
„Az ukrajnai háborúról rendeztek vitát az Európai Parlamentben, ahol az EP-képviselők az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen társaságában Kijev további támogatása, gyorsított EU-csatlakozása, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók mellett vagy ellen érveltek. Az EB-elnök a vitán kijelentette, Ukrajnát erős helyzetbe kell hozni a béketárgyalások előtt, amit szerinte további támogatásokkal, gyorsított EU-csatlakozással, továbbá az orosz fosszilis tüzelőanyagok betiltásával lehet elérni. Von der Leyennel csak a szélsőbal- és a szélsőjobboldali frakciók nem értettek egyet.
Május 7-én, szerda reggel rendeztek vitát az Európai Parlament strasbourgi plenárisán Vita az EU szerepéről az igazságos béke biztosításában Ukrajnában címmel, ahol az ukrajnai háború mellett Kijev további támogatásáról, uniós csatlakozásáról, az orosz agresszorral szembeni szankcióról, valamint a békefolyamatokról esett szó.
Először az Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) nevében a soros elnökséget ellátó Lengyelország képviseletében Adam Szlapka lengyel uniós ügyekért felelős miniszter szólalt fel.
Szlapka amellett érvelt, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, valamint legjobban az ukrán lakosok szeretnének békét, a hosszú, tartós béke pedig kizárólag csak az ukránok akaratán alapulhat.
Szlapka szerint Oroszország valójában nem érdekelt a békében, mivel még a korlátozott tűzszünetekhez is nagyon szigorú feltételeket köt,
illetve az orosz hadsereg továbbra is orosz infrastruktúrát támad, ami szerinte jól megmutatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz komolyan semmilyen béketervezetet.
Ukrajna biztonsága számukra Európa biztonsága. Ezért továbbra is soha nem látott támogatást ígérünk Ukrajnának, és arra készülünk, hogy fokozzuk ezt a támogatást
– jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az Európai Unió eddig 147 milliárd euró értékben támogatta a honvédő háborút folytató ukránokat, amiből 50 milliárd katonai támogatás, valamint 73 ezer ukrán katonát is kiképeztek már.
Beszédét azzal zárta, hogy továbbra is nyomást kell helyezni Oroszországra, és reményét fejezte ki, hogy még a július 1-jéig tartó lengyel soros elnökség végéig sikerül a 17. szankciós csomagban megállapodnia a tagállamoknak.
Ursula von der Leyen: Az orosz fosszilis tüzelőanyagok korszakának vége
Utána az Európai Bizottság nevében az elnöke, Ursula von der Leyen szólalt fel. Az EB-elnök beszédét azzal kezdte, hogy május 8-án ünneplik a második világháború lezárásának 80. évfordulóját, 80 évvel ezelőtt pedig Londonban, Párizsban és a Benelux államokban is ünnepelték a nácizmus aluli felszabadulásukat. Ugyanakkor a második világháború vége nem jelentette a szabadság kezdetét, hiszen Európa másik részén újabb elnyomás és megszállás vette kezdetét.
80 évvel később itt állunk, újabb kritikus pillanathoz érkezett Európa. Az ukrán háború egyszer véget ér. De hogy hogyan ér véget, az a kontinens egészét generációkra meghatározza. Az ukránok jövője forog kockán, de ugyanígy a mi jövőnk is a tét. Egy rossz megállapodás Oroszországot arra ösztönözheti, hogy újra próbálkozzon
– jelentette ki Von der Leyen, aki szerint ez biztos recept lenne az instabilitáshoz és a béke, a biztonság hiányához.
Az Európai Bizottság elnöke amellett érvelt, hogy Oroszország egész Európa számára komoly veszélyt jelent, ezért az EU-nak meg kell erősítenie Ukrajna tárgyalási alapját, amit Ukrajna védekezésének segítésével, az orosz tüzelőanyagokról való leválással, valamint Ukrajna uniós támogatásával lehet elérni.”
Címlap fotó: Ursula von der Leyen 2025. május 7-én© Fotó picture alliance / Getty Images Hungary
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.