Nagy István 
Jövőre 3717 milliárd forint jut az egészségügyre! – nyilatkozta a kormány. Önök szerint ez sok, vagy kevés? Bevallom, én nem tudom. Azt tudom, hogy legutóbb 38 ezer forintot fizettem az egyik magánrendelőben egy szakorvosi vizsgálatért. Az államiban ingyen lett volna, de most is várhatnék a soromra.
Ilyenkor eszembe jut, hogy volt egyszer egy szocializmus. A legfőbb érték az ember, mondtuk. A szocializmus célja pedig az, hogy mindent megadjon az ember boldogulásához: munkát, oktatást, egészségügyi ellátást.
Mindez pénzbe került akkor is. De mivel szocializmus volt, ezeket a költségeket a társadalom vállalta. Az állam a megtermelt értéktöbblet egy részét közös alapba tette, és ebből finanszírozta többek között az egészségügyet.
A pénz hol több, hol kevesebb volt, de az elosztás elve nem változott. Mindenki, miniszter és munkás, ingyenesen kapta meg az egészségügyi ellátást.
A rendszerváltás után a profit lett a cél, az ember helyett. A tőke pedig igyekezett új piacokat szerezni. Az egészségügy ilyen vonzó piac volt. Gombamód szaporodtak a privát műveseállomások, a laboratóriumok és sok minden más.
Az egészségügy azonban alapvetően állami maradt, és ingyenes. A Munkáspárt 35 éves történelmének legnagyobb akciója éppen a kórházprivatizáció megakadályozása volt. Népszavazást kezdeményeztünk és 2004 decemberében közel kétmillió választó nemet mondott az egészségügy privatizálására.
Úgy tűnt, hogy a szocializmus ingyenes és állami egészségügye tovább élhet, de nem egészen így történt. A Fidesz-kormányok nem adták el a kórházakat, csak nem költöttek rájuk eleget. A kórházak eladósodtak, a várólista végtelen lett.
S itt jött a tőkés kormányok tőkés trükkje. Ösztönözték a magánegészségügy rohamos fejlesztését. Akinek volt pénze, mehetett a magánrendelőbe. Aki nem tudott fizetni, elégedetlenkedett ugyan, de nem szerveződött a tőke uralmát fenyegető erővé.
A kormány betiltotta a hálapénzt. Ettől nem lett jobb az egészségügy. A pénz, amit eddig a doki zsebébe dugtunk, most átmegy a magánszférába, hiszen a jobb vagy gyorsabb szolgáltatásért ott fizetünk.
A kormány megpróbálta szétválasztani a két területet, de nem ment. Nincs elég orvos és ápoló, ezért az orvosok az államiból rohannak a magánba és vissza. Csak a magánrendelői fizetésből nem tudnának megélni, de a jócskán felturbózott állami fizetéssel együtt már szinte elérik a nyugati fizetéseket.
A tőke természete miatt ez a kettőség nem maradhat örök. Előbb utóbb győz a magánszféra. Itt lesz a pénz és a minőségi ellátás. Az állami ellátás pedig visszaesik egy minimumra, amit a járványok és a tömeges elégedetlenség elkerülése érdekében illik megadni az embereknek.
Ingyenes egészségügyet akarunk! Ingyenes egészségügy csak akkor lehetséges, ha ezt az állam irányítja. Ha az egészségügy ingyenes, akkor ez azt is jelenti, hogy mindenki számára hozzáférhető.
A cél nem elérhetetlen, de tenni kell érte. Az állami egészségügyet az egészségügyi piac versenyképes szereplőjévé kell tenni! Az állami egészségügy adjon jobb szolgáltatást az embereknek, az orvosoknak, ápolóknak pedig jobb fizetést, mint amit a magánszféra ad.
Ehhez az kell, hogy az állam a jelenleginél sokkal többet költsön az állami egészségügyre. Mondjuk a GDP 10 százalékát. Több pénz akkor van, ha más területek rovására az egészségügy kap több pénzt.
Honnan vegyünk el pénzt? Ágyúk, tankok helyett a kórházakra költsünk! A multik támogatása helyett több pénzt az egészségügynek! Kisebb államapparátust, kevesebb bürokráciát, de több orvost és ápolót!
Lehet hivatkozni arra, hogy kevés a pénz, évek óta háború van, válság. De ma Magyarországon nem csak a pénzről van szó.
A jelenlegi politikai és gazdasági elit nem akar hatékony, versenyképes állami egészségügyet. Ha az állami kórház ugyanazt nyújtaná, mint a magánszféra, ki menne oda? Ha nem mennek a betegek, nincs profit.
Az ingyenes egészségügy ma sem lehetetlen. Egy tőkés kormány rájöhet magától, hogy a magánegészségügy preferálása az államival szemben egy olyan közepesen fejlett és nem túl gazdag országban, mint Magyarország sorscsapással érhet fel.
A másik lehetőség, hogy mi, a társadalom, az emberek döbbentjük rá az elitet. Az Orbán-kormány 2010 óta több területen képes volt korlátozni a tőkét, és adni az embereknek. Tudták, hogy jobb elkerülni a társadalmi konfliktusokat. Tudassuk a kormánnyal, hogy az egészségügyben gyökeres változás kell. Most adjanak a népnek, amíg kérünk, ne várják meg, amíg a nép „fölkel, és nem kér, de vesz ragad”!
Az igazi, tartós megoldás a kapitalizmustól eltérő működési elvet alkalmazó társadalom, a szocializmus megteremtése. Az ember legyen az első, ne a profit! És minél fejlettebb lesz a szocialista társadalom gazdasági háttere, annál hatékonyabban tudja majd biztosítani az ingyenes egészségügy elvét. És nem csak kivételezett köröknek, hanem az egész társadalomnak.
About the Author
Kós Zoltán 
