szerkeszto 
„A lakossági hitelállomány növekedése tavaly az unió élmezőnyében volt, azonban a vállalati hitelezésben 2024-ben még nem történt meg a fordulat; a hitelkamatok csökkenése jelentősen növelné a vállalati hitelkeresletet, amit a támogatott programok iránti óriási igény is alátámaszt – nyilatkozta csütörtökön Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Budapesten, a Világgazdaság hitelezési konferenciáján.
A tárcavezető szerint 2025 az áttörés és a fordulat éve lehet, amit számos mutató is alátámaszt. A kiskereskedelem az online pénztárgépadatok alapján növekedést mutat, majd megjegyezte, hogy az exportra termelő vállalatokra a külső konjunktúra, a német gazdaság alakulása lesz hatással az idén. Szerinte a lakossági hitelezés után most a vállalati hitelezésben is eljöhet a fordulat, amit a kormányzati intézkedések, a Demján Sándor Program egyes elemei is támogatnak.
Ismertette, hogy a lakossági hitelállomány tavaly 13 százalékkal bővült, ami az ötödik legnagyobb ütemű bővülés az Európai Unióban, a lakáshitel-állomány 127 százalékos éves bővülése a második legmagasabb volt. A dinamikus emelkedés ellenére a lakossági hitelpenetráció, a jelzáloghitel-állomány GDP-arányos szintje az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A hitelkiáramlás reálértéken – az ingatlanok árához képest – sem tekinthető magasnak, így jelentős tere van a növekedésnek – összegezte.
„Őrületes” kereslet a lakáspiacon
„A kormány számításai szerint az idén lejáró állampapírok után kifizetett 1700 milliárd forint kamat egyharmada vagy a fogyasztásban vagy az ingatlanpiacon csapódik le.” Az első negyedévben mintegy 550 milliárd forint kamatkifizetés várható, és ebből több tízmilliárd forint áramlik az ingatlanpiacra. A lakáspiacon ez már megjelent, és „őrületes” kereslet tapasztalható – fogalmazott Nagy Márton.
Emlékeztetett, hogy a lakáspiaci kínálat bővítésére a kormány tőkeprogramot indított az ingatlanalapok számára, a keretösszeget pedig 100 milliárd forinttal 300 milliárd forintra emelték. Az újlakásépítésben az áttörés 2026-ban várható, akkor ismét elérheti a 20 ezret az építések száma. A vállalati hitelpiaci trendekre kitérve elmondta, hogy
tavaly a forinthitel-kihelyezések 5 százalékos csökkenése mellett a devizahitel-állomány 9 százalékkal bővült, így összeségében 3 százalékos volt a bővülés.
Utalt arra, hogy a jelenlegi, a környező országokhoz viszonyítva magas, 9-10 százalékos piaci kamatok nem alkalmasak a vállalati hitelezés beindítására, ehhez legalább 5 százalékos kamatszintre lenne szükség. Nagy Márton azt is hangsúlyozta: nem igaz, hogy ha nincs kereslet, akkor hitelkereslet sincs, mert ekkor a vállalatok kapacitásbővítés helyett energiahatékonysági, technológiai fejlesztésekre vesznek fel beruházási hitelt.
Maradhatnak a jelenlegi kamatszintek
A miniszter szerint alacsonyabb kamatszintek mellett jelentősen növekszik a vállalati hitelkereslet, ezt mutatja a támogatott hitelprogramok, így a Széchenyi Kártya Program sikere. A kkv-hitelezés év végi megugrása a beruházási hitelkamatok csökkentésének volt köszönhető. Novemberben 5 százalékról 3,5 százalékra, majd idén újabb 0,5 százalékponttal mérséklődtek a Széchenyi Kártya Program beruházási hitelkamatai.
Tájékoztatása szerint január végéig 4011 beruházási hiteligénylés érkezett 119 milliárd forint összegben, ami darabszámban 50 százalékos, hitelösszegben 43 százalékos növekedés éves szinten.
A kkv-k és mikrocégek a támogatott hitelprogramok nélkül bajba kerültek volna a miniszter szerint, aki hozzátette, hogy a kkv-hitelek 51 százaléka támogatott hitel. Közölte: az állam 300 milliárd forinttal támogatja a költségvetésből a kkv-kat a Széchenyi Kártya Programon keresztül.
Nagy Márton szerint a Demján Sándor Program 1+1 támogatási rendszer népszerű a kkv-k körében, különösen technológiai fejlesztések és hatékonyságnövelő beruházások finanszírozására. Eddig 885 támogatási kérelmet adtak be a cégek 137 milliárd forint értékben. Az igénylők 45 százaléka kapacitásfejlesztésre, 55 százaléka hatékonyságnövelésre fordítja a forrásokat.
A legtöbb pályázat az építőiparhoz tartozó szakágazatokból érkezett, területileg is kiegyenlített volt. A pályázatok közel harmadát elmaradott térségek településeiről adták be. Nagy Márton hangsúlyozta: idén a vállalati hitelezésben is fordulat érhető el. „Várjuk azt, hogy ha tud, akkor a nemzeti bank is segítsen be.”
Szabados Richárd, a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár azt mondta: a jegybanki kommunikáció alapján arra lehet számítani, hogy a jelenlegi kamatszintek maradnak, és ők ezzel kalkulálnak. „Az elmúlt hónapokban a Széchenyi Kártya-termékek iránti kereslet felfutása, a javuló üzleti bizalmi indexek a vállalati hitelkihelyezések bővülését vetítik előre a második félévben” – összegezte az MTI.”
Címlap fotó: Shutterstock
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
