szerkeszto 
„Az Index úgy döntött, külön sorozatban jár utána, mi történik azokkal az újszülött babákkal, akiket a szüleik kórházban hagynak, és nem látogatnak. Az első részben azt nézzük meg, hány csecsemő rekedhetett országos szinten egészségügyi intézményben, mi történik velük, miután több mint hat hétig nem látogatják őket, illetve azt is hogy, mennyien tölthetik közülük már szerető családi környezetben a karácsonyt.
Szeptember elején futótűzként terjedt a hír, miszerint csecsemők százai várnak nevelőszülőre a kórházakban. A Belügyminisztérium a Népszavának akkor még megerősítette, hogy országosan körülbelül 280–300 elhagyott újszülött rekedt az egészségügyi intézményekben, az Index kérdéseire azonban egyelőre nem küldött választ.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) válaszaira pedig, annak ellenére, hogy elismerték, megkapták a kérdéseinket, még egy ideig várnunk kell. Az OGYSZ ugyanis – mint azt telefonos megkeresésükkor elmondták – még egyeztet a fenntartójával (ami a belügyi tárca) a reakcióról.
De a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szakszolgálat sem nyilatkozott az ügyben, akikkel szintén telefonon beszéltünk.
Nem áll módunkban nyilatkozni. Szívesen megtennénk, de kötnek a szabályok
– fogalmazott a szakszolgálat egyik munkatársa. A téma azonban továbbra is aktuális, a Gyermekjogi Civil Koalíció vezetősége pedig aktívan foglalkozik is vele. Néhány nappal ezelőtt például az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordultak.
A hangsúly a megelőzésen van
A civil jogvédők arra kérték az ombudsmant, hogy soron kívül vizsgálja ki a kórházban hagyott csecsemők ügyét. Mint kiemelték, az örökbefogadhatóság jogi lehetőségének megteremtése önmagában nem oldja meg a problémát, mivel nem találnak minden gyermeknek örökbe fogadó családot. Az idő viszont sürget, hisz további csecsemők és gyerekek rekedhetnek kórházakban, amivel súlyosan és elhúzódóan sérülnek az alapvető jogaik.
A hangsúlynak a megelőzésen és a korai segítségnyújtáson kellene lennie, szerintük ugyanis ezzel lehet igazán tehermentesíteni a gyermekvédelmi szakellátást. A szervezet azt is sorra vette, milyen megoldások jöhetnek szóba. Néhány ezek közül:
- a családokat támogató gyermekjóléti rendszer fejlesztése;
- az egészségügyi és családtámogatási szolgáltatások és a gyermekek átmeneti gondozásának fejlesztése,
- a gyermekvédelmi szakellátás mellett nevelőszülői hálózatok biztosítása;
- a szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
- a rendszerben dolgozó valamennyi szakember anyagi és erkölcsi megbecsülése, szakmai támogatása.
Emellett további vizsgálatokra van szükség arra vonatkozóan is, miért van 500 olyan nevelőszülő a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, akiknél egyetlen gyermek sincs gondozásra kihelyezve, miközben ma Magyarországon mintegy 1500 három év alatti gyermek él gyermekotthonban.
Több gyermek van nyilvántartásban, mint nevelőszülő
Katonáné Pehr Erika, a PTI ÁJK Polgárjogi Tanszékének egyetemi docense és a Gyermekjogi Civil Koalíció tagja szerint 2023 őszén még 50–100 olyan újszülöttről tudtak, akik valamilyen oknál fogva kórházban ragadtak. Ez a kormányzat saját adataiból is világosan látszott, ugyanis nem volt elég férőhely a nevelőszülőknél, pedig a törvény szerint minden 12 évnél fiatalabb gyermeket náluk kellene elhelyezni.
Ezeknek a gyerekeknek – mint azt a jogvédő kifejtette – az örökbefogadási eljárás megváltoztatása nélkül is pár hónapon belül ki kellett volna kerülniük a rendszerből. Ennek ellenére ma már tudjuk, hogy a számuk nemhogy csökkent, de 2024-re megháromszorozódott. Más számokat tekintve is súlyos helyzet körvonalazódik: 5800 nevelőszülő van ma Magyarországon, és ebből 2397 olyan, aki három év alatti és/vagy tartósan beteg, fogyatékos gyermeket is nevelhet.
Míg azoknak a gyermekeknek a száma, akik 0–2 éves kor között vannak és gyermekvédelmi gondoskodásban élnek, 2856.
Katonáné Pehr Erika elmondta, az ő szüleik vélhetően olyan válsághelyzetben vannak, mint a szegénység, a munkanélküliség vagy a lakhatás hiánya. De az esetek nagy részében előfordul droghasználat, bűncselekmény és hajléktalanság is, ami jól mutatja, mennyire összetett a probléma. Azonban mélyebben nem ismerjük az anyák családi körülményeit, az „elhagyás” okait, továbbá a csecsemők egészségi állapotát sem.
Pár hét alatt örökbe fogadhatóvá válik egy újszülött
A törvény kimondja, hogy azok a gyermekek, akiket kórházban hagynak és nem látogatnak a szüleik, hat héttel a zárónyilatkozat kiküldése után szülői hozzájárulás nélkül örökbe adhatók. A szülő ezen magatartása ugyanis arra utal, hogy nem kívánja gondozni a gyermekét. Hogy mi történik ezután? A kórház jelez a kijelölt gyámhivatalnak, amely megkezdi az úgynevezett kórházban hagyott csecsemőkkel kapcsolatos speciális eljárást:
- megkeresik a területi szakszolgálatot;
- gyermekvédelmi gyámot rendelnek ki az újszülötthöz;
- a zárónyilatkozat kiküldése után hat héttel megállapítják, hogy a szülőnek megszűnt a felügyeleti joga;
- a gyermek jogilag örökbe fogadhatóvá válik;
- és végül a gyermekvédelmi szakszolgálaton keresztül keresnek megfelelő örökbefogadókat, ez azonban nem minden csecsemőnek adatik meg.
Érdemes megjegyezni, hogy ezzel szemben a gyámhatóság a már nevelésbe vett gyermeket legfeljebb négy évre nyilvánítja örökbe fogadhatónak, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, és a szülő önhibájából
a) gyermekével nyolc hónapja nem tart rendszeres kapcsolatot, vagy három hónapon át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg;
b) vagy lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések három hónapon belül nem vezetnek eredményre.
Nem tudni, hányan tölthetik családban a karácsonyt
A jelenlegi információk szerint a kórházban hagyott csaknem 300 újszülöttből körülbelül 35–40 gyermeknek indult el az örökbefogadása októberben. Közülük a legtöbben (nagyjából 40-en) valamelyik Borsod megyei egészségügyi intézményben vagy kórházi „babaotthonban” töltötték életük első heteit. A nagyszámú elhagyott baba miatt ugyanis az ország ezen részén külön részlegeket hoznak létre, hogy gondozni tudják őket.
Ám Borsodon kívül, országos szinten is közel negyven kórházban gondoznak elhagyott gyermeket, és egyelőre megjósolni sem lehet, karácsonyig hány csecsemő fog majd örökbe fogadó családban, valóban biztonságba kerülni. Még akkor sem, hogyha ma Magyarországon mintegy 2700 alkalmas örökbe fogadni szándékozó van.
Az örökbe adható gyerekek száma jogilag mintegy 2000, de ebből a 2000 gyermekből fogyatékos gyermek 456, 10 éven felüli pedig 650. Az is tudott, hogy az örökbe fogadni szándékozók jellemzően három év alatti gyermeket szeretnének, de már nem minden esetben csecsemőket
– tette hozzá a jogvédő, aki szerint az egyik oka ennek az, hogy újszülött korban még nem minden derül ki a gyermek egészségi állapotával kapcsolatban, de az is hátráltató tényező, ha az örökbe fogadni szándékozónak olyan életkörülménye van, ami miatt nem tud vagy nem akar a gyermekkel otthon maradni.
Tartsanak velünk sorozatunk következő részében is, amikor annak járunk utána: milyen feltételeknek kell megfelelnie egy örökbe fogadni szándékozónak; hogy néz ki, és mennyi idő, míg valaki magához tud venni egy csecsemőt. Azt is megnézzük, milyen igényei, elvárásai lehetnek (ha egyáltalán lehetnek) egy örökbe fogadni szándékozónak. „
Címlap fotó: Újszülött fekszik egy babaágyban© Fotó Sean Gallup / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
