szerkeszto 
„Magyarország bruttó hazai termékének volumene a III. negyedévben a nyers adatok szerint 0,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal. Mivel így két egymást követő negyedévben visszaesést produkált a gazdaság, ismét beköszöntött a technikai recesszió, az orosz–ukrán háború kitörése óta már másodjára.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a bruttó hazai termék volumenének az előző év azonos időszakához viszonyított csökkenéséhez a nemzetgazdaság közel egyharmadát kitevő mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye hozzávetőlegesen 2 százalékponttal járult hozzá.
A visszaesést mind a piaci, mind a nem piaci szolgáltatások teljesítménye fékezte.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene a III. negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszaki értéket.
Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Ismét itt a technikai recesszió
Bár az első negyedévben a gazdaság teljesítménye nőtt az azt megelőzőhöz képest, a II. negyedévben a gazdaság teljesítménye 0,1 százalékkal mérséklődött az I. negyedévhez képest (a korábbi 0,2 százalékos mérséklődést a KSH később korrigálta).
Mivel a III. negyedévben ismét visszaesés látható, így három éven belül már másodjára köszönt be a technikai recesszió.
Az év eleji kormányzati és elemzői várakozások, amelyek 3 százalékos növekedést prognosztizáltak 2024-re, mostanra már csak 1 százalék körüliekre csökkentek. Azonban a mostani adatok jelentősen alulmúlták az elemzői várakozásokat.
A bruttó hazai termék volumene az I. negyedévben 1,7 százalékkal, a II. negyedévben 1,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, a III. negyedévben viszont 0,7 százalékkal alulmúlta. Ez azt jelenti, hogy eddig éves alapon jobb számok voltak láthatóak az alacsony bázisnak köszönhető, azonban mostanra már ez is megfordult.
Tehát idén az eddigi negyedévekben éves bázison növekedés volt látható, mostanra már nem, ráadásul negyedéves alapon másodjára csökkent a gazdaság. (Ha a KSH ismét visszamenőleg módosítja a II. vagy a III. negyedéves adatokat, akkor megszűnik az erre az időszakra vonatkozó technikai recesszió.)
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye minden várakozást alulmúlt. Bár azt sejteni lehetett, hogy annál rosszabb lesz az adat, mint amit az egy negyedévvel ezelőtti, szintén kedvezőtlen érték után vártunk, de azt nem, hogy ennyivel
– értékelte az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a magyar gazdaság az idén mindössze 0,5 százalék körüli ütemben bővül – alulmúlva minden korábbi várakozást és talán még az Európai Unió átlagát is.
A kormány szerint jövőre 3-6 százalék között alakulhat a GDP-növekedés üteme. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi várakozásai szerint pedig idén 1-1,8 százalékkal, jövőre 2,7–3,7 százalékkal bővülhet. Az biztos: 2022 harmadik negyedéve óta, amikortól az orosz–ukrán háború következtében elkezdődött a gazdaság visszaesése, eddig öt negyedév hozott csökkenést a kilencből.
„A gyenge ipari termelési adatok, valamint a lassan élénkülő lakossági fogyasztás miatt gyakorlatilag borítékolható volt az újabb negatív adat a GDP-ben, ám ekkora visszaesésre a legpesszimistább elemzők sem számítottak” – így pedig Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója értékelte az adatokat, majd kiemelte:
ezzel W alakú recesszióba került a magyar gazdaság.
A szakértő szerint a 2022–2023 fordulóján elszenvedett visszaesés után az ipar nem tudott új lendületet venni. Ennek legfőbb oka az európai autógyártás, és ehhez kapcsolódóan az akkumulátorgyártás folyamatos vesszőfutása. „Halvány reménysugár volt a múlt heti vártnál jobb német feldolgozóipari PMI és IFO bizalmi index, azonban a szintek, amiken ezek az indikátorok tartózkodnak, továbbra is borús képet vetítenek előre az európai, és különösen a német ipar számára.”
Kiss Péter szerint egyedül a lakossági fogyasztás lehet a növekedés mentsvára, „ezen a téren eddig lassú élénkülésre számítottunk, de érezhető recesszióban a háztartások vásárlási hajlandóságának növekedése is kétségessé válhat”.
Regős Gábor azt is kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a magyar gazdaság rendre alulmúlta a várakozásokat. „Nehéz megmondani, hogy hogyan lesz ebből felzárkózás és érdemi növekedés, ezt jelenleg több tényező is gátolja: az uniós források visszatartása, a kedvezőtlen geopolitikai helyzet és így külső környezet, a kulcsiparágak (járműgyártás, akkumulátorgyártás) szenvedése a gyenge kereslet miatt, de talán a gyenge fogyasztói és vállalati bizalom is.”
A mai adat még tovább gyengítette a forintot, aminek nyomán Regős Gábor szerint a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie.
A kormány előre szólt
A kormányzat arra már korábban felhívta figyelmet, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben gyengébbnek bizonyul – értékelte az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca szerint ennek fő oka az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság visszaesése, de ezek közül is kiemelendő az ipar gyenge szereplése, ami a német gazdaság elhúzódó válságával van összefüggésben.
A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy minden nap érkezik egy-egy negatív hír a német autóipar, járműgyártás tragikus állapotáról, amely erősen kihat a magyar autó- és akkumulátoriparra. Mindezt csak részben volt képes ellensúlyozni a logisztikai, a turisztikai, az infokommunikációs és a pénzügyi szektor kedvező aktivitása.
Nehéz időszakon vagyunk túl, ugyanakkor egyre több pozitív jel utal arra, hogy a magyar gazdaság fordulóponthoz érkezett. Magas, közel teljes foglalkoztatottság van, mintegy 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma mélyponton áll. A keresetek nominálisan 14 százalékos ütemben nőnek, így az átlagkereset már 634 ezer forintra rúg. Ez nem jelent mást, mint hogy jelenleg 77 ezer forinttal keresnek többet a dolgozók, mint egy évvel korábban.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a reálbér már egy éve folyamatosan emelkedik, augusztusban 9,4 százalékkal értek többet a fizetések, mint tavaly. Alacsony szintre szorította vissza az inflációt a kormány, amelynek mértéke szeptemberben 3 százalék volt. Ez pedig így fog maradni, a kormány meg fogja akadályozni, hogy az infláció újra növekedjen.
A tárcavezető aláhúzta, hogy „augusztusban éves bázison már 4 százalék felett emelkedett a kiskereskedelmi forgalom – ami az év hátralevő részében tovább emelkedhet –, ezzel az áruk fogyasztása egyértelműen felfelé húzza a teljes gazdasági teljesítményt. A turizmus is szárnyal, az év első kilenc hónapjában 5 százalékkal, 35 millióra emelkedett a vendégéjszakák száma 2023 azonos időszakához képest.”
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint az ingatlanpiac is éledezik, a lakástranzakciók száma az év első 9 hónapjában közel 40 százalékkal nőtt éves alapon, a kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelek folyósítása is több mint 30 százalékkal emelkedett az év első felében. Emellett a gazdaság teljesítményébe azok a jelentős gigaberuházások is folyamatosan bekapcsolódnak a közeljövőben, mint például a CATL, BYD, BMW, SEMCORP vagy az EcoPro, amelyek új lendületet képesek adni a magyar gazdaságnak. Nagy Márton megállapította,
összességében egyértelműen a fogyasztás növekedését, a belső konjunktúra, azaz a belgazdaság helyreállását figyelhetjük meg, amely a következő hónapokban egyre erőteljesebben fogja kifejteni hatását. Ezzel szemben áll a gyenge külső konjunktúra, a német gazdaság vergődése.
A miniszter azt is megállapította, egyelőre nem látható, hogy a német gazdaság teljesítménye mikor lesz képes összeszedni magát, amely a GDP-adatokban is egyértelműen megmutatkozik: 2023-ban 0,3 százalékkal, 2024-ben 0,2 százalékkal csökken a német GDP, de 2025-ben is mindössze 0,8 százalékkal emelkedhet Németország gazdasági teljesítménye.
Ahogy azt korábban írtuk, a kormány célja, hogy 2025-ben 3 százalék fölötti gazdasági bővülést érjen el a magyar gazdaság, amelynek alapjait a gazdasági semlegesség teremti meg. Annak érdekében, hogy ebbe a növekedési sávba a kormány felhúzza és megerősítse a gazdasági növekedés ütemét, 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet dolgozott ki, amely jelentős mennyiségű pénzt juttat a magyar gazdaságba.
„A munkáshitelen, a minimálbér emelésén és a családi adókedvezmények megduplázásán keresztül a jövedelmek vásárlóerejének növekedése újabb lendületet adhat a fogyasztás bővüléséhez. A megfizethető lakhatást szolgáló intézkedések, mint például a vidéki otthonfelújítási program elindítása vagy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése, illetve a kollégiumépítési program felpörgetheti az ingatlanpiacot” – összegezte Nagy Márton, majd hozzátette: a Demján Sándor Program pedig hitellel, tőkével és támogatásokkal ösztönzi a kkv-k termelékenységének javulását, a hazai beruházások emelkedését, így a kkv-k méretének megduplázását.
A miniszter kiemelte, az Akciótervnek köszönhetően jövőre a magyar gazdaság ismét dinamikus ütemben bővülhet. Nagy ugrás a gazdasági teljesítményt illetően 2025 III. negyedévében következhet be. A tárcavezető szerint,
ha a német gazdaság végre magasabb fokozatba kapcsol, úgy a magyar gazdaság helyreállása is gyorsabb lehet, valamint a növekedés is még magasabb szintre ugorhat.
Mindezek fényében felvetődik a miniszter szerint az a gazdaságpolitikai kérdés, hogy Magyarország számára kedvező-e a német gazdaságtól való ilyen nagyfokú függés, amelyre a válasz a gazdasági semlegességben keresendő. Álláspontja szerint egyértelműen a függőség csökkentésére, diverzifikációra van szükség, így a Nyugat mellett a jelenleg sokkal nagyobb növekedést felmutató Kelet felé is meg kell erősíteni hazánk gazdasági kapcsolatait.”
Címlap fotó: Kolumbán Kitti / Index
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 