szerkeszto 
„Felmenőihez hasonlóan egy indiai férfi is tüskés tavirózsa magjának szüreteléséből él. A mahanát tápértéke miatt nagyra becsülik, magas B-vitamin-, fehérje- és rosttartalma miatt pedig egyesek „szuperélelmiszernek” nevezik. Tavaly az Európai Bizottság engedélyezte forgalmazását az unióban, a mag begyűjtése azonban korántsem egyszerű feladat.
Az indiai Bihar államban élő Ful dev Sani – ugyanúgy, mint apja vagy nagyapja – korábban 2-2,5 méteres mélységbe merült, hogy „betakarítsa” a lótuszmagvakat. Naponta órákat töltött a mocsaras vízben, ahonnan 8-10 percenként jött fel egy hosszú lélegzetvételre.
Ilyen helyen terem az Euryale ferox, a tüskés tavirózsa, amelynek magját rókadiónak, lótuszmagnak is hívják, közismertebb elnevezése azonban a mahana.
Lisztet őrölnek, pudingot készítenek belőle, de nyersen és pörkölve egyaránt fogyasztható, nassolható. Ez utóbbi esetben pontosan olyan ropogtatnivaló, mint a pattogatott kukorica. A növény nagy, kör alakú levelei a víz felszínén úsznak, a magok azonban a víz alatt képződnek, begyűjtésük igen kimerítő. De megéri.
A mahana ugyanis tápanyagokban gazdag fehérje- és rostforrás, ráadásul kalciumot, magnéziumot, vasat és foszfort tartalmaz – írja a Healthline egészségügyi szakportál. A benne levő antioxidánsok kulcsszerepet játszanak a krónikus betegségek – köztük a szív-, daganatos és cukorbetegségek – megelőzésében, ráadásul gyulladáscsökkentő hatásúak.
Állatokon végzett kísérletek igazolták, hogy a mahanából nyert vegyület javította a vércukor- és inzulinszintet, bár embereken végzett klinikai vizsgálatok ezt még nem erősítették meg.
A fehérjében és rostban gazdag mahana kimondottan előnyös a zsírégetés, egyben a fogyás szempontjából, a benne levő különböző aminosavak pedig öregedésgátló tulajdonságaikról ismertek, egyben javítják a bőr hidratáltságát és rugalmasságát.
Ugyancsak állatokon végzett kísérletek igazolták, hogy a mahanából nyert kivonat csökkenti a koleszterin- és trigliceridszintet, és ezzel segíti a szív egészségének megőrzését.
A tüskés tavirózsa sekélyebb vízzel is megelégszik
Előnyös tulajdonságai miatt a mahana nemcsak Ázsia keleti térségében, hanem a világ más országaiban is keresett cikk lett. Az Euryale ferox magjából nyert pörkölt és pattogatott magbél uniós forgalmazását tavaly márciusban az Európai Bizottság is engedélyezte – jelentette az Agrárszektor, amely szintén „szuperélelmiszernek” nevezi a mahanát.
A globális termesztés 90 százaléka Indiából származik – emlékeztet a BBC. A megnövekedett kereslet a hagyományos módszerekkel már nem lehetett kielégíteni.
Amíg a mélybe merültünk, a sár lepte el a fülünket, a szemünket, az orrunkat és a szánkat. Bőrfertőzést kaptunk, a tövises növény ugyanis felkarcolta a hámrétegünket
– mondta Sani.
Idővel rájöttek, hogy a tüskés tavirózsa sekélyebb vízzel is megelégszik, így most alig harminc centis vízben termesztik.
Gépesített betakarítás és feldolgozás
Az új termesztési eljárás és technológia kidolgozásában nem kis szerepet játszott a mahana nemzeti kutatóközpontjának vezető tudósa. A „rókadió” termesztése ma már annyira egyszerű, mint bármely más növényé – magyarázta dr. Manodzs Kumar azzal érvelve, hogy a gazdálkodóknak nem kell hosszú órákat a mély és iszapos vízben tölteniük.
A vetőmagokkal kísérletezve talált egy olyan ellenállóbb és termékenyebb fajtát, amely megháromszorozta a földművesek bevételét.
Az egyikük, Direndra Kumar nemrégiben állt át a tavirózsa nevelésére. Korábban búzát, lencsét és mustárt termesztett, de legtöbbször áradások pusztították el a termést. Doktori értekezésének előkészületei során, véletlenül botlott a mahanatermesztés részleteibe. A családi vállalkozásban kezdett kísérletezni, és a nálunk szerénynek számító eredmények elkápráztatták.
Az első évben átszámítva valamivel több mint 150 ezer forintos nyereségre tett szert.
Azóta hét hektárra bővítette a termesztést, és kétszáz falubelit alkalmaz a növények gondozására. Észak-Indiában tíz év alatt megháromszorozták a tüskés tavirózsa termőterületét. Részben már a betakarítást és a termés feldolgozását is gépesítették. A mahanát ugyanis korábban egyenként, kalapáccsal törték fel, ugyanúgy, mint a diót.”
Címlap fotó: Gazdák szüretelnek a Csiangszu tartománybeli Taizhou-ban 2024. augusztus 11-én. Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
