szerkeszto 
„Hatalmas maja várost fedeztek fel régészek évszázadokkal azután, hogy eltűnt – olvasható az Antiquity tudományos folyóirat honlapján. A piramisokat, sportpályákat, kerületeket és amfiteátrumokat, összekötő utakat magába foglaló várost a növényzet alá temetett objektumokat feltérképező Lidar nevű lézeres felmérés segítségével találták Mexikó délkeleti államában, Campechében, és Valerianának nevezték el.
A Lidar-felmérés egy távérzékelési technika, amely lézerimpulzusok ezreit bocsátja ki egy síkból, és feltérképezi az alatta lévő objektumokat a jel visszatéréséhez szükséges idő alapján. Az archeológusok úgy vélik, hogy Calakmul után Valeriana a második legnagyobb maja város az ősi Latin-Amerikában.
A régészcsapat véletlenül fedezett fel összesen három lelőhelyet – amelyek akkorák, mint Skócia fővárosa, Edinburgh –, amikor az egyik régész, Luke Auld-Thomas, az amerikai Tulane egyetem PhD-hallgatója adatokat böngészett az interneten. Mikor Auld-Thomas feldolgozta az adatokat, észrevett egy időszámításunk szerint 750 és 850 között prosperáló várost, amelynek a csúcsponton 30-50 000 lakója lehetett, ami több, mint ahányan ma élnek a régióban.
Valeriana „fővárosi jegyekkel” rendelkezik, az épületek sűrűségét tekintve viszont csak második a 100 kilométerre lévő Calakmul után. Az elveszett városról nincsenek ismert képek, mert – mint a régészek mondják – „soha senki nem járt ott”, bár a helyiek gyaníthatták, hogy romok vannak a földdombok alatt.
A körülbelül 16,6 négyzetkilométeres városnak két nagy központja volt, egymástól mintegy két kilométerre lévő nagy épületekkel, amelyeket kisebb házak és utak kötöttek össze. Volt például egy nagy méretű víztározó és egy sportpálya is, ahol az emberek egy ősi labdajátékot játszhattak. A régészcsapat a kutatási helyszíneken összesen 6764 különböző méretű épületet talált. Auld-Thomas és kollégái a várost egy közeli lagúna után nevezték el Valerianának.
A lelet segít megváltoztatni azt a nyugati gondolkodásmódot, miszerint a trópusok „az a hely, ahol a civilizációk elpusztulnak” – mondja Marcello Canuto professzor, a kutatás egyik vezetője.
A professzor szerint a világnak ez a része gazdag és összetett kultúráknak adott otthont. Hogy mi volt az oka a város pusztulásának, arra nincs biztos magyarázat, régészek szerint az éghajlatváltozás lehetett a fő tényező.
Canuto szerint a jövőben további hasonló városok felfedezésére lehet számítani, mert a Lidar forradalmasította azt, ahogyan a régészek feltérképezik a növényzettel borított területeket, például a trópusokat, megnyitva ezzel az elveszett civilizációk világát.”
Címlap fotó: Mexikói dzsungel, illusztráció© Eduardo Verdugo/Copyright 2022 The AP. All rights reserved
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
