Kőkeményen kiállt magáért a Mol az oroszokkal üzletelő uniós országokkal szemben
szerkeszto 
„Magyarország legnagyobb olajipari vállalata támadja a nyugati „képmutatást” az orosz energiaügyben – ezzel a címmel közölt cikket az egyik legnevesebb brit gazdasági lap. A lapnak nyilatkozott a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója, aki szerint Brüsszel nem biztosít energiaalternatívákat az olyan tengerparttal nem rendelkező országok számára, mint Magyarország. Mára egyértelműen látszik: az orosz nyersanyagokat jóval nehezebb mellőzni, mint azt a szankciós politika útnak indításakor Brüsszelben hitték.
Magyarország legnagyobb olajipari vállalata támadja a nyugati „képmutatást” az orosz energiaügyben – ezzel a címmel közölt cikket a Financial Times, amelyben a Mol Oroszországhoz fűződő kapcsolatait vizsgálták. Erre azt követően került sor, hogy a spanyol kormány a Mol orosz üzleti kapcsolataira hivatkozva megvétózta az olajvállalattól teljesen függetlenül működő Ganz-MaVag spanyol vonatgyártó cégre tett ajánlatát, annak ellenére, hogy a Talgo igazgatósága is kedvezőnek ítélte azt – ezzel korábban már részletesen foglalkoztunk,
hiszen a spanyolok úgy vádaskodnak, hogy közben egyre intenzívebben üzletelnek az oroszokkal.
Ugyanakkor a nyugati országok képmutató magatartására hívta most fel a figyelmet Magyarország legnagyobb vállalatának egyik vezetője, kiemelve, hogy számos európai ország úgy fogalmaz meg kritikákat a tengertől elzárt, kiszolgáltatott helyzetű kelet-közép-európai régióval szemben, hogy közben Törökországból vagy Indiából vásárolnak „átcsomagolt”, orosz kőolajból finomított üzemanyagokat.
„Senki se mondja, hogy az orosz nyersolajból Törökországban vagy Indiában finomított olajtermékek nem kerülhetnek be Európába. Senki se tiltakozik, és a szerepük egyre nő” – mondta Bacsa György, a Mol Magyarország Ügyvezető Igazgatója az interjúban.
Lehet Oroszországot mellőzni?
A Mol-csoport továbbra is vásárol orosz nyersolajat, de teljesen törvényesen és transzparensen – az Oroszországból származó nyersolaj behozatalára vonatkozó uniós szankció alóli mentességet élvezve –, sőt az elmúlt időszakban már Ukrajnán áthaladó olaj szállítójaként is beszállt, mert Kijev júliusban megtiltotta a Lukoilnak, hogy használja a Druzsba vezeték saját szakaszát. A Mol Magyarország Ügyvezető Igazgatója elmondta, a vállalat annak érdekében tárgyalt Ukrajnával és Oroszországgal, hogy
biztosítsa a régió számára is létfontosságú olajszállításokat.
A vállalat több alkalommal rámutatott: a szlovák, a cseh és a magyar finomítókat is az orosz kőolaj bedolgozására tervezték, és bár a vállalat már 10 éve dolgozik azon, hogy csökkentse az egyoldalú függőségeit és rugalmasabbá tegye a kőolajbeszerzését, Magyarország és a Mol továbbra is rengeteg támadást kap, amiért az orosz–ukrán háború után is fenntartja az orosz energiaimportot.
Pedig a Mol nyílt lapokkal játszik a kérdésben: a vállalat egyértelművé tette, még legalább két évre van szüksége ahhoz, hogy elérje a 100 százalékos rugalmasságot a bedolgozás terén. De az orosz kőolajvásárlás lehetőségéről a jövőben sem szeretne lemondani, hiszen azzal csak annyit érne el, hogy az egyik egyoldalú függőségét cserélné le a másikra. Ha kiesne a Barátság kőolajvezeték, akkor a régió ellátását csak az Adria-vezetéken keresztül lehetne megoldani, és kérdéses, hogy a déli ellátási útvonalon keresztül jut-e elég alternatív kőolaj Kelet-Közép-Európába.
Bacsa György rámutatott arra is, hogy az Adria-vezeték horvát szakaszát üzemeltető Janaf visszaél a régió kiszolgáltatottságával. Ez az egyetlen útvonal, amelyen keresztül tengeri nyersolaj érkezik Közép-Európába, és amely az oroszországi Barátság kőolajvezeték egyetlen alternatívája. Ebben a helyzetben lett a Janaf „Horvátország egyik legnyereségesebb vállalata” Bacsa György szerint, ezzel a cégvezető arra utalt, hogy a horvát cég a méltányos piaci ár többszörösét kéri a szállításokért.
A Janaf elnöke, Stjepan Adanic tagadta az állításokat, és a múlt hónapban azt mondta, hogy a vezeték képes ellátni a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóit olyan kölcsönösen megállapított árakon, amelyek „a szállított olaj mennyiségének növekedésével csökkennek”. Ugyanakkor ettől függetlenül is igaz, hogy minél több szállítási útvonal van, annál jobb Magyarország ellátása.
A spanyol képmutatás
A Mol orosz kapcsolatai az elmúlt időszakban újabb kritikák tárgyát képezték, miután Spanyolország a múlt hónapban megvétózta a Moltól független Ganz-MaVag 600 millió eurós ajánlatát a vonatgyártó Talgo vállalatra. Tette ezt úgy, hogy a valóságban
- több uniós tagállam egyre többet vásárol orosz piaci szereplőktől származó cseppfolyósított földgázt.
- Márciusban Spanyolország teljes LNG-importjából 26 százalékot tett ki az orosz földgáz, az egy évvel korábbi 14,4 százalékos szinthez képest. Algéria után Oroszország számít Spanyolország legnagyobb importőrének.
- Ha pedig az idei első nyolc hónapot nézzük, világosan látszik, Spanyolország földgázimportjában folyamatosan növekszik az orosz LNG részaránya, ami tavaly 28 százalékról 34 százalékra nőtt. A spanyolok ebben az időszakban 1,4 milliárd euró ellenértéket fizetettek az orosz gázszállításokért.
- És nem a spanyolok az egyetlenek: idén az első fél évben mintegy 26 milliárd köbméter orosz földgázt importált az Európai Unió, ennek mintegy 40 százalékát LNG formájában.
A spanyolok abba kapaszkodtak bele, hogy Bacsa György a Ganz-MaVag konzorciumi ajánlattevő igazgatóságának elnöke is. Spanyolország azért blokkolta az üzletet, mert aggályai szerint Budapest megzavarhatná az Ukrajnába irányuló létfontosságú alkatrészek exportját, illetve probléma volt a konzorciumnak a Molhoz fűződő kapcsolata. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök bírálta Orbán Viktort. Vlagyimir Putyin orosz elnök rajongójának nevezte, majd azt mondta: a magyar miniszterelnök „térdre akarja kényszeríteni Ukrajnát”.
A spanyol gazdasági minisztérium pedig közölte: „Az uniós jogi keret szigorú betartásával és alapos elemzést követően a kormány megállapította, [a felvásárlás engedélyezése – a szerk.] leküzdhetetlen kockázatot jelentett volna a nemzetbiztonságra és a közrendre nézve.” Spanyol tisztviselők úgy vélik, a Ganz-MaVag végső soron a magyar olajipari csoport ellenőrzése alatt áll, míg több uniós tagállam aggódik a Mol oroszországi kapcsolatai miatt.
Bacsa György azonban kritizálta Spanyolországot, szerinte a spanyol vétóval figyelmen kívül hagytak alapvető uniós szabadságjogokat. Korábban pedig azt mondta, hogy szerinte a felvásárlás üzleti lehetőséget adott volna a Talgónak, hogy a nyugati piacain túl Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában terjeszkedjen: „Hídfőállás lett volna.”
Ráadásul Bacsa György szerint Brüsszel nem biztosít energiaalternatívákat az olyan tengerparttal nem rendelkező országok számára, mint Magyarország. „Míg mások abban a képmutatásban élnek, hogy átcsomagolt dolgokat vásárolnak, és élvezik az előnyöket”, addig Bacsa György szerint „mi magunkra vagyunk utalva”. A szankciók célja nem az európai országok térdre kényszerítése, hanem a háború befejezése. „Nem hagyhatjuk, hogy a szankciókat alkalmazó uniós országok saját döntéseik miatt gyengüljenek meg. Ez nem szankció, hanem végzetes öngól lenne.”
Minél több szállítási útvonal van, annál jobb
Bacsa György megvédte a Financial Times szerint „Orbán Viktor oroszbarát kormányát”, emlékeztetett arra, hogy pont a mostani kormány segített korábban a Molnak kivásárolni az orosz tulajdonosokat – nem sokkal azt követően, hogy 2010-ben megalakult a második Orbán-kormány. Pont Orbán Viktor kezdeményezte, hogy 1,9 milliárd euróért vásárolják vissza a Mol 21,2 százalékos részesedését az orosz Surgutneftegas cégtől, amely szoros kapcsolatban állt a Kremllel.
Bacsa György azt is kiemelte:
Megvédtük érdekeinket az ellenséges orosz felvásárlási kísérlettel szemben, amikor Európa többi része sorban állt az orosz befektetésekért.
Azonban napjainkban a brüsszeli szankciós politika következtében Törökország folyamatosan növelte az orosz nyersolaj importját, és a finomított termékeket nyugati ügyfeleknek exportálta – derült ki szintén a Financial Times idei jelentéséből. A finnországi székhelyű Centre for Research on Energy and Clean Air szintén arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok gyakorlatilag kijátsszák a szankciókat.
Tényleg ezt akarta Brüsszel?
A Mol-csoporttól teljesen függetlenül, de hasonló a helyzet az orosz földgázzal is. A napokban foglalkoztunk azzal, hogy a mostani ismereteink szerint januártól megszűnik az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő tranzitját szabályozó egyik legfontosabb szerződés, ami jelentős hatással lesz az Európai Unió egyes országaira. Ez nehéz helyzet elé állíthatja a régiónkat annak ellenére, hogy Magyarország ellátása a Török Áramlaton keresztül biztosított. A régiós áramárak kilőhetnek, és Ukrajna így bevételtől esne el, míg az oroszok újabb partnereket szerezhetnek.
A Bruegel számítása szerint a szerződés hatálya alá tartozó Ukrajnán keresztül szállított gáz jelenleg az EU-ba irányuló orosz vezetékes gázexport felét, a teljes orosz gázexport egyharmadát teszi ki, beleértve az LNG-t is. A szerződés megszűnése Ausztriában és Szlovákiában lesz igazán érezhető, mivel Magyarország a beszerzéseit átcsoportosította a Török Áramlat felé. Azonban az tagadhatatlan, az ukrán tranzit részesedése az uniós gázimportban a 2021-es 11 százalékról mintegy 5 százalékra csökken.
Ugyanakkor Ukrajna a szerződés megszüntetésével a GDP-je körülbelül 0,5 százalékának megfelelő bevételtől esne el, valamint a stratégiai szerepét kockáztatja Európa energiapartnereként. Illetve Ukrajna gázinfrastruktúrája, amely eddig sértetlen maradt, katonai célpont lehet, ha a vezetékekben nincs már orosz gáz. A tranzitdíjból származó bevételek Ukrajna számára 2022-ben 1,2 milliárd dollárt, 2023-ban pedig 0,8 milliárd dollárt tettek ki.
Mivel végül gazdasági vesztesége származna mindenkinek, valamint a magasabb árak és a gázellátási zavarok elkerülése érdekében ezek az országok jövőre is fenn akarják tartani az ukrajnai orosz gázszállítást. Jelenleg három forgatókönyv körvonalazódik, az egyik
A Közép-Kelet-Európába irányuló orosz szállítások LNG-vel való helyettesítése.
Mivel az előbbi infrastrukturális kérdéseket vet fel, így felmerült, hogy az oroszt azeri gáz helyettesítené az ukrán vezetékeken keresztül. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Azerbajdzsánt az emberi jogok megsértésének széles skálájával vádolják már évek óta. A hetekben kiderült, hogy egyszerűen eldugta a látogatók szeme elől az olajszennyezést a COP29 klímacsúcs házigazdája, valamint egyre nagyobb az esély, hogy tagja lesz a BRICS-országok csoportjának, miután hivatalosan is kérte felvételét – ezért a napokban Vlagyimir Putyin orosz államfő ellátogatott Bakuba, ahol Ilham Aliyev azeri elnök fogadta.
Végezetül felmerült egy új típusú gázmegállapodás az EU, Ukrajna és Oroszország között. „Árképzési stratégiájától függően a Gazprom kínálhatja a legversenyképesebb lehetőséget az európai fogyasztók számára” – írja a Brugel. És mára az is egyértelműen látszik, hogy az orosz nyersanyagokat sokkal nehezebb mellőzni, mint ahogyan azt Európa korábban gondolta.”
Címlap fotó: Az Adria Oil Transportation-olajvezeték a dunai olajfinomítóban 2022. május 24-én Százhalombattán© Fotó Janos Kummer / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
