Kós Zoltán 
Évtizedek óta nem látott mértékű víziközmű-fejlesztés indul idén Debrecenben
„A költségvetés hívószavai egyúttal a főbb stratégiai irányokat is kijelölik, amelyek mentén összeállt a javaslat: közlekedés és városi víziközmű-fejlesztés, környezetvédelem és fenntarthatóság, gondoskodáspolitika, a fiatalok és családok támogatása.
A 2025-ös költségvetés Debrecen számára a biztonság, fejlődés és jólét költségvetése, amely teljes mértékben összhangban van a város közgyűlése és a kormány által 2020-ban elfogadott Debrecen 2030 városfejlesztési stratégiával, mint ahogy az előző években is volt – mondta korábban Papp László polgármester.
Ezúttal a város 2025-ös költségvetés-tervezetének alpolgármesteri területére vonatkozó részleteit Barcsa Lajos alpolgármester ismertette.
Az elmúlt évek kihívásai után 2025 a stabilitás és a fenntartható növekedés éve lesz. A költségvetés tükrözi a város elkötelezettségét a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem, a nevelési, oktatási intézmények fejlesztése és az életminőség javítása mellett. A tervezett beruházások és fejlesztések nemcsak Debrecen, hanem az egész régió jövőjét formálják. A biztonság, fejlődés és jólét költségvetés-tervezetének alpolgármesteri területére vonatkozó részleteit Barcsa Lajos alpolgármester mutatta be február 17-én. A teljes dokumentum 2025. február 27-én kerül Debrecen közgyűlése elé.
A 2025-ös költségvetés kiemelt figyelmet fordít a közlekedésfejlesztésre, az infrastruktúra fejlesztésére, intézményfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre. Emellett jelentős összegeket biztosít a zöldterületi fejlesztésekre, a lakossági programokra, kulturális fejlesztésekre, az egészségügyre, biztosítva ezzel a város polgárainak jólétét és biztonságát.
Barcsa Lajos kiemelte: az alpolgármesteri területének – gazdaságfejlesztés, sport, intézményfejlesztés – költségvetési vonatkozásairól szóló sajtótájékoztatót azért rendezték meg szimbolikus helyszínen, a Debreceni Vízmű Zrt. szennyvíztisztító telepén, mert mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen évtizedek óta nem látott a város olyan víziközmű-fejlesztést – mind az ivóvízellátás, mind a szennyvízelvezetés vonatkozásában –, mint amely az idén indul el.
A helyiadó-bevételek – melynek idei tervezett teljes összege 41,5 milliárd forint, ami a 2014-esnek közel a négyszerese – növekvő tendenciát mutatnak, elsősorban a helyi iparűzési adóbevétel, de az építményadó tekintetében egyaránt.
A város költségvetésének közel 290 milliárd forintos főösszegének felét működési költségekre, másik felét beruházásra fogja fordítani a város.
A DKV Zrt. bevétellel nem fedezett önkormányzati kompenzációs igénye 2025-ben várhatóan összesen 9,8 milliárd forint lesz, s erre a célra önkormányzat 2025. évi költségvetésében 6,5 milliárd forint már betervezésre került, s ezt várhatóan májusig meg is kapja a cég.
A pedagógus végzettségű óvodai alkalmazottak bére a múlt évihez képest 13,8 és több mint 21 százalék között fog nőni, ami átlagosan 17-18 százalékos emelkedést jelent, míg a nem pedagógus végzettségű óvodai alkalmazottak esetében 3,5-9 százalékos bérnövekménnyel lehet számolni.
Fontos beruházások valósulnak meg idén Debrecenben
Galéria megnyitása – 24 kép
Főnix Lakásprogram
Adóbevételekből finanszírozott kiadások közül Barcsa Lajos külön is kiemelte a 35 év alatti életkorú fiatal debreceni munkavállalókat új, magas minőségű, ugyanakkor környezettudatosságuk miatt alacsony fenntartási költségű bérlakások a munkáltatók és az önkormányzat összesen kétharmados arányú lakbértámogatásával való igénybevételének lehetőségével szolgáló Főnix Lakásprogramot, melyre idén 200 millió forintot fordít a város. E program bérbeadók számára szóló pályázatát 2025. január 27-én hirdették meg, a második – a munkáltatóknak szóló – pályázati kör pedig várhatóan április végén indul. A két pályázati kör együttes értékelésére július-augusztusban kerül sor, majd a bérleti szerződések megkötésére 2025 harmadik negyedévében. Ez a támogatási program az állam által meghirdetett lakbértámogatással párhuzamosan fut, ami kedvező lehetőségeket teremt a fiatalok számára.
Közlekedésfejlesztés
Az alpolgármester a közlekedésfejlesztés kapcsán összefoglaló jelleggel elmondta, hogy saját erőből, állami támogatással vagy a remények szerint TOP+ támogatással indul. Az útfejlesztések nem koncentrálódnak a város egy meghatározott részére, vagy csak az ipari parkokra, hanem a város különböző részeire. Például a keleti városrészben is új utat tervez a város megvalósítani, bizonyos területeken pedig rekonstrukciós munkálatokat is végezne. Barcsa Lajos külön is megemlítette többek közt a Kishegyesi út 2×2 sávosításának fontosságát külön szintű csomóponttal, valamint a Vértesi úti külön szintű csomópont kialakításának fontosságát is.
Ami a közlekedésfejlesztést illeti, erre közvetlenül 14,8 milliárd forintot tervez a költségvetés, ugyanakkor a többi hasonló (például kertségi fejlesztéseket érintő) projektet is figyelembe véve közlekedésfejlesztésre 28,4 milliárd forintot fog költeni a város.
Az önkormányzat saját forrásából és állami támogatásból az alábbi beruházások valósulnak meg:
• Majorsági gyűjtőút építése (a Mandolás utca befejezés)
• Vértesi út felújítása
• Határ út felújítás I. ütemének befejezése
• Sárga dülő felújítása ütemezetten
• Nagyfelületű aszfaltozás
• Lakossági útépítés
• Járda- és lépcsőfelújítási program
• Sebességmérő telepítése
A közlekedésfejlesztés jegyében városunk az alábbi beruházások előkészítését indítja el, valamint a már jelenleg is tervezés alatt álló fejlesztések mellett új tervezési folyamatokba kezd:
• Keleti városrész infrastruktúra fejlesztése
• Keleti közlekedési folyosó
• Kishegyesi út 2×2 sávosítása, külön szintű csomóponttal
• Vértesi úti külön szintű csomópont kialakítása
Az alábbi állami beruházások valósulnak meg:
• A 33-as főút – Szabó Lőrinc utca – Csigekert utca csomópontjának fejlesztése
• A 33-as főút és 354-es főút összekötése, a 354-es főúton külön szintű csomóponttal
• A 471-es főút 2×2 sávosra bővítése 1+000 – 2+850 km szelvények között
• A Szoboszlói út – Külsővásártér csomópontjának fejlesztése
• A 48-as főút – Budai Nagy Antal utca – Hétvezér utca csomópontjának fejlesztése
A következő állami beruházások előkészítése történik meg:
• Keleti elkerülő
• Debrecen-Józsa északi tehermentesítő út (az M35-ös autópálya és a 35. számú főút között)
• A 35. számú főút Debrecen-Józsa – 354. sz. főút közötti szakasz 2×2 sávra történő fejlesztése
• A 4. számú főút 2×2 sávúsítása a Hajdúszoboszló és Debrecen közötti szakaszon
• A 4. számú főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négysávosítása
• A Kassai út fejlesztésének előkészítése
• A Vágóhíd utcán a vasút feletti híd és a kapcsolódó úthálózat fejlesztése
• A Homokkerti felüljáró és kapcsolódó úthálózat kapacitásbővítése
• A Füredi út – Böszörményi út csomópont fejlesztése
• A 33. számú főút Nyíl utcai szakasza fejlesztésének előkészítése
• A 481. számú főút fejlesztése
• A 47. számú főút négysávosítása (az 5+280 – 7+630 kilométerszelvények között)
• A 47. számú főút 4+440 kilométerszelvényében csomópont fejlesztése
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+) keretében tervezett közlekedési beruházások:
• Kerékpárút fejlesztése a Debreceni Egyetemi Ipari Parkig
• Móricz Zsigmond úti kerékpárút építése
• Debrecen, Nyugati városrész forgalomszervezése II. ütem
• Lahner utca útfejlesztése
• Létai út útfejlesztése
• Kishegyesi út felújítása 2. ütem, valamint új csomópont kialakítása a Határ úti Ipari Park új bejáratának megközelíthetőségére
• Vekeri-tó és 47-es főút kerékpáros összekötése
• Kismacs-Látókép kerékpárút kapcsolatának a megteremtése
• Keleti közlekedési folyosó I. Ütem
Intézményfejlesztés
Intézményi fejlesztésekre közel 15 milliárd forintot fog tudni fordítani Debrecen, kulturális fejlesztésekre 573 millió forintot, a Gondoskodó Debrecen programra 1,66 milliárd forintot, zöldterületi, szabadidős és sportfejlesztésekre 3,8 milliárd forintot, kertségi fejlesztésekre – amely az önkormányzatnak nagyon sok éve kulcsprojektje – pedig 13,1 milliárd forintot.
Az intézményfejlesztés területén az alpolgármester nagyon bízik a TOP+ pályázatok sikerében, melyekkel folytatódhatna az óvodák megújítása, melyeknek több mint a felét az elmúlt esztendőkben már korszerűsítette a város. Ugyanezek a TOP+-os remények orvosi rendelők felújításával kapcsolatban is.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+) keretében tervezett intézményi beruházások:
• Margit téri Óvoda épületének energetikai korszerűsítése
• Simonyi úti Óvoda épületének energetikai korszerűsítése
• Ifjúság u. óvoda energetikai fejlesztése
• Tócóskerti óvoda energetikai fejlesztése
• DMJV EBI Angyalföld bölcsőde energetikai fejlesztése
• Manófalva óvoda energetikai fejlesztése
• A Debreceni Gyógyfürdő energetikai fejlesztése
• Varga utcai bölcsőde, Levendula Óvoda fejlesztése
• Áchim András bölcsőde fejlesztése
• Áchim András Óvoda fejlesztése
• Görgey utcai Óvoda fejlesztése
• Thaly Kálmán Utcai Óvoda komplex felújítása
• Angyalkert Óvoda fejlesztése
• Százszorszép Óvoda tornaszoba építés
• Szoboszlói Úti Óvoda komplex felújítása
• Kemény Zsigmond Utcai Óvoda komplex felújítása
• Kismacsi közösségi ház felújítása
• Kincseshegy utcai orvosi rendelő fejlesztése
• VSzSz Csapó utcai telephelyének fejlesztése
• VSzSz Pósa utcai telephelyének fejlesztése
• Monostorpályi út 54. sz alatti orvosi rendelő felújítása
• Pandúr utca 34. sz. orvosi rendelő komplex felújítása
• Az Angyalföld tér 1. sz. alatti orvosi rendelő felújítása
• Alsójózsai utca 6. szám alatti orvosi rendelő felújítása
• Halápi orvosi rendelő (Harkály utca 19.) felújítása
• Földi János utcai orvosi rendelő
• Csapókerti általános iskola
Sportcélú kiadások
Sportcélú kiadásokra összességében 1,6 milliárd forintot fog fordítani Debrecen. Ez nem elsősorban a versenysport támogatására megy el, hanem azoknak a nagy létesítményeknek (Debreceni Jégcsarnok, Debreceni Sportuszoda, Főnix Aréna) az üzemeltetésére és fenntartására, amiket a Debreceni Sportcentrum Kft. jóvoltából a debreceni polgárok használnak, valamint például a Mozdulj, Debrecen! mozgalom fenntartására. Emellett sportfeladatokra valamint a Békessy Béla sportösztöndíjra is biztosít forrást a város.
A kiemelt sportrendezvények szervezésére, támogatására 10 millió forintot, szabadidősportra 2,5 millió forintot
nemzetközi és utánpótlás versenyekre 2,5 millió forintot, létesítményhasználat támogatásra 1,5 millió forintot,
diáksport-versenyek támogatására közel 8 millió forintot fog tudni fordítani a város, valamint olyan klubokat tud támogatni, mint a DVSC Ökölvívó Kft. 5 millió forinttal,a Debreceni Asztaltenisz Klub 7,5 millió forinttal,
az Eötvös DSE 2,4 millió forinttal, a város salakmotoros életét szervező, a Gázvezeték utcai stadiont üzemeltető SpeedWolf Debrecen 5 millió forinttal, a Flex HD tornászait félmillió forinttal valamint a Bocskai István Nemzetközi Ökölvívó Emlékversenyt 26 millió forinttal.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-vel kapcsolatban az alpolgármester elmondta, hogy tavaly a tervezett adózás előtti eredmény 2,1 milliárd forint volt, de ezt a jelenlegi kalkuláció szerint sikerült megduplázni. Az idei terv az 3,7 milliárd forintos eredményt tartalmaz.
A Debreceni Vagyonkezelő Zrt. saját forrásból több mint 6 milliárd forintot fog fejlesztésekre fordítani, ami 37 százalékkal meghaladja a 2025. évi tervezett amortizációt.
A Debreceni Vízmű Zrt. szintén saját forrásaiból – a városi víziközmű-fejlesztéseken felül – 2 milliárd forintot fog fordítani rekonstrukciós munkákra.
Barcsa Lajos hangsúlyozta, hogy a tócóvölgyi lakásprojekt pályázati kiírását előkészíti a város, s az elkövetkezendő időszakban szeretné meghirdetni azt a pályázatot, melynek keretében most már a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő telkeket szeretnék értékesíteni.
A Dósa nádor téren lévő volt ÁNTSZ-székház hasznosítására pályázatot ír ki az önkormányzat – itt egy magas színvonalú szálloda létesülhetne.
A Hajdú-bihari Napló volt – szintén Dósa nádor téri – székházát a Cívis Ház Zrt. vásárolta meg, s jelenleg is vizsgálják, hogy milyen módon lehetne hasznosítani. Az elképzelés szerint a földszinten üzletek lehetnének, az emeleten – vagy majdani emeleteken – egy butikhotel nyílhatna.
Gazdaságfejlesztés
A város beruházási főösszege 147,8 milliárd forint, ugyanakkor gazdaságfejlesztésre 97,9 milliárd forintot fordít majd. Ebből csak víziközmű-fejlesztésre közel 60 milliárd forint jut majd, melyeket nem csak közvetlenül a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan végzi a város. A víziközmű-fejlesztésre fordított 60 milliárd forint nélkül klasszikus gazdaságfejlesztésre mintegy 38 milliárd forintot fordít ebben az évben az önkormányzat.
A Déli Gazdasági Övezetben (DGÖ) ütemezett infrastruktúra-fejlesztések:
• Kivitelezés alatt (2024-2025):
1. Nyugati határoló út + közművek, I. ütem (déli szakasz)
2. DGÖ ellátását biztosító távolsági víziközmű
3. DGÖ ellátását biztosító belső víziközmű hálózat, I. ütem
4. DGÖ belső úthálózat I. ütem csapadékvíz + nyugati út, II. ütem víziközművek
5. DGÖ gáz, III. ütem kivitelezése
• 2025-ben megvalósítani tervezett
1. A1 szennyvízátemelő és mögöttes hálózat, I. ütem
2. 22 kV elektromos hálózatfejlesztés (északi kör)
3. Keleti és déli határoló út és közműfejlesztés
4. Nyugati határoló út II. ütem (északi szakasz)
• Távlati fejlesztések (2025 után megrendelendő):
1. DGÖ ellátását biztosító belső víziközmű-hálózat, III. ütem
2. DGÖ feltárását biztosító közút hálózat + közművek
3. A 47-es úttól keletre szeretnénk majd egy 4 hektáros víztározót kialakítani
Az Északnyugati Gazdasági Övezetben gyakorlatilag az összes közművet, az összes hálózatfejlesztést megvalósította a város, a beszállítói ipari parkban zajlanak még befejező munkálatok. Az övezethez kapcsolódó közműfejlesztések lesznek még soron.
A Debreceni Logisztikai és Kamionterminál tervezése jól halad, s várhatóan különböző közművek vonatkozásában már az idén elindulnak a kivitelezési munkálatok.
A Magyar Természettudományi Múzeum létesítése vonatkozásában 2024. szeptember 16-án meghirdették a régi Loki-pálya helyén épülő múzeum tervezésére irányuló pályázatot. amely Kelet-Európában is versenyképes, innovatív megoldásokat alkalmaz, a tudományos tartalmakat pedig előremutató formában mutatja be. 2025. március 28-án várható az ünnepélyes eredményhirdetés, majd az év második felében szerződéskötés a nyertes irodával. A Gyűjteményi Központ pályázatának eredményhirdetése 2025 második felében várható, ezt követően indulnak a tervezési tárgyalások.
Víziközmű-fejlesztés
Víziközmű-fejlesztésre közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre.
Debrecen 2025-ben átfogó víziközmű-fejlesztés keretében többek között:
- technológiai szennyvíztelepet épít,
- meglévő szennyvíztelepet fejleszt,
- tervezi a keleti városrész infrastruktúrájának fejlesztését,
- szürkevíz rendszert alakít ki
- fejleszti a majorsági terület szennyvízhálózatát, a déli városrész ivóvízellátását,
- elindítja a víztorony és a vízműtelepek fejlesztésének tervezését, valamint a csapadék és szennyvízelvezető hálózat szétválasztásának tervezését.
Az alábbi víziközmű beruházások előkészítése, tervezése, megvalósítása indul el 2025-ben:
- az A1 átemelő és szennyvíztisztító telep közötti hálózatfejlesztés megvalósítása;
- a meglévő kommunális szennyvíztisztító telep ütemezett fejlesztéseinek tervezési előkészítése
- az ipari szennyvíztisztító kapacitás létrehozásának tervezése és megvalósítása;
- a keleti városrészt érintő szennyvízelvezető főgyűjtő és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, tervezése;
- a keleti városrészt ellátó ivóvíz-főgerinc és a kapcsolódó hálózat fejlesztése, tervezése;
- a szürkevíz-ellátó hálózat fejlesztése, tervezése és megvalósítása;
- az ivóvízhálózati elemek fejlesztése, a tervezés előkészítése;
- a Víztorony utcai víztorony rekonstrukciója, a tervezés előkészítése;
- az egyesített rendszerű elvezető csatornahálózat fejlesztése, a tervezés előkészítése; valamint az egyéb szennyvízelvezető hálózati elemek fejlesztése, a tervezés előkészítése. „
Fotó: dehír.hu
Eredeti írás:
szerkeszto 
