szerkeszto 
„Ennek a vitának az alapja az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése lesz, amelyet 2020 óta minden évben és minden tagállamra vonatkoztatva elkészítenek, az érintett ország hivatalos szerveivel, illetve a civil szféra képviselőivel történt konzultáció után. A jelentés négy kulcsfontosságú kérdéskörre összpontosít: az igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes keret, a médiapluralizmus és médiaszabadság, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdések. A mindenkori soros elnökség időről-időre konzultációt tart a dokumentumról olyan módon, hogy a tagállamok egy kisebb csoportjára vonatkozó megállapításokról tárgyalnak. A januárban hivatalba lépett lengyel elnökség az első adandó alkalmat megragadta, hogy a magyar demokráciáról véleményt cseréljenek a kormányok. A Magyarországra vonatkozó értékelés mellett a portugál, a román és a szlovén jogállamisági helyzet lesz a miniszterek előtt.
Magyarországon a helyzet változatlan
Magyarországra vonatkozóan az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentései rendre rendkívül elmarasztaló képet festenek. 2022 óta a jelentés konkrét ajánlásokat is tartalmaz mindegyik tagállam számára. A tavalyi dokumentumban a következő ajánlásokat fogalmazták meg Magyarország számára, amelyek jelentős részben évről-évre visszatérő és meg nem oldott problémákra reagálnak:
-
Javítsa az ügyelosztási rendszer átláthatóságát az alsóbb szintű bíróságokon, figyelembe véve az ügyek elosztására vonatkozó európai normákat.
-
Fogadjon el átfogó reformokat a lobbitevékenységre és a forgóajtó-jelenségre vonatkozóan és javítsa tovább a vagyonnyilatkozatok rendszerét, biztosítva a hatékony ellenőrzést és végrehajtást is.
-
Mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, büntetőeljárások és a jogerős ítéletek terén.
-
Vezessen be hatékony mechanizmusokat a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségének fokozására, figyelembe véve a médiaszabályozók függetlenségére vonatkozó európai normákat.
-
Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.
-
Erősítse meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozására irányuló szabályokat és mechanizmusokat, figyelembe véve a közszolgálati médiára vonatkozó európai normákat.
-
Számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat, és mozdítsa elő a civil társadalmi tevékenységeket elősegítő, biztonságos környezet kialakítását, többek között azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a működésüket hátráltató jogszabályokat, és különösen a bevándorlási különadót.
-
Hozzon strukturális intézkedéseket a bírák, ügyészek, valamint az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében, figyelembe véve az igazságszolgáltatási rendszer finanszírozására vonatkozó európai normákat.
Ez a lista azért is árulkodó, mert azt jelenti, hogy a magyar kormány a 2023-as ajánlások közül lényegében semmit sem teljesített. Fontos fejlemény, hogy a demokráciáért és jogállamiságért felelős uniós biztos, Michael McGrath még a biztosjelölti meghallgatásán azt mondta, hogy szeretné az ajánlások jelentőségét növelni. Konkrétan arról beszélt, hogy tervei szerint az ajánlások be nem tartása is alapul szolgálhat az uniós források befagyasztásához – jelenleg ez nem így van.”
Címlap fotó: Donald Tusk lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Brüsszelben 2024. március 21.-én© Virginia Mayo/Copyright 2024 The AP. All rights reserved
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István