„Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Máltán arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a Nyugatot teszi felelősség azért, ha a jelenlegi helyzet egy „forró kelet-nyugati konfliktussá alakul”. A kijelentés Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tanácsának máltai ülésén hangzott el.
Az orosz állami hírügynökség idézete szerint Lavrov azt mondta, hogy a Nyugat áll a hidegháború reinkarnációja mögött, most viszont sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy a hidegháborúba ”forró színpaddá” alakuljon át.
Hogyan jutott be Lavrov az Unióba?
Az 1975-ben hatalmas nemzetközi lelkesedés közepette létrehozott társulás a nyugati és keleti blokkok közötti kapcsolatok megerősítésére szolgált, de az elmúlt években súlyos válságba került. Ennek fő oka az orosz fél passzivitása és obstrukciós magatartása volt, ami már a puszta működést veszélyezteti.
A szervezet tavalyi miniszteri csúcsértekezletén, melyet a NATO-tag Észak-Macedóniában tartottak, Lavrov azzal vádolta meg az EBESZ-t, hogy a NATO és az EU „függelékévé” vált.
Maga az orosz külügyminiszter – több más magasrangú orosz kormánytisztviselővel – azok között szerepel, akiket a háború miatt uniós szankciókkal sújtottak. A máltai vezetés szóvivője erről azt mondta, hogy bár az Unióban elhelyezett vagyonának befagyasztását Lavronak el kell viselnie, személyére viszont nem rendeltek el beutazási tilalmat. Sőt felkérték, hogy „tartson nyitva egyes kommunikációs csatornákat”.
Kevesebb kímélet jutott Marija Zaharovának, az orosz külügyminisztérium szóvivőjének, aki szintén az „elukránosodott” jelzővel illette a szervezet. Málta eredetileg neki is vízumot adott ki, de több résztvevő tiltakozása miatt a beutazási engedélyt visszavonták.
Az értekezleten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is jelen van, de nem találkozik Lavrovval, akit közvetlenül az esemény előtt „félretájékoztatási cunami” gerjesztésével vádolt meg. A beszéd megkezdése után néhány ország külügyminisztere, így Ukrajnáé, Lengyelországé és Csehországé elhagyták az üléstermet.
Továbbra is béna kacsa a szervezet
Az elmúlt évek viharai miatt az EBESZ egy kisebb eséllyel tudja ellátni alapfeladatát, vagyis a tömbök közti egyeztető, közvetítő és csillapító szerepet, amelyet több esetben sikerrel teljesített a korábbi évtizedekben. Az ukrajnai háború kitörése óta Oroszország megvétózott vagy figyelmen kívül hagyott több nagy és konszenzusra szoruló döntést. Ukrajna már a háború kezdete óta kéri Moszkva kizárását kéri az EBESZ-ből.”
Címlap fotó: Euronews Magyarul
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
