KISZó-kérdés: Zsebbevágó az adóemelés a lakosság és az üzleti szektor számára
Kós Zoltán 
KISZó-kérdés: Zsebbevágó az adóemelés a lakosság és az üzleti szektor számára
„A kormány által elfogadott adótörvény-módosítás jelentős vitákat váltott ki a lakosság, az üzleti szféra képviselői és a döntéshozók között. A szakértők többsége úgy véli, hogy az adóemelés további terheket ró azokra, akik hivatalosan dolgoznak és fizetést kapnak. Vannak, akik a hadiadó megemelését az alkalmazottak számára igazságtalannak és elhibázottnak tartják, mondván: „ismét a legálisan foglalkoztatottak viselik a terhet.”
E heti KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink hogyan vélekednek az adóemelésről. Válaszadóink szinte egyöntetűen úgy értékelték, megviseli a zsebüket a törvénymódosítás.
A szakértők és az üzleti szféra képviselői is hasonló véleményen vannak: szerintük az intézkedések következményei negatívak lesznek.
„Az alkalmazottaknak a „harcolj vagy dolgozz” választási lehetőség marad, míg mások „okosban” intézkednek, banki átutalásokkal machinálnak, elkerülik az ellenőrzéseket, és valahogy megoldják”
– fogalmazott Jurij Hajdaj, a Gazdasági Stratégiai Központ vezető közgazdásza. Szerinte az egyéni vállalkozók hadiadójának bevezetése inkább szimbolikus lépés, amely a „látszólagos igazságosság” felmutatására szolgál a nyilvánosság felé, mintsem a tényleges bevétel növelésére.
Az Európai Üzleti Szövetség (EBA) szakértői aggodalmukat fejezték ki, hogy minden további adóteher, beleértve a hadiadó emelését, torzíthatja a versenyhelyzetet.
„Az árnyékgazdaságban működő vállalatok versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, amelyek adóznak. Feltételezhetjük, hogy ez arra kényszeríti majd a hivatalosan működők egy részét, hogy árnyékba vonuljanak a túlélésért” – áll az EBA közleményében.
Az üzleti közösség különösen aggódik a bankszektort érintő adóemelések miatt.
„Ez a lépés nemcsak a nemzetközi befektetők bizalmát ingatja meg Ukrajnában, hanem olyan helyzetbe hozza a bankokat, hogy profitjuk egy részét visszamenőlegesen elvesztik, ami további pénzügyi kockázatokat teremthet a bankszektor számára” – jegyezte meg az EBA.
Az Ukrajnai Vállalkozók Szövetsége és az Ukrán Munkáltatók Szövetsége közös nyilatkozatban szólítottak fel az adminisztratív terhek csökkentésére és az árnyékgazdaság elleni küzdelemre.
„A visszamenőleges emelés ellentétes az ukrán adótörvényekkel. Az adóemelések nyomást gyakorolnak a legális vállalkozásokra, miközben az árnyékgazdaság, amely az ukrán gazdasági minisztérium becslése szerint már elérte a 40 százalékot, egyáltalán nem adózik, és ez a lépés a vállalkozások tönkremenetelét eredményezheti Ukrajnában” – áll a nyilatkozatban.
Az eredeti törvényjavaslat tartalmazott egy sor egyéb adózási újítást is, például a luxusadó bevezetését ékszerekre, új autókra és ingatlanokra vonatkozóan, de ezek végül kikerültek a törvényből.
Az elfogadott változatban a fő terhek a hivatalosan dolgozó munkavállalókra hárulnak. A katonai adó 5 százalékra növelése érezhető hatást fog gyakorolni a nettó fizetésekre, különösen az infláció gyorsulásával párhuzamosan.
A második negyedévben az átlagos fizetés Ukrajnában 20 964 hrivnya volt. A személyi jövedelemadó (18 százalék) levonása után 17 190 hrivnya maradt. Ezt követte a 1,5 százalékos hadiadó levonása, ami ez esetben 314 hrivnyát tett ki. A törvény hatálybalépése után a megnevezett átlagfizetés esetében ez az összeg 1048 hrivnyára nő. Ez azt jelenti, hogy a statisztikai hivatal által közzétett 21 ezer hrivnya helyett a munkavállalók 16 142 hrivnyát kapnak kézhez.
Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a cégek 55 százaléka nem tudja kompenzálni dolgozóiknak az adóemelést, így a változtatások bevezetésével jelentősen csökken a munkavállalók jövedelmének reálértéke.”
Fotó: KISZó
Eredeti írás: Bujdosó Ivett
About the Author
Nagy István 
