Kerti kutak: új szabályok léptek életbe, ne kockáztasson mert jön a büntetés!
Kós Zoltán 
A kerti kutakat is be kell jelenteni a hatóságok felé, és a kivett víz mennyiségét digitális kútvízmérővel kell mérni. Forrás: MW/illusztráció
„Bejelentési kötelezettség
Mint többször is írtunk róla: A 2023. január 1-jétől hatályos jogszabályok szerint már nincs szükség vízjogi engedélyre mezőgazdasági kutak létesítése vagy megszüntetése esetén, amelyek nem haladják meg az 50 méteres mélységet, kizárólag öntözési célt szolgálnak, és nem érintik sem ivóvízbázist, sem karszt- vagy rétegvíz-készletet. Fontos azonban, hogy a kerti kutakat is be kell jelenteni a hatóságok felé.
Bár a kutak létesítésére és működtetésére vonatkozó előírásokat enyhítették, az Agroinform.hu korábbi felmérése szerint a szabálytalanul kutat építők 46 százaléka továbbra sem tervezi, hogy a jövőben bejelentené illegálisan létrehozott kútját a hatóságoknál. Pedig az új kerti kutakat be kell jelenteni.
Az országban több tízezer illegálisan létesített kerti kutak vannak
A hazai vízbázis védelme indokolja azoknak a kutaknak az engedélyeztetését, amelyeket elsősorban öntözési célokra létesítenek. Azonban az engedélyezési eljárás bonyolultsága és költségessége miatt az elmúlt évtizedekben sokan nem tettek eleget ennek a kötelezettségnek, így ma már becslések szerint országszerte több tízezer illegálisan létesített öntöző kút található.
Az Agroinform.hu által végzett, mintegy 2500 fő részvételével készült felmérés eredményei alapján a kutak 64 százaléka még 2000 előtt került kialakításra.
Ennek következményeként sok kút tulajdonosa nem rendelkezik alapvető információkkal sem a kutak anyagáról, vízbázisáról vagy mélységéről. A válaszadók 33 százaléka például nem tudja megmondani, hogy talaj- vagy rétegvizet használ-e.
A felmérés adatai szerint a kutakból nyert vizet 83 százalékban háztáji állattartásra és konyhakerti öntözésre használják fel.
Nyolc százalék arról számolt be, hogy kútjából származó vizet ivóvízként is hasznosítják. A vízminőség vizsgálatát viszont mindössze a megkérdezettek 11 százaléka végeztette el. Az elvégzett mérések alapján a kutak 43 százaléka ivóvíz, 57 százaléka pedig öntözővíz minősítést kapott.
A felmérés kitért a klímaváltozással összefüggő talajvíz-csökkenés hatásaira is: a válaszadók 28 százaléka tapasztalt vízhozam-csökkenést az elmúlt években. Tizenegy százalékuk jelezte, hogy lényegesen kevesebb vizet tud nyerni, míg 17 százalék számára főként az aszályos időszakokban vált érezhetővé a vízhiány.
Fontos stratégiai cél, hogy az ország tiszta vízadó rétegei megőrizhetők legyenek. A szakszerűtlenül kialakított kutak szennyezett talajvizet juttathatnak az alsóbb rétegekbe vagy a karsztvízbe, ami súlyos következményekkel járhat: például egyetlen csepp olaj akár 1000 liter vizet is beszennyezhet.
Az új szabályozás röviden összefoglalva: kell a fennmaradási engedély
A 2023. január 1-jétől hatályba lépett jogszabályok szerint már nincs szükség vízjogi engedélyre azon mezőgazdasági kutak létesítése, működtetése vagy megszüntetése esetén, amelyek nem haladják meg az 50 méteres mélységet, kizárólag öntözési célt szolgálnak, és nem érintik sem ivóvízbázist, sem karszt- vagy rétegvíz-készletet.
Fontos azonban, hogy ezeket a kutakat is be kell jelenteni a hatóságok felé, és a kivett víz mennyiségét digitális kútvízmérővel kell mérni.
Ha egy kút engedély nélkül épült, úgy fennmaradási engedély iránti kérelmet kell benyújtani. Az engedélyezési eljárás 2023 végéig díjmentesen és büntetés nélkül lebonyolítható volt. A jogszabály azonban csak azokra a kutakra vonatkozik, amelyeket 2020. július 1-je előtt létesítettek, hogy a jövőbeli „kiskapuzásokat elkerüljék.”
Eredeti írás: MAUTHNER ILONA
About the Author
Nagy István 
