Baranya agráriuma kemény kihívásokkal néz szembe 2025-ben

Rittlinger Józsefet a Baranya agrárágazatának idei évre vonatkozó várakozásairól és az esetlegesen már látható nehézségekről kérdezte a Dunántúli Napló.

Baranya gazdálkodói számára kihívásokkal teli évre számíthatnak.
Fotó: Laufer László

A kamarai vezető azzal kezdte, hogy a harminc évvel ezelőttihez képest többszörösére nőtt az ágazati szabályzók száma, ami elsősorban az EU agrárdirektíváinak köszönhető. Rittliner József ezekkel kapcsolatban reményének adott hangot, hogy az unió nem nehezíti további szabályokkal a gazdálkodók tevékenységét.

 – fogalmazott, majd elsőre meglepőnek ható kijelentését azzal magyarázta, hogy egyes növényvédő szerek kivonása miatt még többet kell permetezniük a gazdálkodóknak. Rittlinger József ezen a ponton megemlítette a föld adás-vétellel, vagy -bérlettel kapcsolatos bonyolult adminisztrációt is, de álláspontja szerint ugyanez vonatkozik a területalapú támogatások igénylésére és a pályázatokra is.

A NAK Baranya vármegyei elnöke szerint az utóbbi években az unióban elsősorban a zöldeknek köszönhetően egyfajta gazdálkodásellenes hangulat alakult ki, ami tovább nehezíti a magyar agrárágazat helyzetét. Rittlinger József szerint sok esetben az EU zöldítési törekvései inkább károkat okoztak, minthogy elérték volna természetvédelmi céljaikat.

Erre példaként említette, hogy korábban a vármegyében 20-21 ezer hektáron termeltek repcét, a kultúrnövényt jelenleg alig ötezer hektáron vetik csupán Baranyában. A zöldítési direktívák miatt pihentetni kénytelen területekhez 60 napig nem nyúlhattak hozzá a gazdák. Nem lehetett talajmunkákat, növényvédelmet, bogárvédelmet végezni e területeken, ami magával hozta a kártevők elszaporodását. A zöldítési politika ráadásul a méhészeknek is kárt okozott – részletezte Rittlinger József, aki szerint az uniós vezetők kihagyják a gazdálkodókat ezekből a döntésekből.

A NAK vármegyei elnöke szerint egész Magyarországon és Baranyában is megnehezíti a gazdálkodást az ukrajnai helyzet. Úgy vélte, ha az országot felveszik az európai közösségbe, akkor kevesebb támogatás fog jutni a magyar agrárszektornak, ami miatt az egész magyar ágazat „fel fog borulni”, sokan kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel.

Másik égető kérdés a területalapú támogatások ügye, amellyel kapcsolatban a NAK országos elnöke tartott sajtótájékoztatót december végén Pécsen. Akkori tudósításunk szerint amennyiben a formálódó egyes európai uniós elképzeléseknek megfelelően kivezetik a mezőgazdaságban a területalapú támogatásokat, 162 ezer magyar család évente 550 milliárd forinttól esne el, csak Baranya tekintetében ez az összeg 37 milliárd forint lenne.

Baranya a klímaváltozás fókuszában

Rittlinger József kitért arra is, hogy a klímaváltozás kiszámíthatatlan időjárás is számtalan bizonytalanságot okoz. Példaként említette, hogy a hosszú távú prognózisok annyira megbízhatatlanok, hogy az egyik aszályos, a másik pedig csapadékban kifejezetten gazdag esztendőt vetít előre.

Rittlinger József egyúttal hangsúlyozta, hogy a kamara továbbra is segít abban, hogy a Baranya gazdálkodói továbbra is hatékonyan tudjanak válaszolni ezen kihívásokra. A szervezet egyébként minden járásban rendez fórumot, amely eseményeken a helyi gazdálkodók első kézből kaphatnak választ a felmerült kérdésekre.”