szerkeszto 
„Az Egyesült Államok déli területein még ki sem heverték a Helene hurrikán pusztítását, már újabb természeti katasztrófára készülnek, hiszen a Milton hurrikán várhatóan ma este ér partot Floridában. Mindeközben a világ másik felén, Japánt és Tajvant több tájfun sújtotta az elmúlt hetekben. Hazánkban nem kell tartani ilyen erős viharoktól, de azért nem árt tisztában lenni azzal, hogyan alakulnak ki ezek az időjárási jelenségek, és mit takarnak pontosan a különféle elnevezések.
Félelmetes erejű szél, heves esőzés, árvíz, és az ezekkel járó veszélyek, veszteségek: akár tájfun, akár hurrikán, akár trópusi ciklon, röviden így lehet összefoglalni mindhárom lényegét. De akkor mégis mi a különbség közöttük? A zavarba ejtő válasz pedig az, hogy gyakorlatilag ugyanarról a jelenségről van szó, mindegyik trópusi ciklon. Olyan légköri képződmény, amely a trópusi éghajlati övben, általában a 10. és 20. szélességi kör között keletkezik, a felhőörvény mozgása ciklonális, átmérője pedig több száz kilométer lehet.
A trópusi ciklon három fajtáját a földrajzi elhelyezkedés szerint különböztetjük meg:
- Hurrikánról beszélünk, ha az Atlanti-óceán északi, illetve a Csendes-óceán északkeleti részén, a Karib-tengeren vagy a Mexikói-öbölben keletkezik trópusi ciklon. Ezeket a Miamiban lévő National Hurricane Center monitorozza.
- A tájfun a Csendes-óceán északnyugati részén elszabaduló vihar. Ezek általában Ázsiában szoktak pusztítani, ezért a Japán Meteorológiai Ügynökség regisztrálja és kíséri figyelemmel őket.
- Az Indiai-óceán és a Csendes-óceán déli részéről induló viharok esetében pedig simán a trópusi ciklon kifejezés használatos. Ezekért az ausztrál és az indiai hatóságok a felelősek.
Hogyan keletkeznek a trópusi ciklonok?
A klímaváltozás kapcsán sokan riogatnak azzal, hogy Magyarországon is számolni kell a jövőben trópusi ciklonokkal, de ez nem lehetséges. Tény, hogy itthon is egyre hevesebbek a viharok, de a nálunk kialakuló mérsékelt övi ciklonok közel sem olyan veszélyesek, mint a trópusi társaik. Ezek kialakulásához ugyanis mindenképp nagy páratartalmú, meleg levegő, valamint legalább 26-26 °C fokos, nagy kiterjedésű vízfelület szükséges.
A felszálló, páradús meleg levegő a Föld forgásából eredő Coriolis-erő hatására forgásba kezd, a feláramlásban pedig a vízgőz egy része kicsapódik, amitől először kialakulnak a tornyos gomolyfelhők, majd a felhőkarok. Ha a feláramló légtömegbe további meleg és nedves levegő kerül, az növeli a rendszer belső energiáját, miközben a felhőképződés során is energia szabadul fel, ami katalizálja a folyamatokat. Nő a hőmérséklet, amitől nő a feláramlás sebessége, a nyomáskülönbség, és még több energia szabadul fel. A rendszer egy idő után „önfenntartóvá“ válik, és önálló életre kel. A trópusi ciklonban tomboló erőket jól mutatja, hogy a felszabaduló hőenergia 1018 J/nap is lehet, ami körülbelül hetvenszerese az egész világ napi energiafogyasztásának.
A ciklon középpontját a szemének szokták nevezni, a legkisebb légnyomású zóna, és általában 15-40 kilométer az átmérője. A szemet gyűrű alakban egy óriási felhőfal övezi, mely a teljes troposzférát átfogja, és itt mérhetőek a legerősebb szelek, valamint a csapadékhullás is intenzív ebben a zónában.
A trópusi ciklonok osztályozása
A trópusi ciklon legenyhébb verziója a trópusi depresszió, amikor a légköri képződmény már zárt légkörzési rendszert alkot, de a szél sebessége nem haladja meg a 61 km/h-át. Ezeknek még általában nincs szeme és a jellegzetes spirális szerkezet sem figyelhető meg. A következő fokozat a trópusi vihar, amikor már kialakul a spirális szerkezet, bár a szem nem minden esetben, a szél sebessége pedig akár 117 km/h óra is lehet. Az ennél erősebben tomboló képződmények pedig a hurrikán, tájfun vagy trópusi ciklon elnevezést kapják földrajzi elhelyezkedésük alapján.
A hurrikánokat ezenkívül erősségük szerint további öt kategóriába szokták sorolni a Saffir-Simpson-skála alapján. A Helen hurrikán, ami nemrég pusztított Amerikában, például 4-es erősséggel ért partot, mivel 200 km/h-ás széllökéseket mértek, a közepén pedig a légnyomás kisebb volt 944 mbar-nál. A most érkező Milton hurrikán pedig még ennél is pusztítóbb lehet, mert a Karib-tenger felett már elérte az ötös fokozatot is, de a partot éréskor valószínűleg 4-es szintű lesz, ami még mindig borzasztó károkat fog okozni. Ezért Tampa városában már megkezdték az evakuálást, és az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb természeti katasztrófájára készülnek.
A tornádó nem trópusi ciklon
A tornádó kilóg a sorból, mert nem sorolható a trópusi ciklonok közé. Bár kialakulhat óceánok felett is, jellemzően szárazföldi jelenség. Akkor jön létre, ha a földfelszín felett meleg a levegő, a magasban viszont hideg, gyenge a légmozgás, és a kialakuló zivatarcella 10-12 kilométer magasra felnyúlik, ahol a felhőzet tetejét elkezdik mozgatni a felső légkörben mozgó, nagy sebességű futóáramlatok. Ez szívóhatást idéz elé a zivatarfelhő belsejében, a nyomáskülönbség miatti elindul az örvénylő mozgás. Ha elég nagy a felhő belseje és a környezet levegője közötti nyomáskülönbség, az örvény elkezd lefelé nyúlni, és megjelenik a tuba, köznyelven a tornádó tölcsére. Tornádónak onnantól nevezzük, hogy a tuba eléri a földfelszínt.
A tornádók nem járnak heves csapadékkal, sem árvízzel, de a szélsebességük jóval nagyobb, akár 680 km/h-nál is több lehet. A trópusi ciklonokkal szemben jóval kisebb az átmérőjük, általában maximum 1-2 km. Bár pusztításuk óriási, jóval kisebb területet érint, mivel a tornádók jellemzően rövidebb életük, tartanak 1 óránál tovább, míg a hurrikánok, tájfunok napokig, akár hetekig képesek tombolni.”
Címlap fotó: Az eddigi legpusztítóbb trópusi ciklonok: mi a különbség a hurrikán, a tornádó, a ciklon és a tájfun között?© Pixabay
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
