szerkeszto 
„Jelentős átalakuláson megy keresztül a magyar munkaerőpiac, amit a népszámlálási adatok is alátámasztanak. A foglalkoztatottság közel 20 százalékkal bővült 2011–2022 között, miközben a munkanélküliek száma a felére csökkent – olvasható le a KSH új, interaktív felületéről, amely a munkaerőpiaccal foglalkozik. Ugyanakkor bőven vannak kihívások és egyenlőtlenségek is az országon belül, ráadásul az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik, miközben a cégek kapkodnak a magasan képzett munkavállalók után.
A népszámlálási adatok szerint 2022-ben már 4,7 millió foglalkoztatott volt az országban, akiknek döntő többsége, 96 százaléka aktív korú volt (15–61 éves) és közel 200 ezer munkavállaló a 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozott.
Az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája 2022-ben megközelítette a 73 százalékot.
A települések döntő többségében (99 százalékában) növekedett a foglalkoztatottak aránya 2011–2022 között.
A legnagyobb növekedés azokon a településeken történt, ahol korábban jelentősebb munkaerő-tartalék állt rendelkezésre, különösen Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon. Tehát az alacsonyabb foglalkoztatási rátákkal rendelkező térségekben a munkaerőpiaci felzárkózás lendületet vett a két népszámlálás közti időszakban (2011–2022).
Továbbra is kiemelt feladat ezen térségek munkaerőpiaci tartalékainak kiaknázása – főleg hogy az idősödő társadalom következtében a munkaerőhiány egyre inkább korlátot szabhat a termelésnek
– jelezte az adatokat elemezve Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője.
Nagy különbségek a régiók között
A területi különbségek szembetűnőek: a népszámlálási adatok alapján a legmagasabb foglalkoztatási arányt a főváros és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és Közép-, valamint Nyugat-Dunántúl térségében mérték:
- a Komáromi járásban 78,3 százalék,
- a Mosonmagyaróvári járásban 77,9 százalék,
- és a Győri járásban 77,7 százalék a foglalkoztatási arány.
Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területein jellemzőek a legalacsonyabb foglalkoztatottsági mutatók, különösen az Ózdi (58,9 százalék), a Kunhegyesi (58,2 százalék) és az Encsi (57,4 százalék) járásban. Az adatokat az Oeconomus interaktív ábrán be is mutatta.
Munkanélküliség a magyar járásokban
A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan 2011 és 2022 között a munkanélküliek száma 334 ezer fővel, 59 százalékkal csökkent, számuk a 2022-es népszámlálás idején 237 ezer fő volt, az aktív korú népesség 3,7 százaléka.
Magas volt a munkanélküliek aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúl főként határ menti településein, továbbá néhány, belső perifériának tekinthető térségben, például a Tisza-tó környékén
– világított rá Erdélyi Dóra. Ugyanakkor a települések 45 százalékában az országos átlagnál alacsonyabb volt a munkanélküliség, 55 településen pedig nem volt munkanélküli a népszámlálás időpontjában.
A kedvező helyzetben lévő települések a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon alkottak összefüggő térségeket. Ugyanakkor a munkanélküliség visszaszorulása területileg nem volt egyenletes, ugyanis több mint 200 településen stagnált vagy nőtt a munkanélküliek aránya.”
Címlap fotó: © Technológia: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
