szerkeszto 
„A kínai holdújév az idei évtől nemzeti ünnep Mianmarban, és ez alkalmi lehetőséget ad a megnyugvásra a 2021 óta tartó polgárháború által sújtott lakosságnak, de a katonai kormány egyre szorosabb kötődését is jelzi Kínához.
A nemzetközi gyakorlattal összhangban Mianmar jellemzően minden naptári év kezdete előtt munkaszüneti nappá nyilvánítja a fontos vallási és történelmi évfordulókat, a délkelet-ázsiai ország esetében például a mianmari újévet (idén április 13–16.) és a karen újévet (idén december 19.) is. A korábban főként a Kínához kötődő lakosok és vállalatok által ünnepelt holdújév azonban az idei évtől a katonai kormány rendelkezése nyomán szintén munkaszüneti nap és állami ünnep.
Eltekintve az olyan, világszerte hivatalos ünnepnapoktól, mint a karácsony, az eid és az újév, ez az első alkalom Mianmar történetében, hogy egy külföldi ünnepet hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítottak. A formális indoklás szerint Mianmar a lépéssel csatlakozni kívánt azon országokhoz a régióban, amelyekben már hivatalos ünnep a kínai újév: Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kelet-Timor, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld. Az elismerés célja továbbá a Kínával való Paukphaw (édestestvéri) kapcsolat erősítése. A tavaly júliusban bejelentett döntés időzítése ugyanakkor elsősorban belbiztonsági szükségszerűségre utal, hiszen a junták egymást követő korábbi vezetői Ne Wintől (1962–1988) Than Shwe-ig (1992–2011) elmulasztották ezen lépés megtételét a Pekinggel ápolt szoros, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb kapcsolataik időszakaiban.
A mianmari katonai vezetés legfőbb külföldi szövetségese Kína
Az ünnepnappá nyilvánítást a tavaly februári holdújévi ünnepségen javasolta a kínai nagykövet Min Aung Hlaing tábornoknak, a négy évvel ezelőtt hatalomra került junta vezetőjének. Kína tavaly január közepén tűzszünetet közvetített, miután a junta katonai katasztrófát szenvedett el a Kínával határos Észak-Shan államban, ahol a felkelők Három Testvériség Szövetsége az 1027-es hadművelet három hónapja alatt hatalmas területeket foglalt el, és vont ki a kormány ellenőrzése alól. Peking azonban passzív maradt, miután a szövetség 2024. június végén újraindította offenzíváját.
A kínai újév hivatalossá tétele ennélfogva arra irányulhatott, hogy a junta elnyerje Peking támogató beavatkozását a felkelők megállítása érdekében.
Kína ugyanis a legfontosabb külföldi szövetségese a mianmari katonai vezetésnek, amely a választott kormány 2021 februárjában történt megbuktatása óta áll az ország élén. A hatalomátvétel azonban országszerte puccsellenes tüntetésekhez vezetett, amelyek az országban a függetlenné válás (1948) óta dúló, nagyrészt etnikai alapú fegyveres felkeléseket pusztító polgárháborúvá (2021–) eszkalálták.
Pekingnek jelentős geopolitikai és gazdasági érdekei vannak Mianmarban, és érzékelhetően aggódik a közös határ mentén tapasztalható instabilitás miatt. Ennélfogva nem a junta gesztusa volt a fő szempont a Peking közvetítésével valóban megszülető, idén január végén bejelentett fegyverszünet kieszközölésében. A mintegy 55 millió mianmari állampolgár élete azonban a fegyverszünet és az új állami ünnep dacára továbbra is nehézségekkel teli marad: az ENSZ Fejlesztési Programjának adatai szerint a lakosság 76 százaléka a létminimum alatt vagy annak határán él.
Szakáli Máté, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.”
Címlap fotó: Egy tüntető háromujjas tisztelgést mutat, miközben mások felvonulnak 2021. február 7-én Yangonban, Mianmarban. Fotó: Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
