szerkeszto 
„A magyar gazdák munkáját nem lenézni és becsmérelni kell, hanem megbecsülni és elismerni – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Nagy István agrárminiszter.
Közölte, a fővárosi kényelemből vagy a brüsszeli irodák falai közül másként látszik a valóság. A kommunista időszak megfosztotta a földjeiktől a gazdálkodókat, felszámolta hagyományos életformájukat. A következő nagy csapást a tanácsadód, Raskó György mérte a magyar élelmiszeriparra, amikor azt külföldieknek privatizálta: az üzemeket bezárták és lebontották, visszaszorították a magyar mezőgazdaságot az alapanyag előállító szintre. Ez okozta az alacsony jövedelmezőségi szintet a gazdáknak.
Úgy folytatta, „az üres szócséplés és félrebeszélés helyett nézzük a tetteket„: Mi büszkék vagyunk arra, hogy az elhanyagoltság, leépülés után 2010 után irányt tudtunk váltani a mezőgazdaságban, és nagyon sokat ledolgoztunk a rendszerváltás és az uniós csatlakozás okozta mélyütések negatív hatásaiból.
A magyar kormány ugyanis stratégiai ágazatként tekint az agráriumra. 2023-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége az 5. legjobb eredményt mutatja az összes EU tagország között 2010 óta. Most pedig azért valósítjuk meg 2021 óta a rendszerváltás utáni legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztési programot, hogy ezen tovább javítsunk – írta.
A bejegyzés szerint az ország minden pontján újjáépülő állattartó telepek, megújuló élelmiszeripari üzemek és új öntözési beruházások jelzik a rendszerváltás utáni legnagyobb agrárberuházási program sikerét. Csak a tavalyi évben 667 milliárd forint értékű fejlesztést végeztek a gazdálkodók, és a most meghirdetett beruházási pályázatokon is óriási az érdeklődés.
„Az uniós forrásokhoz az EU-ban Magyarország biztosított egyedül maximális, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást így megháromszorozzuk a vidékfejlesztésre fordítható forrás mennyiségét. Ennek köszönhetően csak az elmúlt három évben 400 milliárd forintot költöttünk állattartó telepek fejlesztésére, több mint 100 milliárd forintot kertészeti üzemek modernizálására, közel 230 milliárd forintot élelmiszeripari kapacitások bővítésére és 180 milliárd forintot a mezőgazdaság precíziós gazdálkodásra való átállására” – közölte a miniszter.
A Magyar Falu Programban érintett települések több mint felében nemhogy megállt a népességszám-csökkenés, hanem folyamatosan emelkedik a lélekszám – közölte.
Kifejtette:
„Magyar Péter azt is valótlanul állítja, hogy visszaszorulnak a családi gazdaságok. A családi gazdasági keretek között működő gazdaságok száma nőtt a 2020. évi adatokhoz képest a szabályozási környezet kedvező megváltozásának köszönhetően 23 ezerről 55 ezerre. Az élelmiszerértékesítést végző kistermelők száma 2010 végén még csak 5 ezer volt, számuk már eléri a 23 ezret. Az ő növekedésük az egyik legfontosabb mérőszáma az életképes vidéki gazdaságok erősödésének„.
Nagy István szerint a rémhírterjesztéssel egyenértékű az az állítás, hogy az állattartás eltűnt volna. „Elértük, hogy a 2010 utáni években a szarvasmarha, a tej- és a baromfi ágazatban is tartós növekedést látunk. 2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 38 százaléka volt, ez az uniós csatlakozás óta a legmagasabb arány, emögött óriási erőfeszítések állnak„.
Hozzátette: minden valóságalapot nélkülöz, hogy az alapvető tej- és hústermékek jelentős részét is importáljuk, hiszen sertéshúsból és tejtermékekből nagyjából annyit termelünk, amennyit elfogyasztunk, és ugyanannyit exportálunk, mint amennyi hazánkba érkezik. A magyar baromfihús pedig az egyik legfontosabb exportcikkünk, egyharmaddal többet termelünk abból, mint a hazai fogyasztás.
Soha ennyi termelői öntözési fejlesztés nem kapott segítséget, a Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projekt részesült támogatásban, összesen 176,5 milliárd forint összegben.
Kifejtette: „Magyarország Európában egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. Az EU-ban elsőként bevezetett az állatjóléti támogatást a méhészek számára, méhcsaládonként évente 15 eurónak megfelelő összeget. Az uniós – és nem a magyar – piacra ömlő hamis műméz kiszűrése érdekében hazánk kezdeményezésére változnak a mézjelölési szabályok az unióban. Emellett pedig hazai forrásból, már 5 éve kapnak a méhészek úgynevezett méhegészségügyi támogatást, melyet 1 millió méhcsalád után igényelnek évente a méhészek. Ennek mértéke 2,5 euró méhcsaládonként.„
Közölte, a most záródó Vidékfejlesztési Programban csaknem 2300 fiatal gazda pályázott sikeresen különböző konstrukciók keretében és nyert el 66 milliárd forint célzott támogatást. Ezen belül több mint 1200 gazdálkodó 15 milliárd forint induló támogatásban részesült és 2024-ben már több mint 7300 fiatal gazda 252 ezer hektár után nyújtott be többlettámogatás iránti igényt, ami hozzávetőlegesen 30 ezer forintot jelenthet számukra pluszban hektáronként.
Egyszerűbbé vált a földszerzés is a fiatal gazdák számára azzal, hogy tíz hektárig kifüggesztés nélkül vásárolhatnak földet a gazdálkodók.
A miniszter azt írta: az agrárgazdaság nemzetközi versenyképességének javulását a külkereskedelmi mutatók is jól tükrözik: 2010 és 2023 között az agrárexport 129,1 százalékkal nőtt, míg a feldolgozott termékek aránya ezen belül 62-ről 74,2 százalékra emelkedett.
Úgy vélte, sportszerűtlen a négyszer nagyobb Lengyelország exportértékét összevetni a magyaréval, és 20 év lemaradását a mostani kormány nyakába varrni, de 2010 után büszkén álljuk az összevetést. 2010-ben még mindössze 5,8 milliárd euró volt a magyar exportérték, de 2023-ra már elértük a 13,4 milliárd euró értékű exportot, a modernizációs programunk pedig ennek gyors további növekedését fogja jelenteni.
Közölte: „Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod„.”
Címlap fotó: Luxembourg, 2024. október 21. Nagy István agrárminiszter újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanács luxembourgi ülése előtt 2024. október 21-én. MTI/Bodnár Boglárka
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István