szerkeszto 
„Megtartották kedden Kupa Mihály közgazdász, politikus temetését. A volt pénzügyminiszter szeptember 2-án, nyolcvanhárom éves korában, családja körében halt meg. Az eseményen többek között Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter és Raskó György agrárközgazdász is részt vett.
Eltemették kedden Kupa Mihály közgazdászt. A volt pénzügyminiszter szeptember 2-án, nyolcvanhárom éves korában, családja körében halt meg. Az eseményen többek között Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter is ott volt.
A temetésen részt vett Raskó György agrárközgazdász is, aki Facebook-bejegyzésben néhány megható sorral búcsúzott.
Barátomnak mondhattam, de inkább a csodálója voltam. Kupa Mihály nemcsak okos, de sziporkázóan szórakoztató, művelt ember volt. Egyben az utolsó becsületes politikus hazánkban. Meghajtom fejem előtte. Nyugodj békében, kedves Misi!
– fogalmazott Raskó György.
A rendszerváltás korának egyik legismertebb politikusa volt
Mint írtuk, Kupa Mihályt 1958-ban, 17 évesen diáktársaival együtt ítélték el összeesküvésért és a rendszer elleni lázadásért. Kitiltották az ország összes középiskolájából, és tíz hónapot töltött börtönben. 1964-ben, munka mellett kezdett el tanulni a mai Corvinus jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1969-ben végzett. Bevallása szerint a pályán egy volt évfolyamtársnője indította el, aki bevitte a Fővárosi Statisztikai Hivatalba. Két év múlva már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főelőadója, majd rövid kitérővel a Felsőoktatási Kutatóközpont tudományos munkatársa lett.
Ugyanebben az évben doktorált, disszertációjának témája a költségvetés volt. Ezután került a Pénzügykutató Intézetbe, ahol tíz évet töltött. Ezalatt 1980-tól két évig az intézet osztályvezetője, majd 1984-ig igazgatóhelyettese volt. A Pénzügyminisztérium alá tartozó, ahol a Hágelmayer István vezette háttérszervben már ekkor is a reformközgazdászok voltak többségben, köztük sokan, mint Surányi György vagy Bokros Lajos, a rendszerváltás után a magyar pénzügy- és gazdaságpolitika vezető pozícióiba kerültek. Itt azonban nem csatlakozott a reformerekhez.
1990-ben a világ egyik legnagyobb pénzügyi tanácsadó cégének, a DRT Hungary budapesti irodájának vezetője lett, s Rabár Ferenc akkori pénzügyminiszter tanácsadójaként tevékenykedett. Még ugyanebben az évben az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi székének várományosa lett, de végül a parlament másként határozott.
Rabár Ferenc lemondása után Kupa mihály lett az Antall-kormány pénzügyminisztere.
Ekkor fogadta el a parlament az államháztartási törvényt, a csődtörvényt, a pénzintézeti és a számviteli törvényt. Ő volt a rendszerváltást követő pénzügyi stabilizációt meghirdető Kupa-program névadója. Funkciójából adódóan ő lett a kormány Gazdasági Kabinetjének elnöke. 1992 és 1993 között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kormányzótanácsának alelnöke, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank Közgyűlésének elnöke is volt.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István