A hagyaték, melyből egy könyv született

– Városi rangra 1984-ben emelkedett Tamási – mondta –, Párival együtt, mert a tízezer lakos így jött össze. Egy hagyaték átvizsgálása során derült ki, hogy a Városépítési, Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) egy átfogó vizsgálatot, felmérést végzett itt. Elkészült a település rendezési terve, több térképpel, továbbá egy 150 oldalas szöveges melléklet, táblázatokkal. A hagyatékban a teljes dokumentáció megvolt, amit most, digitalizálás után tudtunk felhasználni. Az anyag része továbbá mintegy négyszáz fekete-fehér fotó; tamási és pári épület- és utcaképek. Ennek körülbelül a háromnegyede került a kiadványba. Daróczi János hagyatéka így vált közkinccsé.

Az 1996 óta működő alapítvány már legalább tíz helytörténeti könyvet kiadott. Kurdi Tibor 2015 óta irányítja a munkát. Időnként dömpingszerűen jön a feladat. Előfordult, hogy kaptak 850 digitalizálandó fotót. A mostani könyvnél a sencilezett, szöveges részeket hangfelismerő szoftverrel, felolvasással rögzítették, s tették használható, tördelhető állománnyá. A nyomdai előkészítés két hónapot vett igénybe. A kész kötettel először a szeptemberi szüreti napokon találkozhatott a közönség.

– Minden jelentős helyi rendezvényen ott vagyunk a könyvvel – tájékoztatott az alapítványi elnök –, egészen a karácsonyi vásárig. Fontos, hogy találkozzon vele és magáénak érezze minél több helyi lakos és hazalátogató elszármazott. A könyvtárban is kapható. A következő kiadványt jó lenne annak a 850 fotónak a javából összeállítani, ami szintén a nyolcvanas évek utcaképeit mutatja be. Akkoriban született a lakótelep, meg sok minden más, akkoriban történtek a Ki mit tud?-építkezések (ki, mit tudott, azt és úgy épített); az is egy, helytörténeti szempontból izgalmas, megörökítendő időszaknak számít.

Negyvenéves a Szent Tamásról elnevezett város

Egész éven át ünneplik a várossá avatás negyvenéves évfordulóját Tamásiban. Januárban nagyszabású gálaműsort rendeztek ez alkalomból, részint a Könnyű László Könyvtár, részint a művelődési központ szervezésében. (Annakidején, 1984. január 11-én került átadásra a városi rangot igazoló dokumentum.) Egy könyv is megjelent a jubileum kapcsán, melybe a negyven évvel ezelőtti helyzetet bemutató térképek, fényképek, fejlesztési elképzelések kaptak helyet. Ezzel először a szeptemberi szüreti napokon találkozhattak az érdeklődők.

A Szent Tamásról elnevezett város elsősorban gyógyfürdőjéről és a környező erdők dámszarvasállományáról ismert. Az ismertség növeléséhez publikációk is szükségesek. Ennek szem előtt tartásával tevékenykedik a fent említett kötetet is kiadó helytörténeti alapítvány.”