Lehet, hogy a háttérben az eddig sejtettnél közelebb kerültek az ukrán–amerikai megállapodáshoz
szerkeszto 
„„Nem fogok olyasmit aláírni, ami miatt ukránok tíz generációjának kell majd fizetnie” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy vasárnapi sajtótájékoztatón arról a tervezett megállapodásról, ami Ukrajna további amerikai segélyezését ahhoz kötné, hogy az ország az eddigi támogatás fejében az USA-nak adja át az úgynevezett kritikus ásványkincsekből befolyó bevételeinek a felét.
Csakhogy a Politico friss cikkéből az derül ki, hogy ez simán lehetett a tárgyalási taktika része. Olga Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes hétfőn ugyanis arról tweetelt, hogy
az ukrán és amerikai tárgyalódelegáció az ásványkincsekre vonatkozó megbeszéléseik utolsó fázisánál tart.
Sztefanyisina szerint „A tárgyalások nagyon konstruktívak voltak és majdnem az összes kulcsfontosságú részletet sikerült véglegesíteni. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy gyorsan eljussunk az aláírásig.”
A miniszterelnök-helyettes végül megismételte, hogy remélik, hogy az amerikai és ukrán vezetők aláírása minél hamarabb rákerül a szerződésre Washingtonban, hogy megmutassák elkötelezettségüket a következő évtizedekre nézve.”
Az amerikai fél eddig két olyan szerződéstervezettel állt elő, amelyeket az ukrán fél szinte azonnal visszadobott. Mindkettő abból az alapállásból készült, hogy az USA szerint Ukrajna 500 milliárd dollárral tartozik nekik az eddigi fegyverszállítmányokért. Ennek fejében az első verzió szerint Ukrajna kritikus ásványkincsekből származó bevételeinek 50 százalékát kérte Trump, bármiféle biztonsági garancia megadása nélkül. Miután ezt azonnal visszautasította, a második verzió sokkal durvábbra sikerült, ebben már nemcsak az ásványokból, de az olajból, gázból és kikötői díjakból származó bevételeiket is lefölözte volna Trump.
De lehetséges, hogy ez csak az amerikai elnök szokásos beijesztős-fenyegetős taktikájának volt a része, Zelenszkij vasárnap ugyanis már azt mondta, hogy a tárgyalások során az 500 milliárdos szám kikerült a feltételek közül.
Az ukrán elnök láthatólag enyhíteni próbálta a közte és Trump között támadt feszültséget, ezért arról beszélt, hogy ők továbbra is partnerek és szeretné, ha egy oldalon állnának Amerikával.
Bár Trump félreérthető fogalmazása miatt kezdetben arról szóltak a hírek, hogy az elnöknek az ukrán ritkaföldfémekre fáj a foga, mostanra kiderült, hogy nem ez a helyzet, az országnak ugyanis ilyenekből nincsenek különösebb ismert készletei. Trump valójában az úgynevezett kritikus ásványkincsekre, vagyis olyan, aránylag ritka fémekre gondolt, amik néhány kulcsiparágban fontos alapanyagok, a védelmi ipartól az elektromos iparig. Ilyenek például a lítium, a grafit, a kobalt és a titán. Az ukrajnai lítiumkészlet különösen értékes, a világ készleteinek 10 százalékát birtokolják. A repülőgépiparban, űrhajózásban vagy hadiiparban használt titánból annyi van, hogy az ukránok szerint Európa kiválthatná vele az orosz titánimportot.”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
