Trump barátságos hangneme Putyin felé: kellemes meglepetés az orosz olajexportnak
szerkeszto 
„Az elemzők szerint Donald Trump megengedőbb és megértőbb hangneme Moszkva felé azt jelzi előre, hogy enyhülhet az orosz olajkivitelre nehezedő nyomás. Emlékeztetőül, a Brent típusú kőolaj világpiaci ára 100 dollár fölé ugrott az ukrajnai háború első napját követően, de idővel folyamatos csökkenés állt be.
Az áresés egyre súlyosabban érintette az energiaexportra épülő orosz gazdaságot, amely kénytelen volt egyes időszakokban mély diszkont árakon értékesíteni, főként Kínának és Indiának, és volt olyan szakasz is, amikor az orosz kőolaj eladási ára betekintett a 30 dollár alá is.
Most ez lassan megtorpanni és visszafordulni látszik
A visszaemelkedés akkor következik be, amikor az amerikai tisztviselők azt jelzik, hogy elvesztik a türelmüket az ukrajnai béketeremtéssel szemben, ami kifuthat oda, hogy Washington felhagy vagy enged a szankciókból, beleértve az orosz olajexportot célzó büntető intézkedéseket is.
A Kozminóból és Primorszkból induló szállítmányok többhetes csúcsra emelkedtek az elmúlt napokban, és április 20-án elérték a napi 3,2 millió hordót. Ezzel sikerült 7%-ra megközelíteni az előző periódus kibocsátását, megfékezve a hanyatlást.
Nem kétséges, hogy a gyorsan változó folyamatban szerepet játszik, hogy a Fehér Ház jelezte elégedettségét Oroszország szinte minden háborús követelésével. Ezek közé tartozik az Ukrajnától 2014 óta elfoglalt területek elismerése, a szankciók enyhítése, a Kijevbe irányuló fegyverszállítások felfüggesztése vagy korlátozása, és a volt szovjet tagköztársaság NATO-tagságához vezető út elzárása.
Donald Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter múlt pénteken azt közölte, hogy az amerikai adminisztráció kész kilépni a további békeközvetítői erőfeszítésekből, hacsak nem történik „gyors előrelépés”. Noha nem teljesen világos, hogy ez alatt pontosan mit értenek és időhatárt sem szabtak, de az látható, hogy Trump érdeklődése csökken az ukrajnai válság iránt, és inkább Kínára, valamint a Közel-közép-keleti konfliktusokra (Jemenre, Iránra és Gázára) kíván összpontosítani.
Jelenleg az amerikai tisztviselők ukrán és európai képviselőkkel egyeztetnek és megvitatják a háború befejezésére vonatkozó amerikai javaslatokat. Az is egyre világosabban látszik, hogy az Egyesült Államok végleges lezárásra törekszik, és már nem elégszik meg az időről-időre megkötött és be sem tartott rövid tűzszünetekkel.
A szankciós helyzet áttekinthetetlen
Az Egyesült Államok már vissza is fogta a szankciók egy bizonyos részének a végrehajtását. Februárban Trump bezárta a KleptoCapture munkacsoportot, azt a csapatot, amelyet nem sokkal azután hoztak létre, hogy Moszkva 2022-ben megtámadta szomszédját. Az Igazságügyi Minisztérium alá rendelt akciócsoport feladata az volt, hogy szankciókat foganatosítson olyan orosz oligarchákkal szemben, akik kapcsolatba hozhatók Putyin elnökkel és a háborús politikával.
A vizsgálócsoport leállítását Pam Bondi főügyész rendelte el, és egyben elbocsátotta az egyes ügynökségek feltáró munkáját összefogó koordinátort. Az így mentesített orosz és belarusz üzletemberek közül többen is az energetikai szektorban működnek, így a rájuk helyezett nyomás enyhülése szintén az orosz olajipar javára válhat.
Ugyanakkor a Trump-adminisztráció március 13-án megerősítette az orosz olaj- és gáziparra vonatkozó szankciókat azzal, hogy nem újította meg a mentességet, amely lehetővé teszi az orosz bankok számára, hogy hozzáférjenek az amerikai fizetési rendszerekhez energiatranzakciók lebonyolításához.
Az eredeti engedményt még Joe Biden rendelte el, de Trump nem újította meg. Mivel azonban eredetileg a márciusi döntés nyomásgyakorló eszköz kívánt lenni Oroszországra, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba az ukrajnai békéről, most számolni lehet azzal, hogy Trump esetleg visszaállítja a kedvezményeket, ami újabb előny lehet az orosz félnek.
Az elmúlt hónap adatai egyértelműen igazolják Oroszország felbátorodását, például a Kazahsztánnal kötött egyezségben, aminek során kazah és orosz termékeket kevernek össze, és tisztán kazah áruként értékesítik. A hajózási megfigyelő cégek szerint élénkült a forgalom az illegális tengeri átrakodás terén is, amikor orosz tankerekről szivattyúznak át nyersolajat olyan országok hajóira, amelyeket nem sújtanak szankciók.
A hajóforgalom adatai szerint nőtt a szuezi csatornán áthaladó orosz szállítmányok mennyisége ázsiai célpontok felé, főként Indiába (napi 1,4 millió hordó). Erőteljes a növekedés a Törökországba irányuló kivitelben is, ahová napi 50 000 hordóval több szállítás történt az elmúlt 30 napban.”
Címlap fotó: © AP Photo/Canva/Euronews
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
Nagy István 
