Elindult a CampusTalk: a világ 500 év alatt megtanulta, hogy a debreceniek mások – videóval
Kós Zoltán 
Elindult a CampusTalk, a Debreceni Egyetem havonta jelentkező magazinműsora.
„Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, valamint Bács Zoltán, az egyetem kancellárja voltak az első CampusTalk vendégei. A jövő, a változó világ és az innováció mellett egykori egyetemi életükről is beszéltek.
Elindult a CampusTalk, a Debreceni Egyetem havonta jelentkező magazinműsora.
Miért lehet jó választás a Debreceni Egyetem? Az év első adásában szó esett a megújult felvételi kínálatról, ahogy az intézmény tavalyi legfontosabb fejlesztéseiről, és az előttünk álló időszak oktatási, tudományos és innovációs terveiről is.
A két vendég elsőként saját egyetemista történeteiket osztották meg.
Szilvássy Zoltán rektor felidézte, bár 6 éves az orvosképzés, ő 8 évig járt egyetemre. Ennek több oka is volt: egyrészt Franciaroszágban töltött egy évet, ahol egy családtag házát kellett értékesítenie. Másrészt a Szegedi Egyetem intézményi színműírója volt, ahol első darabjaként egy történetfilozófiai blődlit alkotott az oktatásról.
– Sok marhaságot tanultunk az egyetemen és ez ellen íródott, óriási siker volt. Dékáni megrovást helyeztek kilátásba érte – mesélte.
Ezen felül persze felemelő élményekkel is gazdagodott diákként, az évfolyam például őt választotta, hogy elbúcsúzzon az egyetemtől a diplomaosztón, melyet rendkívül felemelőnek talált. A legviccesebb története egy ikonikus helyhez, az Egri borozóhoz köthető:
– Minden csütörtök délután 3-kor lejártunk verekedni a jogászokkal. Az orvostan- és a joghallgatók ugyanis inkompatibilis emberi lények – mondta, hozzátéve, a szokatlan rutinnak az vetett véget, hogy egy fogyasztóvédelmi ellenőrzés során kiderült, nem lehetett egyetlen egri bort sem kapni a vendéglátóipari egységben.
– Meg is változott rögtön a neve Nem Egri borozóra. Így azt mondtuk, ha nem Egri borozó, akkor verekedni se fogunk – elevenítette fel nevetve a rektor.
Bács Zoltán kancellár szerint a legszebb időszak volt az életében az az 5 év, amit 1988-1993 között a Debreceni Agrártudományi Egyetemen töltött.
– Két célom volt. Hogy valamilyen gazdaságtudományt tanuljak és ez az agráron lehetséges volt. Illetve, hogy egyszer legyen közgazdászképzés Debrecenben, és lett is – hangsúlyozta, hozzátéve, a rendszerváltás körüli időszak rendkívül érdekes volt mind a társadalmat, mind az egyetemi életet nézve.
– Minden átalakult, akkor lett az, hogy nem kötelező előadásra járni. Kiharcoltunk, tüntettünk érte. Most oktatóként néha kérdezik, ki volt az a hülye, aki ezt kiharcolta és én mélyen hallgatok – nevetett.
Úgy véli, egyetemistának érdemes lenni. Ezt egyébként mi sem támasztja alá jobban, minthogy a hazai felvételi kínálatból szinte minden megtalálható városunkban.
– A legszélesebb képzési portfóliója az országban a Debreceni Egyetemnek van. Az nagyon ritka, hogy orvosi egyetem, gyógyszerészképzés, bölcsészet, természettudományok, agrár, közgazdász mind-mind egyben elérhető legyen – emelte ki Szilvássy Zoltán.
Emellett fontos, hogy évről-évre Debrecenben van a legtöbb egyetemi hallgató. Amire különösen büszkék, hogy a Balti-tengertől a Földközi-tengerig Debrecenben van a legtöbb külföldi diák. Ez a tendencia pedig növekszik, ami a magyar hallgatói létszám általános, országos csökkenése mellett különösen fontos, hiszen a tanulókra szükség van.
– A felsőoktatási intézmény legfőbb értéke, hogy szeretnek oda járni a hallgatók – mondta. Hozzátette, Debrecenben nemcsak iskolát találnak az ide érkezők, hanem egy különös életteret, közösséget. Itt egy olyan légkör, mechanizmus alakult ki, hogy a hallgató joggal érzi, közösségben van, gondoskodnak róla és biztosan diplomája lesz.
Bács Zoltán szerint innovatív egyetem a debreceni, mind az oktatásmódszertan, mind a hallgatói élet fejlesztésének szempontjából.
– Az egyetemi élethez hozzátartozik, hogy biztonságos körülmények között tudjanak szórakozni, szabad időt eltölteni, kulturálódni, sportolni – említette.
Új szakok alakulnak a piac változásai reflektálva. Sőt, a közgazdász doktori képzés is elindul hosszú várakozást és szervezést követően (Business Administration).
Mint az elhangzott, a változó világhoz történő adaptációra létezik egy mechanizmus a Debreceni Egyetemen. Az intézmény karain kívül ugyanis vannak ágazati kabinetek is, melyek az egyeztetésre szolgálnak: rajtuk keresztül tárgyalnak az ide érkezett nagyvállalatokkal (például BMW) oktatásról, kutatás+fejlesztésről, vagy akár biztonságról.
– Ennek megvan a következménye a tananyagban, az új tárgyak indításában, a közös innovációban, az üzleti tevékenységben. Némelyik kabinetülésünk a parlamentben van, amelyen nagy szakmai szereplők, miniszterek, külföldi üzletemberek is részt vesznek – emelte ki a rektor.
Szilvássy Zoltán úgy érzi, a Debreceni Egyetem nagyon beintegrálódott a változó világba. Nekik van példáuk egyedül ipari parkjuk.
– Debrecen mindig más volt. A világ 500 év alatt megtanulta, hogy a debreceniek mások. Máshol általában a polgármesterek utálják a rektorokat, nem beszélve a kancellárokról. Itt viszont van egy végtelenül összecsiszolt egység, ahol polgármester úrnak és nekünk csak folytatni kellett azt, amit az őseink elkezdtek – fejtette ki.
Mint mondta, a kancellárral közösen több mint egy évtizede fogalmazódott meg bennük a Gyógyszerésztudományi Kar nemrég elkészült otthonának ötlete, a Vezér utcai Tudományos, Technológiai és Innovációs Parkban létrejött Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem, ahol a kisvállalati szféra is megkapta azt a mentőövet a nagyvállalattól, egyetemtől, várostól, hogy részese lehet az ott fellelhető harmonizált fejlődésnek.
A parkról Bács Zoltán elmondta, a terület java részén az egyetem saját, vagy az ipari partnerekkel közös tevékenységeket tervez. Ilyen már a pilot labor is, de a Műszaki Kar járműlaborja sem véletlenül épül a BMW ideköltözését követően.
– Az ipari parkban van még terület bőven és terveink is vannak bőven. Ez az egyetem oktatás-kutatás-betegellátáson túli negyedik lába, ami most alakul ki, fejlődik – emelte ki.
A fejlődés mértékét pedig a DEAC-hoz hasonlította, mely a sportban 15 év alatt nem várt módon fejlődött, ehhez hasonlóan szinte elképzelhetetlen, mi mindent érhetnek el az ipari parkban is.
Továbbá épülni fog egy Sport és Zene Társadalmi Innovációs Központ, ez azonban még csak terveken létezik.
– Ha ez elkészül, egy Európában is párját ritkító infrastruktúra lesz. Ennek egyik eleme, egy műfüves futballpálya már látható, de lesz egy másik is, ami teljesen körbe fog épülni
– hangsúlyozta Bács Zoltán, aki szerint az elképzeléseket még ebben az évben közreadják majd.
Végezetül Szilvássy Zoltán kitért arra, a BMW érkezéséhez sok reményt fűztek, de csak később jöttek rá, hogy a valós lehetőségek fél százalékáról álmodoztak.
– A BMW első vonalbeli beszállítói köre (ThyssenKrupp, Continental/Schaeffler és a kínai akkumulátorgyárak) már összeállt a Debreceni Egyetemmel, a Debreceni Autóipari Klaszter egyesületté, ahol a világ legmodernebb technológiáival a legmodernebb autókat gyártják, a legnagyobb mértékben. Ha bemegy valaki a BMW tanulócsarnokaiba, a mi diákjainkkal találkozik és az felbecsülhetetlen most, hogy ez a pálya hová vezet – mondta.
Fontos esemény továbbá, hogy október 8-án felvették a Debreceni Egyetemet a Kínai Selyemút Program elnökségébe, mint nyugati végpont.
– Strukturált, nagyon jó anyagi lehetőségű nemzetközi rendszerekhez sikerült csatlakozni – véli a rektor.
Ezek olyan szinten hatalmas lépések, hogy a nagykövetekkel való kapcsolata az intézménynek kissé meg is fordult. Manapság már a nagykövetek jönnek tájékozódni Debrecenbe, hogy hogy is van? A kommunikáció tehát rendkívül intenzív a különböző vállalatokkal külön és egyben is, ahogyan az illető országok diplomáciai testületeivel is.
Bács Zoltán végezetül kiemelte, éppen most zajlik a következő 6 éves stratégiai terv kidolgozása. Nagyon lényegesnek tartja azonban, hogy Keletről érkeztünk, az őshazából, Nyugathoz alkalmazkodtunk, így lehetőségünk van mindenkivel együttműködni. Ennek pedig úgy tűnik, meg is vannak a lehetőségei az egyetem számára.
Szilvássy Zoltán azzal zárt, hogy reményei szerint 3-4 éven belül vállalati integrátorként is értelmezhetővé válik a Debreceni Egyetem, ennek az intézmény finanszírozása szempontjából óriási jelentősége lenne.”
Fotó: dehír.hu
Eredeti írás:
About the Author
