
„Stündl László úgy véli, egy-egy magas értékből még nem érdemes következtetéseket levonni, inkább hosszú távon kell a számokat értékelni.
Az elmúlt napokban több városban, köztük Debrecenben is meglehetősen magas volt a szálló por koncentrációja. A HungaroMet mérésai alapján kedden veszélyes volt még a levegő minősége Kecskeméten, Békéscsabán, Nyíregyházán, Egerben, a Sajó völgyében Miskolcon, Kazincbarcikán és Putnokon is.
Városunkban az Időkép oldalán található térkép is magas értéket mutatott. Ezzel kapcsolatban a Médiacentrum Debrecen megkereste Stündl Lászlót, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja és a Környezeti Ellenőrző Rendszer tudományos vezető-helyettese.
A szakember elmondta, hogy az említett témára érdemes komplex kérdésként gondolni.
– A téli levegő több okból kifolyólag másképp viselkedik, mint a nyári. Van egy téli paradoxon nevű jelenség, hogy a fűtés miatt a város melegebb, mint a környezete. Ez egy úgynevezett hősziget hatás kialakulásához vezet. Emiatt teljesen más a város levegőjének belső mozgása, mint nyáron. Ez már önmagában okozhatja a szennyeződések feldúsulását a levegőben – mutatott rá.
Illetve van egy szintén ilyenkor szokásos jelenség: a téli hőmérsékleti inverzió. Mivel lent hűvösebb, magasabban pedig melegebb van, ezért a meleg levegő, mint egy „sapka” húzódik a város fölé. Ez nem engedi távozni a különböző szennyező anyagokat, amelyek pont a talaj mentén vannak nagyobb koncentrációban.
Ezek mellett felhívta még egy fontos dologra a figyelmet Stündl László.
– Az emberi tevékenység is hozzájárul a szennyezettebb levegőhöz. Bármilyen korszerű is az ingatlanok fűtése, az emelkedett szennyező anyag kibocsátást okoz. A szénnel, fával való fűtés pedig még inkább. De a közlekedést is meg lehet említeni, hiszen a járművek hideg motorjainak magasabb a károsanyag-kibocsátásuk, amíg el nem érik az üzemi hőfokot – mondta.
A MÉK dékánja kiemelte, az időjárás állandó változása és az adott mikroklimatikus tényezők miatt előfordulhatnak kiugró adatok.
– Ez most egy ilyen nap volt, máskor egy másik nagy városban lesz rosszabb a levegő. Ezeket a pillanatnyi számokat önmagukban nem érdemes értékelni, inkább hosszú távon adnak egy átlátható képet arról, hogy milyen egy település levegője. Ezért nem szabad megijedni egy-egy ilyen szám láttán, de az mindenképpen fontos, hogy a lakosok érdeklődjenek a környezetük iránt
– fogalmazott zárásképpen.
Papp-Kunkli Nóra, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője a tüzeléses fűtés kapcsán a károsanyag-kibocsátás mellett egyéb veszélyekre is felhívta a figyelmet.
– Nagyon fontos, hogy hulladékot, műanyagot, nedves fát, lakkozott régi bútorokat semmiképpen sem égessünk el, mert nagyon könnyen kéménytűz alakul ki. Ezt már nagyon nehéz megfékezni, hogy aztán az egész lakás vagy ház ne gyulladjon tovább – mutatott rá.
A debreceni szálló por adatokkal kapcsolatban a HungaroMetnek is küldtünk kérdéseket, azonban a válaszok még nem érkeztek meg, de addig is igyekeztünk néhány érdekes információt összegyűjteni a meteorológiai szolgálat honlapjáról.
A met.hu oldalon látható adatokat az Energiaügyi Minisztériumhoz tartozó Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) mérőállomásai és mérőpontjai adják.
Az oldalon a gyakran ismétlődő kérdések között leírják, hogy a szálló por fő forrása a településeken a téli lakossági szilárd tüzelés és kisebb mértékben a közlekedés. Ennél a szennyezőnél főleg a téli fűtési időszakban jelentkezik a legtöbb egészségügyi határérték-átlépés, ami – egy-két kivételtől eltekintve – az összes mérőállomásra véve elmondható és főleg a települések családi házas területein, de a belső közlekedési jellegű állomásokon is.
Az OLM honlapjának tájékoztatása szerint a méréseket, illetve a mintavételeket és elemzéseket a tevékenységre akkreditált vizsgálólaboratóriumok szabványos módszerek szerint végzik, a vonatkozó szabványok egységesek az Európai Unión belül. A mérések visszavezetettsége kalibrálások és összehasonlító vizsgálatok révén biztosított a nemzeti referenciaetalonokhoz, azok pedig a nemzetköziekhez.
Az automata gázelemzőknek, illetve pormonitoroknak teljesíteniük kell a vonatkozó szabványokban meghatározott teljesítményjellemzőket és követniük kell a szabványos (vagy szabvánnyal igazoltan egyenértékű) mérési elvet, ennek vizsgálatát a különböző műszertípusokra akkreditált, független szervezet végzi (általában külföldön).
Az OLM kihangsúlyozza, hogy az övékétől eltérő mérések eredményei fenntartásokkal kezelendőek, mivel nem bizonyított egyenértékűségük a szabványos módszerrel. Ennek hiányában mindössze olyan számokat szolgáltatnak, amiknek kapcsolata nem igazolható a nemzetközi etalonnal az úgynevezett visszavezetettségi láncon keresztül, így nem alkalmasak az OLM-ből származó adatokkal való összehasonlításra.
A tájékoztatóban hozzáteszik, hogy a mérőműszerekből érkező nyers adatfolyamban lehetnek olyan kilengések, amik egyértelműen műszeres/adatgyűjtési problémára vezethetők vissza. Ezeket a hibákat többszintű érvényesítési – úgynevezett validálási – folyamaton keresztül szűrik ki.
Mivel nagy mennyiségű adathalmazról van szó, ezért ennek többlépcsős átvizsgálása időigényes tevékenység.”
Fotó: dehír.hu
Eredeti írás: