Sétáltatva jótékonykodhattunk a debreceni állatvédő egyesület tavaszváró eseményén – fotókkal
Kós Zoltán 
„Szeretetre éhes kutyusok és lusta cicusok fogadták az állatbarátokat a menhelyen: több százan látogattak ki a hétvégi eseményre, s több eb is új otthonra talált.
Rengeteg parkoló autó, sürgés-forgás, pórázon kutyát vezető, mosolygós családok, párok fogadtak vasárnap délelőtt, amikor megérkeztem a Kuvasz utca 10. szám alatti menhelyre. Úgy tűnt, az ebek és az alkalmi gazdáik könnyen összehangolódtak, s gyorsan alakultak ki új ismertségek, könnyed beszélgetések is az állatbarátok között. Az Együtt az Állatokért Állatvédő Közhasznú Egyesület – Debrecen harmadik alkalommal rendezte meg a tavaszváró nagysétáját, és nagy öröm volt látni azt, hogy milyen sokan szeretnének tenni a gazdátlan állatokért.
Nem lehet nem imádni ezt a kutyust!
Annyira sokan, hogy sorba kellett állni azért, hogy kutyushoz jussunk: a segítőkész önkénteseknek igen sok dolguk volt az eseményen, de minden érdeklődőnek hamar pórázt tudtak adni a kezébe.
Én egy keverék kölyökkutyát kaptam, aki már közel a térdemig ért, így tuti, hogy hatalmas nagylány lesz belőle pár hónapon belül. A nevét sajnos nem tudták megmondani, így elneveztem Kishavernek. A többi ebet látva hatalmas izgalomra gerjedt a pár hónapos kutyus, aki valószínűleg nem sétált még korábban a menhelyen kívül: kis híján elrántott örömében, de éreztem, jobb lesz neki, ha különválunk a többi sétáltatótól, így a világra tud figyelni és megnyugszik.
Ez pedig némi türelemjáték után be is jött: termőföldek mellett, traktorok nyomvonalán jártunk be árkot-bokrot, és Kishaver már a póráz húzása nélkül a lábam mellett sétált. Iszonyúan büszke voltam rá, és ennek nem győztem hangot adni.
Azért jó néhányszor egy-egy simire és játékra is megálltunk:
Kishaver imádta a fülvakarást és lenyűgözték a közelben elhúzó vonatok és színes autók. Szívesen szaglászott, nézelődött, rágcsált és végtelenül hálás volt.
A másfél órás séta végén nehéz szívvel intettem neki búcsút, de már nagyon megéhezett, így csak a tálak tartalma érdekelte már újdonsült kis barátomat.
Nemcsak sétáltatásra volt lehetőség, hanem a cicaházba is be lehetett lépni: huncut cirmosok, tündéri fehér macsekok és alvó fekete szőrmókok lopták be magukat a szívünkbe.
Cicák és kutyák várták az állatbarátokat a debreceni menhelyen
A kedvencem egy fehér-vörös, dundi macska volt, aki végtelen nyugalommal állta a simogatást. Emellett a kirakodóvásárban vehettünk kutyás tárgyakat, valamint sütit és kávét is kínáltak a résztvevőknek, Jakkel Rudolf fotós pedig a sétáltatókat és az ebeket fotózta együtt.
Bár nagyon nehéz azt látni, hogy ennyi gyönyörű, barátságos kutyus él ketrecben, gazdi és szerető otthon nélkül, tagadhatatlan, hogy az egyesület becsülettel végzi a munkáját: minden eben látni, hogy egészségesek, szép a szőrük, a foguk, és lefogyva sincsenek. Aki egyszer eljön egy ilyen eseményre, azt kívánja, hogy bár minden hétvégén segíthetné az egyesület munkáját és ezeket a tündéri állatokat.
Az egyesület hétfőn délután arról is beszámolt Facebook-oldalán, hogy 304.625 forint gyűlt össze az állatok javára az eseménynek köszönhetően.”
Fotó: dehir.hu / Szabó Bence
Eredeti írás: Magyar Evelin
About the Author
