szerkeszto 
„Az AfD a 2029-es választási győzelemre készül
- Friedrich Merz valódi mozgástér nélkül kezdi a német választás utáni koalíciós tárgyalásokat.
- Kénytelen lesz azzal az SPD-vel megegyezni, ami ha választhatna, valószínűleg kimaradna a kormányból.
- Az AfD közben már Merz hibáit várja, és a 2029-es győzelemre készül.
- Miközben a szélsőségek megerősödtek a választáson, mindhárom kormánypárt elbukott.
- Küzdelmes évek várnak Németországra.
Jöhet a kényszerkoalíció
Friedrich Merz megnyerte a választást, de nehezebb helyzetből indul, mint bármelyik korábban győztes kancellárjelölt. Bár javított pártja 2021-es eredményén, a 28,5 százalék még így is a CDU történetének második legrosszabb eredménye, ami nemcsak a fél évvel ezelőtti, hanem még a választás napja előtti várakozásoktól is elmaradt.
Merz helyzetét tovább nehezíti, hogy mivel az AfD-vel való együttműködést többször kizárta, a zöldekkel nincs többsége, a Linke pedig túl radikális számára, nincs mozgástere a koalíciós tárgyalásokon. Kénytelen lesz a szociáldemokratákkal koalíciót kötni, akik csak az ország jövőjéért érzett felelősségből egyeznek majd meg vele. A kényszerkoalíció számos konfliktust generálhat, ezek a viták pedig tovább erősíthetik az AfD-t, ami már most a kancellár eljelentéktelenedésével és a 2029-es választási győzelemmel számol.
Apró vigasz Merz számára, hogy helyzete rosszabb is lehetett volna. Sokáig úgy tűnt, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) pont bejut a parlamentbe, ez pedig azt jelentette volna, hogy a CDU csak hárompárti koalícióban, az SPD-vel és a zöldekkel kiegészülve tud kormányt alakítani. Ez az opció kész katasztrófa lett volna Merz számára. Folyamatosan alkudoznia kellett volna a megbuktatott Scholz-kormány két baloldali pártjával, amik ketten együtt már vele egyenrangú erőt képviseltek volna.
Merz azt ígérte a választás estéjén, hogy húsvétig kormányt alakít. Ehhez a 162 éves történelme legrosszabb választási eredményét elérő SPD-vel kell megállapodnia. Azzal a párttal, aminek egyes tagjai nemcsak bizalmatlanok Merz-cel kapcsolatban, hanem legszívesebben a kormányba sem lépnének be.
A szociáldemokraták Angela Merkel idején sem szívesen léptek koalícióra a CDU-val, de a Merkelnél határozottan jobboldalibb Merz-cel még kevésbé lelkesen szövetkeznének. Pláne egy olyan választási kampány után, amiben Merz nemcsak kijelentette, hogy az SPD programjának több központi elemét is visszavonná, hanem az AfD-vel is együtt szavazott.
Azonban bármennyi fenntartása is van az SPD-nek, kénytelen lesz koalícióra lépni a CDU-ra. Ugyanis ha nem teszi, Merz nem tud kormányt alakítani. A belpolitikai krízis pedig tovább erősítheti az AfD-t. A szociáldemokraták tárgyalási pozíciója erős, de bármit azért nem kérhetnek a CDU-tól. Éppen ezért valószínűleg a szociálpolitikai követeléseik biztosítására törekednek majd, a bevándorlással kapcsolatban pedig engednek Merznek.
A két pártnak az osztrák példa miatt is érdemes megállapodnia. Bár Ausztriában a szélsőjobboldali FPÖ nyerte a tavaly októberi választást, úgy néz ki, végül a centrumpártok alakítanak kormányt. Elsőre ugyan nem tudtak megegyezni, de miután az FPÖ és a konzervatív ÖVP sem tudott megállapodni, újrakezdték a tárgyalásokat. Az előrehozott választás réme pedig megtette hatását, másodszorra pedig már sikerrel jártak.
Egyelőre kérdés, hogy az SPD oldaláról ki lesz a koalíció erős embere. Olaf Scholz már a választás estéjén bejelentette, hogy sem a tárgyalásokban, sem a leendő kormányban nem vesz részt, így a pozíció megüresedett. Adná magát, hogy a párt legnépszerűbb politikusa, Boris Pistorius védelmi miniszter vállalja magára a szerepet, de kérdéses, hogy Pistorius szeretne-e Merz alkancellárja lenni, kockáztatva a koalíciós harcokkal járó népszerűségvesztést.
Az AfD áttört, és már 2029-re készül
A választás legnagyobb nyertese egyértelműen az AfD. A szélsőjobboldali párt megduplázta 2021-es eredményét, és második erővé vált. Az egykori NDK területén ráadásul tarolt a párt, Berlint és három körzetet leszámítva az összes választókörzetben az AfD egyéni jelöltjei nyertek. Szinte mindenhol 40 százalék feletti eredménnyel, Szászország három körzetében majdnem 50 százalékkal.
Emellett nyugaton is megkerülhetetlenné vált a párt. A leggazdagabb és legnépesebb tartományokban is stabilan 15 százalék feletti eredményeket értek el. Sokáig regionális, keletnémet problémának tartották a párt erősödését, azonban az elmúlt két év már jelezte, amit a mostani eredmény végleg megerősített: az AfD Nyugat-Németországban is áttört.
Alice Weidel AfD-társelnök a választás estéjén azt mondta, a németek a változásra szavaztak, és jobboldali kormányt szeretnének. Mivel Weidel is tudta, hogy a CDU-AfD-koalíciónak nincsen realitása, kijelentése már jövőbeli stratégiájának része volt. Úgy számol, hogy a baloldallal összeálló Merz képtelen lesz kezelni az ország problémáit, így a CDU szavazókat veszít majd. A jobboldali választók pedig az AfD-hez vándorolnak.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Nagy István 
