
A jövőben új szabályokkal vásárolhatunk ingatlant Magyarországon. Fotó: Shutterstock
„Helyi közélet
A túlnépesedett települések beköltözői ellen hoznának új rendelkezéseket. A jövőben új szabályokkal vásárolhatunk ingatlant Magyarországon.
A parlament elé került a helyi önazonosság védelmét célzó törvényjavaslat, amely enyhébb formában tér vissza, mint ahogy azt a társadalmi egyeztetés során ismertté vált változat mutatta, írta meg a világgazdaság. A túlnépesedett települések miatti törvénytervezet felpuhult, eszerint az önkormányzatok nem tilthatják meg közvetlenül az ingatlanszerzést a betelepülők számára, de élhetnek bizonyos jogokkal.
Ingatlanvásárlás új feltételekkel
Az önkormányzatok élhetnek az elővásárlási joggal, és korlátozhatják vagy feltételekhez köthetik a lakcím bejelentését. Újdonság, hogy az elővásárlási jogot immár bármelyik helyben lakó is érvényesítheti, nem csak az önkormányzat vagy a szomszéd.
A javaslat szerint az állami támogatással – például CSOK Plusszal vagy falusi CSOK-kal – vásárlók mentesülnek a korlátozások alól, és szabadon költözhetnek a kiszemelt településre, írta meg a Világgazdaság.
A legtöbb helyen várják a Somogyba települőket
A törvényi lehetőséggel feltehetően főként a fővárosi kerületek vagy a Budapest környéki települések élhetnek majd. Somogyban a Balaton vonz nagy tömegeket, de az ottani önkormányzatok nem tervezik korlátozni a betelepülők számát. Nem szeretnének élni az új törvény adta esetleges lehetőségekkel, mert helyben nem tartják relevánsnak a problémát, felelte érdeklődésünkre Balogh Mátyás, Balatonmáriafürdő polgármestere. A dél-balatoni települések szinte egymásba érnek, és a behatároltság speciális helyzetet eredményez, magyarázta. Ahány ingatlan rendelkezésre áll, csak annyi tud gazdát cserélni náluk, vagyis a helyi adottságokból kifolyólag nem jöhet szóba, hogy túlnépesedik a település, tette hozzá.
Nem kívánnak semmiféle korlátozást életbe léptetni a beköltözők ügyében, szögezte le Farkas László, Balatonszentgyörgy polgármestere. Sőt most szeretnének 100 telket értékesíteni, így tárt karokkal várják a betelepülőket. Senkit sem kívánnak elriasztani, mert a faluban élők több mint 30 százaléka nyugdíjas korú, ezért a fiatal, sokgyermekes családokra szükségük van, hogy megőrizhessék a település demográfiai stabilitását. Az új telkek helyét az önkormányzat rendezési tervében már kijelölték, a Csillagvár utcával párhuzamosan építettek egy új utat erre a célra.
Balatonlellén évek óta azzal a problémával küszködnek, hogy ötezer fő alatti településnek számítanak, így városként a Magyar Falu Programban szerepelnek. Felházi Miklós polgármester szeretné, ha minél többen élnének és dolgoznának Lellén, mert nézete szerint kevesen vannak ahhoz a méretű idegenforgalomhoz, amely érinti a települést, így az önkormányzat nem gátolja a beköltözést.
Látszatra a belső-somogyi kistelepüléseket sem érinti a tervezett rendelkezés. Szabó Péter, Szentgáloskér polgármestere érdeklődésünkre elmondta, hogy a megüresedett épületeket az önkormányzat általában megvenni nem tudja, de ha elhagyatottan marad a ház, akkor rontja a faluképet, ezért nincsenek a betelepülők ellen. Az a jellemző náluk, hogy a községben élő külföldiek a honfitársaiknak adják el az ingatlanokat, de az is sűrűn előfordul, hogy helyi fiatalok a falun belül új helyen alapítanak családot. Azt azonban jó ötletnek tartja, hogy a betelepülőknek a lakcímbejelentéssel közérdekű kötelezettségvállalást írjon elő egy önkormányzat, mert így tehetnek valamit az új lakók a falu közösségéért.”
Eredeti írás: KOVÁCS GÁBOR LÁSZLÓ