Lélekmenedékek a Balaton körül

Az első fürdői kápolnát Balatonfüreden építették meg, már 1761-ben. Miután ez a hely kis befogadóképességűnek bizonyult, 1841-ben megkezdték a híres füredi kerek templom építését. Ez a templom nem klasszikusan fürdői kápolna, de mindenképp azok elődjének tekinthető a római Pantheont idéző jellegzetes épület, amely azóta Balatonfüred emblematikus épületévé vált.
A fürdőkápolnák építése a 20. század elején vette kezdetét Földváron, Fonyódon, Vonyarcvashegyen, Balatonalmádiban avattak nyári szakrális helyszíneket, elsősorban a katolikus hívek számára. A legrégebbi és talán a legszebb fekvésű Balatonföldvár-Fürdőtelep első kápolnája, amely Hegyi kápolna néven vonult be a köztudatba. A neoromán stílusban tervezett épület Rózsa Ferenc építőmester által 1897-ben készült. 1942-ig, az új földvári templom felszenteléséig a földvári hitélet fontos helyszíneként működött.

Egyedülálló a lellei Breznay kápolna története is, ugyanis Breznay Béla hittudós, egyetemi tanár különösen szerette nyaralásának helyszínét, Balatonlellét. Ezért építtette meg itt 1906-ban a település első fürdői kápolnáját, amelynek különlegessége, hogy a híres festő-grafikus, Molnár C. Pál Szép nyaralás és Szent Rita című képei díszítik.
A legtöbb fürdőtelepi kápolna a trianoni békediktátumot követően, a Balaton virágkora idején, az 1930-as években épülhetett meg, hiszen ahogy egy korabeli újságcikk fogalmazott 1936-ban:

Ezt a sort nyitotta meg az igen szép helyen található, nagyon kellemes hangulatot árasztó zamárdi üdülőkápolna, amely új, szabadtéri kibővítésével ma is fontos helyszíne a szakrális eseményeknek. A Nagyboldog­asszony tiszteletére szentelt kápolnát Purébl Győző kormánytanácsnok építtette meg közadakozásból. 1929. augusztus 18-án Rott Nándor veszprémi püspök – a fürdőtelepi kápolnák létrehozójának szorgalmazója – szentelte fel.

Balatonnál több különleges helyszín is található

Különleges helyszín az őszödi fürdőtelepi kápolna, amelynek belső díszítését az Iparművészeti Főiskola tanárai, diákjai végezték el, művészi módon, Haranghy Jenő iparművész iránymutatásával 1934-ben. A Weichinger Károly által tervezett Nagyboldogasszony nevére szentelt kápolna egyik legszebb alkotása volt Haranghy Jenő művésztanár népviseletben megjelenő Balatoni Madonna oltárképfestménye. Sajnos a későbbiekben a kisajátított villákból kialakított Minisztertanácsi üdülőtelep korszakában a kommunista párt emberei – ideológiai okokból – nem használták a kápolnát, így a gyönyörű ablakok egy része megsemmisült, az épület állapota leromlott. 1972-től a katolikus egyház elkezdett foglalkozni a rendbehozatalával és igyekezett eredeti állapotában rekonstruálni az épületet.

Évről évre nőtt a fürdői kápolnák száma, hiszen az 1930-as években épült meg a boglári, fenyvesi, fonyódligeti, aligai, szabadi, bélatelepi, széplaki is. A sort 1946-ban a szemesi kis Mária-kápolna zárta. Értelemszerűen az egyházellenes kommunista diktatúra, de a szocializmus idején sem hozhattak lére fürdőtelepi kápolnákat. A rendszerváltoztatás után a balatoni települések megkezdték hiteles történeti tényfeltáró munkájukat, identitáskeresésüket. Ekkoriban a fürdőtelepi kápolnák nagy része megújult, a még inkább megnövekedett nyaralóvendégszám miatt kibővültek, több esetben akár művészeti programokkal kiegészülve fontos helyszínné váltak.
Az építészetileg is számon tartott tavi plébániai templomépületek, szőlőhegyi kápolnák mellett a fürdőtelepi kápolnák fontos szakrális örökségeink ezen a vidéken. Nyáron megtelnek nyaralókkal, nyitott, szabad tereik egyaránt hirdetik a keresztény egyház befogadó szeretetét és az évszakból fakadó könnyed kikapcsolódás egymást nem kizáró valóságát.”