az iránt érdeklődve, idén mekkora mennyiség várható. Idén a több éves átlaghoz hasonló mennyiség termett. A szőlő minősége kiváló, édes, muskotályos, kellően savas is, igazán ropogós, nagyszemű, mutatós fajta. Úgy tervezik, hogy legalább egy hónapig tudnak árusítani. Összességében minőségben kiváló a termés, szép nagyok a fürtök.

A csemegeszőlő-termesztés a borszőlőhöz képest munkaigényesebb tevékenység, valamint az időjárás is hatványozottan befolyásolja. Fontos az adott területnek, lehetőségeknek megfelelő fajtaválasztás. Mindezt nehezíti, hogy nincsenek új hazai nemesítésű fajták, azokat külföldről kell behozni, melyek érzékenyebbek a hazai viszonyokra, hajlamosabbak a betegségekre.

A vármegye két borvidékén inkább a borszőlő fajták a népszerűbbek, de a szőlősgazdák többsége csemegeszőlővel is foglalkozik, kisebb-nagyobb területen. A szép fürtöket eladják, a maradék mennyiséget pedig hozzádarálják a borszőlőhöz, így nincs veszteségük.

A termőterület nagysága az elmúlt években nem változott

Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megye (142 hektár), Heves megye (62 hektár) és Tolna megye (46 hektár). Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. A friss piacra kerülő étkezési szőlő mennyisége évente 10-12 ezer tonna körül alakul.

A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő termesztés kifejezetten tőke és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igénnyel, ráadásul jelentős mértékben kitett az időjárási kockázatoknak is. A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.

A szőlő maga az élet, tele van vitaminokkal

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlő fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik. A növekvő trendet az import adatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatal (a 2018-as 7 100 tonna után 2021-ben 14400 tonna volt az import). Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltok polcain. A hazai gyümölcsöt főként a piacokon vagy a zöldséges boltokban találhatjuk meg.

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is. A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll.