Ezeket a modelleket mindenképp kerüld el, ha nem akarsz több milliós kárt az autódban

Eddig alig készült olyan motor ezzel a megoldással, amelyik hosszú távon megbízhatóan üzemelt volna, pedig több gyártó is megpróbálta, állítja a vezess.hu. Alapjában véve nem az elvvel van a gond, hiszen az ipar más területein is használnak olajban futó szíjhajtást, például munkagépekben. De ott más feltételek mellett, más körülmények között üzemelnek. A személyautóknál összetett problémahalmaz miatt döglődnek ezek a motorok, ebből az egyik fő gond a károsanyag-kibocsátás csökkentésének hajszolása, amit az EU-s szabályozás és a levegőtisztaság iránti igény kényszerít az autógyártókra.

Ez a vezérlés feladata

Leegyszerűsítve összefoglaljuk, mi a vezérlés feladata. Itt egy alkatrészrendcsoportról van szó, amelybe többek közt a vezérműszíj vagy vezérműlánc, valamint a feszítőgörgők, a vezetőgörgők, illetve a láncvezetősínek is beletartoznak. A szíj vagy lánc a főtengelyt köti össze a vezérműtengelyekkel, a szelepek mozgását hangolja össze a dugattyúk mozgásával. Konstrukciótól függően a vízpumpát, az olajszivattyút vagy a nagynyomású üzemanyagpumpát is hajthatja a szíj. Bizonyos motorokban pedig sem szíj, sem lánc nincs a vezérlésben, hanem fogaskerekes hajtást valósítanak meg. És hogy miért baj, ha elszakad a szíj vagy a lánc? Mert ilyenkor megszűnik a szinkron a szelepek és a dugattyúk mozgása közt, és a felfele mozgó dugattyúk összeütközhetnek az épp lefele nyitó szelepekkel, ezzel jelentős anyagi kár keletkezik a motorban.

A milliós kár elkerülése: a szíjas vagy a láncos motor a jobb?

A mai motorokban gyakoribb a vezérműszíj alkalmazása, mint a vezérműláncé, nagyjából kétharmad-egyharmad arányú a megoszlás. A szíjhajtás csendesebben üzemel, olcsóbb is gyártani és jobb a hatásfoka, viszont gyakrabban kell vele foglalkozni. Konstrukciótól függően legtöbbször 90-120, más autókban 150-210 ezer kilométerenként szokták előírni a vezérműszíj cseréjét a kapcsolódó alkatrészekkel együtt, de a periódus széles, lehet 60 vagy 240 ezer km is. Ezzel szemben egy rendesen megcsinált lánchajtás jóval 200 ezer kilométer feletti futásteljesítményre is képes lehet, amihez az előírt intervallumú vagy annál gyakoribb olajcsere is szükséges.

Az olajban futó vezérműszíjas modelleknél viszont előfordul, hogy 30 ezer kilométert sem mennek el komoly probléma nélkül. Nagyjából az a különbség a kétféle szíjhajtás között, hogy a száraz verzióban a vezérlés a motorblokk oldalán, szeparáltan üzemel egy jellemzően műanyag burkolat alatt, míg  az olajban futó vezérműszíj a motorblokkon belül, a motorolajjal érintkezve fut.

Ezek az olajban futó vezérműszíjas modellek érintettek ebben a problémában

A Stellantis-csoportnál rengeteg modell érintett a probléma kapcsán, hiszen a Peugeot, a Citroën, a DS, az Opel és a Toyota modelljeibe is bekerült a hírhedt 1,2-es motor, többnyire turbós változatoknál alkalmazták. Létezik a Hondának is egy ezres motorja, amelybe ilyen megoldást terveztek, a Fordnál pedig az 1.0 EcoBoost benzinmotor és a 2.0 EcoBlue dízelmotor a bajos. Alább felsoroljuk betűrendben, hogy az egyes márkáknál melyik modellek érintettek, és hogy melyik gyártási években szerelték őket rossz a vezérműszíj-megoldással.

Citroën:

1.2 PureTech motorral szerelt modellek: C3 (2013-2022/06), C3 Aircross (2017-2022/06), C3 Picasso (2013-2017), C4 (2014-2022/06), C4 Cactus (2014-2020), C4 Grand Picasso (2014-2018), C4 Picasso (2014-2018), C4 Space Tourer (2018-2020), C4 Grand Space Tourer (2018-2022/06), C4X (2022), C5 Aircrosss (2018-2022/06), C5X (2021-2022/06)

DS:

1.2 PureTech motorral szerelt modellekDS3 (2014-2022/6), DS3 Crossback (2018-2022/6), DS4 (2014-2022/6), DS4 Crossback (2015-2018),  DS7 Crossback (2018-2021)

Ford:

A Ford esetében nem kaptunk a márkaimportőrtől pontos adatokat arra vonatkozóan, hogy az egyes modelleket melyik években szerelték olajban futó szíjjal, ráadásul az 1.0 Ecoboost esetében már láncos vezérlést is alkalmaznak. Így felsoroljuk azokat a modelleket, amelyek érintettek lehetnek:  B-Max, C-Max, EcoSport, Fiesta, Focus, Mondeo, Puma, Transit Connect, Turneo Connect, Turneo Courier. A 2.0 EcoBlue dízel esetében pedig ezek lehetnek az érintett személyautók: Edge, Focus, Galaxy, Mondeo, Ranger, S-Max, Transit Connect, Turneo Connect, Turneo Custom

Honda:

1.0 VTEC motorral szerelt modellek: Civic FK6 (2017-2021), Civic FC9 (2018-2020)

Opel

1.2 Turbo motorral szerelt modellek: Astra K (2019-2021), Astra L (2021-2022/07), Combo E (2019-2022/07), Corsa F (2019-2022/07), Crossland (2020-2022/07), Crossland X (2017-2020), Grandland (2021-2022/07), Grandland X (2017-2021)

Peugeot:

1.2 PureTech motorral szerelt modellek: 208 (2012-2022/06), 308 (2013-2022/06), 408 (2014-2022/06), 508 (2020-2022/06), 2008 (2013-2022/06), 3008 (2013-2022/06), 5008 (2013-2022/06), Rifter (2018-2022/06)

Toyota:

1.2 Turbo motorral szerelt modellek: Proace City (2022/06-2022/12), Proace City Verso (2022/06-2022/12)

Miért problémásak az olajban futó szíjas motorok?

A mai emissziós előírások olyan megoldásokat kényszerítenek az autógyártókra, amelyek olykor abnormális üzemeléshez vezetnek a belső égésű motorok esetében. A Stellantis 1,2-es motorjánál például Szilva Tamás, a PSA-csoportos autókra szakosodott Szilva Járműelektronika és Autószerviz vezetője elmondta, hogy mi a legfőbb gond.

• A bemelegedési szakaszban az Euro 5 és 6-os motoroknak létezik egy kényszermelegítő üzeme, hogy hamarabb elérjék az szükséges hőfokot. Ilyenkor abnormális körülmények közt működnek, például a befecskendezésük is eléggé el van tolva. Ez a károsanyag-kibocsátásnak jót tesz, a motornak már kevésbé. 
• Erre még rátesz az, ha csak rövid utakra használják az autót, a boltig vagy az iskoláig nyolc utcával odébb. Ilyenkor valójában sosem tud rendesen bemelegedni a motor, ami egyéb problémákat is okoz, nem csak az olajban futó vezérműszíjat sanyargatja.
• Emellett gond még a magas etanol tartalmú üzemanyag (ma már a 95-ös üzemanyagokban 10% az etanol aránya), így ezekbe az autókba célszerű prémium üzemanyagot tankolni (ezeknél 0-5% az etanol aránya), bár sajnos csodát az sem fog tenni. Az elhúzott olajcsere-periódusok (20-30 ezer kilométerenkénti) szintén ártalmasak, ezeknél a motoroknál 10 ezer kilométeres intervallumokat javasol Tamás.

Milliós kár lehet: ezekre az autókra is érdemes figyelni!

Ifj. Somogyvári János, a Somogyi Veterán Járműbarátok Egyesületének elnöke szerint a zöld átállás kapcsán az autógyárak nagy része minél kisebb, könnyebb alkatrészeket kíván beépíteni a gépkocsikba, s ez a vezérműláncra is vonatkozik. Csakhogy az általános költségcsökkentés, a spórolás miatt konstrukciós hibák keletkezhetnek a járművekben, nem véletlen, hogy az eladott új autók egy részét visszahívják, s a hibás alkatrészeket kicserélik. 

– Szerintem a 10-15 évvel ezelőtti trendhez viszonyítva mostanában nagyobb arányban fordul elő autó visszahívás, illetve a garanciális javítás – hangsúlyozta. – Korábban nem volt divat, hogy a tulajdonosok egyes modelleket akár hónapokon belül visszavisznek a szalonba. Sok esetben olcsó tömegcikké vált az autó, amit rengeteg elektronikával szerelnek, ám a fejlesztések ellenére így is bőven előfordulnak gyenge minőségű kocsik.  

• A szakember kiemelte: a nagy teljesítményű, 200 ló erő feletti gépkocsikban általában vezérműlánc van, a nagyobb nyomatékátvitel miatt van erre szükség. A kisebb teljesítményű  járművekre, sokszor többek közt a városi autókra jellemző a vezérműszíj.  Van olyan vezérműszíj is, ami a motoron belüli olajtérben található, ebben az esetben  gyakran szükség lehet a berendezés karbantartására, felülvizsgálatára.
• Az elnök szerint alapvetően gyakran a hagyományos vezérműlánc lehet a jobb megoldás. A jelenleg gyártott gépkocsikon kívül évtizedekkel ezelőtt ezt építették a ma már veterán Zsigulikba,  illetve több nagy teljesítményű nyugat-európai modellbe is.  

A sofőr lemehet a térképről

Cziráki Ferenc kaposvári autóvillamossági szerelő hangsúlyozta: a gépkocsi tulajdonos jól teszi, ha figyelemmel kíséri a kilométer óraállást, ugyanis ha valaki elmulasztja a vezérműszíj cserét, akkor könnyen döbbenetes problémával szembesülhet.

– A sofőrnek könyékig kell kotorásznia a zsebében, hogy újra járóképes legyen az autó – jegyezte meg. – A nyitva maradt szelepek elgörbülhetnek, de akár hengerfej repedés is előfordulhat, s mindez egy pillanat alatt történik meg.  Épp ezért nagyon kell ügyelni az időszakos szíjcserére.

Cziráki Ferenc arról is szólt: a vezérműlánc nagyon jó találmány, komolyabb, drágább autóknál nem vezérműszíjra bízzák a motorműködést. Ez tartós, biztonságos megoldást jelenthet a vezérműszíjhoz képest, ami több ok miatt is tönkre mehet. Ezért cserébe a sofőr nyugodtan vezethet, akár lemehet a térképről, s nem kell azon gondolkodnia, hogy mikor jön a motortérből egy hatalmas csattanás.”